„Annyira fejlődik a tudomány, hogy az ismeretek között óriási szakadék alakult ki. Segíteni kell, hogy az emberek jobban megértsék, ami történik, mert a félelem abból származik, ha nem értenek valamit. Magyarországot 1985-ben hagytam el, pontosan nem tudom, mi történik az országban, de nagyon fontos, mit kapunk az iskolában a tanárainktól” – jelentette ki a Nobel-díjas biokémikus, aki újságírók kérdéseire válaszolt - olvasható a Metropolon.
Karikó Katalin kitért arra, hogy a hit viszi előre az embert, soha nem szabad feladni.
Számomra a haladást az eltökéltség hozta, a presztízzsel soha nem törődtem. Nagyszerű dolog kutatónak lenni, de a pályát csak annak ajánlom, aki szeret elgondolkodni a problémák megoldásán. Amikor egy kutatónak sikerül valami, az olyan izgalommal jár, amit nehéz szavakba ölteni. Ha megértünk valamit, az megmentheti valakinek az életét, és az sem számít, ha a kutató meg sem éri munkájának eredményét
– jelentette ki.
Hozzáfűzte, hogy nem tartja magát zseninek, az általános iskolában 4-es tanuló volt, de 16 éves korában elolvasta Selye János könyvét, amelyből megtanulta, miként lehet a stresszt kezelni, és hogy minden negatív dologban sok a pozitív. Így akkor sem omlott össze, amikor pályafutása során többször elbocsátották, lefokozták.
A magyar biológus amerikai kollégájával, Drew Weissmannal megosztva részesült orvosi-élettani Nobel-díjban az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért.
Karikó Katalin egy kérdésre azt mondta, a világon mindenütt előfordult, hogy amíg a pandémia szakértői keményen dolgoztak, mások a televíziós stúdiókban összevissza beszéltek.
Sokszor azok terjesztették az információkat, akik nem értenek hozzá, de hasznot próbáltak húzni belőle.
Beszámolt arról, hogy a Nobel-díj bejelentése óta legalább ezer e-mailt kapott, és ezekre nem volt ideje válaszolni. Egy felvetésre, mi a következő tudományos kutatás, amire fókuszálni fog, Karikó Katalin azt válaszolta, erre jelenleg csak azt tudja mondani, amit a BioNTech vezetője szokott, vagyis „majd beszélek, amikor van miről”.
Mint felidézte, tíz évvel ezelőtt egy tudományos konferencián senki sem sejtette, mi lesz az mRNS-kutatások jövője, senki nem mondta, hogy a fertőző betegségek elleni vakcina. „Maga az RNS is új platform, és lehetőséget ad arra, hogy sokféle területen áttörést érjünk el, nemcsak a különböző vírusok és baktériumok elleni vakcinák kifejlesztésében, hanem más területeken is, a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségeket felhasználva”.
Fontos, hogy inspiráló kutatói közeg vegyen körül, ez a finanszírozás kérdésénél is előbbre való. Sok kollégával találkoztam, aki hozzám hasonlóan, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontból indult, és mindannyian egyetértettek velem abban, milyen sokat jelentett, amit ott kaptunk. De amikor eljöttem Magyarországról, nem voltam ilyen jó, ez egy hosszú folyamat volt. Az ember, ahogy idősebb, egyre többet tud
– jegyezte meg a biokémikus.
Karikó Katalin azt mondta, nem szeretne beszélni arról, milyen jótékony célokra fordít pénzt a Nobel-díjért kapott összegből. Azt viszont kiemelte, hogy sok mindenkit akar meghívni a decemberi stockholmi díjátadóra, köztük egykori tanárát, Duda Ernőt, akinek 80. születésnapját szerdán este ünneplik Szegeden. „Ötven éve nyílt meg a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, annak idején a Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert nyitotta meg, most én fogok beszédet mondani”.
Karikó Katalin Áttörések – Életem és a tudomány című könyvét szintén szerdán mutatta be a Helikon Kiadó.
Fotó: Peggy Peterson / MTI
Forrás: metropol.hu
