A napokban a legtöbb háztartás számlájára - adó-visszatérítés, 13. havi nyugdíj vagy más formában - pénz érkezik. Mi tette ezt lehetővé, mi a magyarázata a gazdaság tavalyi sikerének?

A tavalyi év példátlanul sikeres volt a magyar gazdaságban, mindez egy olyan esztendőben, amikor nem egy globális konjunktúráról beszélünk, hanem egy olyan évről, amely a világgazdaság történetének fekete lapjaira kívánkozik. Ebben az évben Magyarország mégis tripla rekordot tudott megdönteni. Három olyan csúcsot döntöttünk meg, amelyek egyesével és békeidőben is megsüvegelendő teljesítménynek számítanak. Soha ennyi beruházás egyetlen esztendő leforgása alatt még nem indult meg Magyarországon, mint tavaly, 1886 milliárd forint értékben. Soha ennyien még nem dolgoztak Magyarországon, 4,7 millióan, és soha ennyi exportot nem teljesített még a magyar gazdaság, 119 milliárd euróról van szó. Ez a három rekord alapozta meg az elmúlt harminc év legnagyobb gazdasági növekedését 2021-ben.

Nagyon fontos, hogy ebből a fantasztikus gazdasági teljesítményből mindazok a lehető legszélesebb körben részesüljenek, akik az előállításában részt vettek.

Mi az oka annak, hogy ezekre a rekordokra képes volt a magyar gazdaság egy világjárvány alatt?

Amikor 2020-ban beütött a koronavírus, nagyon gyorsan világossá vált, hogy nemcsak egészségügyi, hanem egy mély gazdasági válság is lesz, és ekkor a kormány hozott néhány stratégiai döntést, ezek közül kettőnek nagyon komoly jelentősége volt. Mindenki számára gyorsan hozzáférhetővé tettük az oltóanyagokat, ezáltal az európai átlaghoz képest két hónappal korábban meg tudtuk nyitni a magyar gazdaságot, ami aztán egy másfél éves előnyt eredményezett.

Ez azt jelenti, hogy mi már tavaly nyáron elértük a világjárvány előtti gazdasági teljesítményi szintet, ehhez képest a világgazdaság majd talán 2022 év végén, tehát másfél évvel később ér el oda.

Másrészt pedig stratégiai döntést hoztunk a gazdaságba juttatandó források elosztásáról is. A baloldal, a szocialisták, a liberálisok és a Jobbik próbáltak minket rábeszélni arra, hogy szociális alapon osszuk szét a pénzt, magyarul segélyekre fordítsuk az erőforrásokat, mondván, hogy úgyis sok lesz a munkanélküli. Mi meg azt mondtuk, hogy álljon meg a menet, a munkanélküliség helyett inkább annak megelőzésére fordítsuk az állami forrásokat, és így egy nagyon robusztus beruházásösztönzési támogatási program indult el, amelynek keretében magyar vállalatok százai hajtottak végre beruházásokat, kapacitásbővítést vagy technológiai fejlesztést. Ennek nyomán több mint 270 ezer munkahelyet sikerült megvédeni. 

Térségünkben is több vállalkozás bővített, vagy nyitott új üzemet. Honnan érkezik Magyarországra a legtöbb befektető, honnan jön most Magyarországra a tőke? 

A legtöbb beruházás az elmúlt három év során Keletről érkezett.

2019 volt az első olyan esztendő, amikor egy tőlünk keletre eső országból jött a legtöbb beruházás, ez Korea volt. 2020-ban ez folytatódott a kínaiakkal, majd tavaly újra a koreaiak lettek a legnagyobb beruházók. Ennek részben oka az, hogy a magyar gazdaságtörténet valaha volt legnagyobb zöldmezős beruházásáról is a tavalyi esztendőben sikerült megállapodni egy nagy kínai vállalattal, amely elektromos akkumulátorokat gyárt. Emellett a németek továbbra is a legnagyobb beruházói közösséget alkotják, 16 ezer német vállalat van Magyarországon. Tavaly is a második legtöbb beruházást ők hozták. Az is nagyon jó hír, hogy a magyar vállalatok megerősödtek annyira, hogy a beruházások számának tekintetében második helyre oda tudtak érni, 14 nagy magyar beruházást finanszíroztunk 2021-ben. Emellett a koronavírus miatt bevezetett vészhelyzeti rendkívüli gazdasági támogatásoknak is a 80 százalékát magyar cégek kapták.

Mely külpolitikai események befolyásolták leginkább hazánk helyzetét a közelmúltban? A német választások például "beleszóltak-e" a gazdaságunk alakulásába, illetve a közeljövőben mire kell odafigyelni?

Nyilvánvalóan Németországban egy Bundestag-választás mindig befolyásolja az európai gazdasági és politikai történéseket, hiszen Európa legerősebb országáról beszélünk, gazdasági szempontból mindenképpen. Más kérdés, ha a német gazdasági szféra véleményét megkérdeznénk, hogy baloldali-zöld kormányzás esetén mire számít, akkor lehet, hogy nem a legoptimistább várakozásokról számolna be. Nekünk ez azért fontos, mert a magyar, és vele együtt a közép-európai gazdaságok abszolút mértékben összefonódnak a német gazdasággal.

Németország a négy visegrádi országgal kétszer akkora kereskedelmi forgalmat bonyolít, mint Franciaországgal, aminek önmagában is hatalmas jelentősége van.

A magyar mellett idén a francia elnökválasztás is kulcskérdés, hiszen jól látható, hogy az együttműködés mellett van egy folyamatos versengés abban, hogy mely területen ki Európa vezetője. Látszik, hogy néhány, Európa jövőjét meghatározó kérdésben a német és a francia vezetők különbözőképpen gondolkodnak, ilyen az energiafelhasználás területe.

Éles kritika éri Magyarországot az orosz és kínai kapcsolatai miatt Európából, és országon belül is. Mik a legfőbb érvei a kormányzatnak a Kelettel való jó viszony ápolására? Melyek az együttműködés kézzelfogható eredményei?

Két számpárost ajánlanék mindenkinek a figyelmébe. Amikor kormányra kerültünk 2010-ben, akkor az azt megelőző időszakban a világon végrehajtott valamennyi beruházás 80 százalékát nyugati, 20 százalékát keleti tőkéből finanszírozták. Ma ez úgy néz ki, hogy

az összes beruházás 70 százalékát keleti, 30 százalékát pedig nyugati tőkéből finanszírozzák.

Evidens, hogy a keleti gazdaságok rendkívüli mértékben megerősödtek, nagyon stabil pénzügyi alapokon nyugszanak, technológiai szempontból beérték, sőt meg tudták előzni a nyugati gazdaságokat, lakosságszámban náluk van az előny, ez kétségtelen. A nagy keleti vállalatok folyamatosan hajtják végre a beruházásaikat Európában, az Egyesült Államokban, újabb és újabb piaci részesedésekre tesznek szert, felvásárolják az itt működő nagyvállalatokat, tehát egy egészen új helyzet van a világgazdaságban.

Ma már a világgazdaság fejlődésének tempóját nem nyugatról, hanem keletről diktálják.

Jó 25 százalékkal tudtuk növelni az exportunkat a keleti gazdaságok irányába, az onnan érkező beruházások pedig egészen példátlan mértéket öltöttek. A kínai, a japán, a koreai beruházások alapvetően járultak hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdaság egy dinamikusan növekvő pályán tudott maradni. A politikai vetületéről nem is beszélve a dolognak: Magyarország és Oroszország politikai kapcsolatát, racionális, pragmatikus együttműködését sokan szokták kritikával illetni, de csak valaki megnézi a 2021-es évet, a két legfontosabb dolog, hogy

be tudtuk oltani az embereket, és van fűtés. Mindkettőben az orosz praktikus kapcsolatok nagyon sokat jelentettek.

Elnézve a nyugat-európai bírálatokat, Ön szerint származhat-e mindebből hosszú távon valamilyen hátránya Magyarországnak?

A keleti kapcsolatokból azért nem, mert akik a leghangosabb bírálják a kínaiakat és az oroszokat, azok kötik velük a legnagyobb üzleteket!

Érdemes megnézni a németek és a franciák kereskedelmi számainak alakulását Kínával vagy az oroszokkal. Miközben szankciók voltak, 30-40 százalékos növekedéseket látunk, ez egy hatalmas képmutatás.

Arról nem is beszélve, hogy amikor nagy kínai vállalatok beruházásaiért versengünk, akkor azt a nagy nyugat-európai országokkal tesszük. Nagyon is szeretnék ezek a nyugat-európai országok, ha a kínai beruházások hozzájuk mennének. A nálunk működő nagy német, amerikai cégek is rendszeresen kérik, hogy a távol-keleti, elsősorban kínai beszállítóikat minél nagyobb mértékben vonzzuk ide Magyarországra, hogy a beszállítói láncukat le tudják rövidíteni.

A vakcinákkal kapcsolatban határozott és gyors intézkedések születtek itthon. Oltóanyaggyárat építünk: a jövőben ez mennyiben nyújt majd biztonságot az országnak? Ad-e kifelé valamilyen rangot, előnyös pozíciót Magyarországnak?

A világjárvány rámutatott arra, hogy a stratégiai készletek és a stratégiai képességek békeidőben lehetséges, hogy teljesen észszerűtlennek tűnnek, az is lehet, hogy pénzügyileg ráfizetésesek, de ha baj van, akkor ezek emberéleteket mentenek meg, plusz egy-egy ország működőképességét tartják fenn. Emlékezzünk rá: 2020 tavaszán az olyan egyszerű eszközökből, amelyekből most van bőven - mint a maszk, az orvosi kesztyű és a védőruha, a lélegeztetőgépek -, hiány volt, Magyarországon is, és a világpiacon is.

Csak a kínaiakkal fenntartott pragmatikus és praktikus kapcsolatnak köszönhetően tudtuk fenntartani az egészségügyi rendszer működőképességét. Az oltóanyagokkal is így vagyunk.

Nincs rájuk szükség, ha nincs koronavírus, de most már nyilvánvaló, hogy erre hatalmas kereslet lesz a következő években. Az embereket be kell oltani a koronavírussal szemben, és ezért fontos, hogy azok az országok lesznek majd jó helyzetben, amelyek elő tudják állítani az oltóanyagot, és nem lesznek másra ráutalva. Ezért fontos a nemzeti oltóanyaggyárnak a megépítése, hogy mi magunk is tudjuk gyártani. Nem is kizárólag a saját piacunkra, hanem a világpiacra is, mert ott is hatalmas kereslet lesz a koronavírus-oltóanyagokra. Az orosz Szputnyik oltóanyag előállítójával is azért folytatunk tárgyalásokat, mert látjuk, hogy óriási lesz az igény rá a világban.

Ha ennek gyártásából ki tudjuk venni a részünket, akkor az külgazdaságilag is komoly előrelépést jelent majd.

Nemcsak külgazdasági, hanem politikai szempontból is fontos szerepe lehet most Magyarországnak a térségben: az orosz-ukrán konfliktus rendezésére lehet ráhatásunk, valóban betölthetjük a "jégtörő" szerepet?

Mi egy olyan nemzet vagyunk, amely nemcsak a történelemkönyvek lapjairól ismeri a hidegháború érzését, hanem személyes tapasztalásunk is van. Nemzedékek élete ment rá a diktatúrára és a hidegháborúra, ezért mi visszautasítjuk azt, hogy bárki a mi bőrünkre kössön itt megállapodásokat vagy élezzen feszültségeket! Nekünk egyértelműen az az érdekünk, hogy ez a feszültség ne éleződjön, ami itt van ebben a térségben. Senki ne provokálja a másikat, mindenki maradjon szépen a tárgyalóasztalnál, és mindenki próbálja a diplomáciai megoldást előremozdítani!

Mi nem kérünk újabb háborút ebbe a térségbe, és nem kérünk újabb Kelet-Nyugat konfliktust, mert azért azt látni kell, hogy bármikor, amikor ilyen volt, akkor a közép-európaiak nagyon csúnyán rajtavesztettek.

Mekkora Magyarország súlya a térségben e tekintetben? Ön szerint komoly veszélyben van-e most a béke? 

Csak a reményemet tudom kifejezni.

Mindaddig, amíg párbeszéd van, amíg tárgyalás van, addig jó esély van a béke fenntartására és a feszültségek tompítására.

Hétfőn várhatóan Moszkvába érkezik a német kancellár, reméljük, hogy az ő tárgyalásuk is sikeres lesz az értékelések szerint, a francia elnök is talán előre tudta mozdítani a béke ügyét Moszkvában. Ebből a szempontból kifejezetten jégtörőnek minősül a magyar miniszterelnök békemissziója, hiszen azóta nagy európai vezetők egymásnak adják a kilincset a Kremlben.