Tévinformációk az Indexen
Az Indexen jelent meg az a cikk, amely „Dühösek a kkv-k: alig csordogál a beígért segítség” címmel jelent meg. „A kormányzat 2000 körüli pályázattal számolt, ám lapunk úgy értesült, hogy a kiírás után majdnem fél évvel még mindig csak 15, 20 a sikeresnek ítélt pályázatok száma” – írta a lap a gazdaságvédelmi akcióterv szolgálatába átcsoportosított uniós fejlesztési forrásokról (a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program – GINOP, illetve a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program – VEKOP keretének terhére pályázhattak a magyar kkv-k).
A cikket az újságírói gyakorlattól szokatlan módon levették az oldalról, így hamar elérhetetlenné vált. Feltehetőleg észrevették, hogy a bárki által elérhető információk alapján két operatív programon keresztül valójában többezer hazai cég nyert már.
A GINOP-1.2.8-20 – ez volt a szóban forgó tavaszi gazdaságvédelmi felhívás – ugyan tényleg nem volt olyan gyors, mint ígérték, hiszen az Irányító Hatóság nem végzett nyár végére az összes bírálattal, de a 110 napos átlagos átfutási idővel így is a valaha volt leggyorsabban megvalósuló, komplex beruházásokat lehetővé tévő pályázati felhívásnak bizonyult, amely rövid idő alatt adott jelentős segítséget, egyszerre szolgálva a beruházásösztönzés és a munkahelyvédelem célját. Jó lehetőséget jelentett mindez azon cégeknek, akik a munkavállalóik elbocsátása helyett 70 százalékos támogatásból kívántak felkészülni a jövő kihívásaira.
Mi az a GINOP?
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében a 2014-2020-as uniós fejlesztéspolitikai időszakban közel 3000 milliárd forint került a magyar gazdaságba, amiből eddig több mint 23 ezer vállalkozást támogattak és közel 680 ezer embert ért el munkaerőpiaci és képzési programon keresztül.
Míg az Index szerint „alig csordogál a segítség”, valójában néhány hónap alatt a közel 4000 nyertes vállalkozás 96 milliárd forint fejlesztési pénzhez jutott, ezzel 117 ezer magyar munkahelyet megtartva.
Tekintve, hogy a magyar átlagos háztartás 2,6 fős, ez akár több mint 300 ezer ember anyagi helyzetét stabilizálhatta közvetlenül.
Abban, hogy ilyen gyorsan ilyen széles vállalati réteghez eljuthattak a támogatások, forrásaink szerint sokat számított a Rákossy Balázs vezette GINOP Irányító Hatóságának a munkája és konstruktív együttműködése a szakpolitikai felelősökkel.
A Pénzügyminisztérium egyébként már megcáfolta azt is, hogy az Index cikke 50 milliárdos összegről írt: a minisztérium rámutatott, hogy a kormány 2020 nyarán megduplázta ezt a keretösszeget. Másrészt, a cikk szerint „a kormányzat 2000 körüli pályázattal számolt”. A Pénzügyminisztérium azonban azt is közölte, hogy 4000 cég jelentkezésével számoltak, és nagyjából épp ennyi pályázat érkezett.
Még többet adnak azoknak, akik fejlesztenek
Úgy látszik, a kormány nem elégszik meg a korábbi GINOP-sikerekkel, ugyanis új programot hoznak létre: hamarosan a fejlesztésben gondolkodó vállalkozások számára megjelenik összességében közel 500 milliárd forint értékű felhívás, amelyből 200 milliárd célja a technológiaváltás, 216 milliárd kutatás-fejlesztési-innovációs területet támogat, és 70 milliárd a felnőttképzésre fordítható.
Ezeknek, a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében zajló, a magyar kkv-kat védő újabb programoknak jelenleg a társadalmi egyeztetése zajlik.
Az új konstrukciókban a támogatói okirat kiállítását követően már meg is jelenik a pénz a támogatást elnyerő vállalkozások számláján.
György László, az ITM államtitkára a Makronómnak elmondta, hogy a 200 milliárdos technológiaváltó program a GINOP-1.2.8 mintájára készült el a szakpolitikai felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinációja mellett. Folytatódik tehát a magyar vállalkozások fejlesztése, és a konstrukció egyszerűsítésének köszönhetően még tovább rövidül az elbírálási idő. A források felhasználhatósági köre is bővül, így még rugalmasabban, még több hazai kis- és középvállalkozás érheti el e programokat.
A kiírások pedig negyedévente érkeznek majd, és az ITM államtitkára azt is elmondta, ígéretet kapott arra, hogy legfeljebb 90 nap lesz az elbírálási idő.
A pályázatírók szerint előrelépés
A Makronóm több pályázatírót is megkérdezett, akik szerint az elérhető információk alapján sikerülhet tovább javítani a konstrukciót, könnyebbé válik a pályázó cégek dolga. Tovább rövidül az elbírálási idő, csökkennek a bürokratikus terhek – például nem szükséges a cégeknek felesleges információkat megadniuk a piacelemzésre vonatkozó kérdések esetében.
Ráadásul az elbírálás szakaszossá vált, miközben a hiánypótlási idő csökkenése kevesebb várakozást jelent. Az elbírálás felesleges hézagai tehát megszűnnek, sőt, az uniós ügyekért felelős miniszter aláírására sincs már szükség. Pályázatírással foglalkozó forrásaink szerint az is kimagasló, hogy a pályázat beadása után legfeljebb három hónapon belül támogatási okirat, így pedig kifizetés érhető el, így várhatóan még gyorsabban, még több forrást lehet a magyar kis- és középvállalatok technológiai fejlesztésére fordítani.
Kép, forrás: mandiner.hu
