Megjelent az osztrák társadalombiztosító legfrissebb, márciusi statisztikája az Ausztriában dolgozó külföldi munkavállalókról. Fontos megjegyezni, hogy az Österreichische Sozialversicherung csak a bejelentett, teljes állásban foglalkoztatottakat veszi számba - írja cikkében a vg.hu.

Az adatokból kiderült, 2024 harmadik hónapjában összesen 997 418 külföldi dolgozott az osztrák munkaerőpiacon. Ugyanez februárban még 994 216 volt, tehát egy hónap alatt több mint 3000-rel bővült a számuk. Ausztria népessége mintegy 9,1 millió fő, ez tehát azt jelenti, hogy közülük minden kilencedik már nem osztrák állampolgár.

Éves bázison még látványosabb a növekvő nemzetközi foglalkoztatotti kör Ausztriában, hiszen 2023 márciusában 972 554 főt regisztráltak, tehát egy év alatt 25 ezerrel emelkedett a létszám.

Hány magyar dolgozik Ausztriában?

Ahogy arról a Világgazdaság már korábban is írt, látványos, hogy Ausztria a „külföldi emberigényét” két fő forrásból teremti elő: az egyik a 83 milliós Németország (ami a nyelvi azonosság miatt is kézenfekvő), a másik pedig a szűk tízmilliós Magyarország. Jelen állás szerint Ausztriában németek dolgoztak a legtöbben márciusban, egészen pontosan 127 706-an. Ez minimális csökkenést mutat havi bázison, februárban 127 938-an voltak. Viszont a januári 127 170-hez képest már növekedés, pláne, hogy egy évvel korábban 122 468 németet számoltak teljes állásban az osztrák munkaerőpiacon.

Rögtön utánuk a magyarok következnek, akik a múlt hónapban 124 158-an dolgoztak Ausztriában. Ez bár továbbra is rendkívül magas, azonban a magyar munkaerőhelyzet szempontjából masszívan pozitívum, mert februárban még 126 169 honfitársunk (januárban 124 820-an) kereste a kenyerét a sógoroknál. 

Így aztán februárról márciusra 2011 magyar hagyta ott az osztrák teljes állását, 

de hogy mi lett velük és hol vállaltak azóta munkát, az nem derül ki. Egyébként a magyarok közül 2023 márciusában 119 319-en dolgoztak Ausztriában, vagyis egy éven belül mintegy ötezerrel lettek többen. Az is megfigyelhető, hogy tavaly februárról (121 155 fő) tavaly márciusra hasonló nagyságrendű csökkenés állt be a számukban, tehát a most tapasztalt fejlemény nem tekinthető szokatlannak. 

Összességében azonban a nyolcszor kisebb lélekszámú Magyarország lényegében ugyanannyi munkaerőt ad az osztrákoknak, mint Németország.

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy tavaly augusztustól novemberig nagyjából 8000 honfitársunk hagyta ott Ausztriát. Akkor a nyár utolsó hónapjához érve még 126 656-an voltak a sógoroknál, ez az ősz végére 118 930-ra apadt. Ha viszont a mostani, márciusi 124 158 fős magyar munkavállalói réteget viszonyítjuk az összes Ausztriában nyilvántartott külföldihez (997 418 fő), akkor azt kapjuk, hogy közülük minden nyolcadik magyar állampolgár.

Hazajönnek-e a magyarok Ausztriából?

Ez persze nem csoda, hiszen tömegével van rá példa, hogy ausztriai állásokra különböző fejvadász cégek kifejezetten magyar munkaerőt toboroznak. A Világgazdaság beszámolt róla, hogy magyar nyelvű targoncakezelői képzést indít az Osztrák Hulladékhasznosító Vállalatok Szövetsége, aminek az osztrák állami közszolgálati műsorszolgáltató is hírét vitte.

Jósolni mindig nehéz, de a korábbi évek tapasztalatai alapján, valamint az osztrák munkaerőpiac szezonalitása miatt

az várható, hogy a következő hónapokban tovább csökken majd az Ausztriában dolgozó magyarok száma, hogy aztán a nyárra akár a legnépesebb külföldi dolgozói közösséget alkossák a szomszédos országban, ahogy erre már volt precedens.

Pedig nekik bőven lenne helyük a súlyos munkaerőhiánnyal küzdő magyar gazdaságban is. Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökhelyettese február elején éppen arról beszélt a Portfóliónak, hogy „a munkaerőpiac dinamizálásának kulcseleme a külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazacsábítása”.

Szerinte az ő visszatérésük új készségekkel, például magasabb hatékonysággal, fejlett módszerekkel és ipari gyakorlatokkal növelheti a hazai munkaerő termelékenységét. Ennek érdekében a döntéshozók részéről célzott ösztönzők és támogató programok kialakítása szükséges, amelyek megkönnyítik az érintettek hazatérését és integrációját.