Zicsi és vázsonykői gróf Zichy Hermann Molnáriban, a mai Püspökmolnári területén született 1814. július 15-én. (A Zichy család nevét a Somogy megyei Zich községről kapta. A család valószínűleg a XVI. században telepedett le Vas megyében.) Apja gróf Zichy Károly (1778-1834), édesanyja pedig gróf Festetics Julianna (1789-1816). A nemesi család feje, Zichy Károly előbb Pozsega, aztán Moson vármegye főispánja volt, majd 1825-ben a magyar udvari kamara elnöke lett. Anya halála után apja feleségül vette Seilern Crescence-t, aki később gróf Széchenyi Istvánnak felesége, neki pedig mostohaanyjai lett. Hermann jogi tanulmányait a győri királyi akadémián végezte.
A korabeli elmondások erős testalkatú, társai közül
inkább fizikai erejével és ügyességével, semmint szellemi képességeivel kitűnő személynek írják le,
aki nem szeretett tanulni. Ám iskoláit elvégezve, 1834-ben, mindössze 20 évesen Győr megye tb. aljegyzője lett. Az 1840-es években mint liberális ellenzéki politizált szerte Vas megyében. 1842. január 10-én Szentkirályon feleségül vette mezőszegedi Szegedy Karolinát (1817-1892), mezőszegedi Szegedy Károly táblabíró és berhidai Késmárky Antónia lányát. A házasságból négy gyermek született: Karolina, Antónia, Hermann és Ilona. A család birtokai Vas megyében (Jakabháza, Rábafüzes, Rábahídvég, Köveskút, Hermán, Acsád) és a Zala megyei Meggyesen voltak.
A szabadságharc idején
Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején júniustól a vasi nemzetőr ezred 1. zászlóaljának parancsnokává választották. Hivatalos kinevezést ugyan nem kapott, iratait mégis őrnagyként, később alezredesként írta alá. Alakulatával Udvarhelyen részt vesz a Drávánál kialakított őrvonal őrzésében. Október 3-án mintegy 800 fős nemzetőr csapatával
részt vesz Jellačić bán serege, illetve annak Todorović tábornok vezette része elleni, Sopron és Vas megye területén folytatott hadműveletekben.
December 20-án Csány László kormánybiztos az elrendelt Vas megyei népfelkelés parancsnokává nevezte ki. Ez azonban nem jött létre, ezért Zichy Hermann visszavonult a további szolgálattól.
Az első díszpolgár, Ferenc József híve
A szabadságharc leverése után Vas megye kormánybiztosa, Vas megye főispáni helytartója lett 1850. január 19-én. Politikai pályáját a konzervatívokhoz csatlakozva folytatta. 1852-ben kastélyt építtetett a Szentgotthárd melletti Jakabházán. 1853. június 20-án a Nagyváradi Helytartóság alelnöke, 1859. május 12-től a Soproni Helytartósághoz helyezték át ugyancsak alelnöki megbízatással. 1859-ben
„a város körül tett érdemei” elismeréséül díszpolgári címet kapott Szombathelytől.
Így ő lett a város első díszpolgára! 1864. április 22-én, immáron Ferenc József és Schmerling osztrák államminiszter híveként a császár főkancellárrá, királyi kamarássá nevezte ki, mely tisztséget mindössze egy évig, a nem éppen magyarbarát Schmelling-kormány bukásáig töltötte be. 1865. június 27-én kérésére a király elfogadta lemondását, és nyugállományba vonult. 1880. május 20-án halt meg Jakabházán. Végső nyughelye Szombathelyen a Szalézi-kriptában van.
nyitókép: darabanth.com/Szombathely 1850 körül
