Ezek alapján jövőre az infláció 15 és 19,5 százalék között lehet éves átlagban, míg a növekedés várhatóan pozitív tartományban maradhat - írja a vg.hu. Szerinte az árstopok miatt a helyettesítő termékek is egyre jobban drágulnak, és ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy tartósan magas szinten maradhatnak az árak. A jegybank várakozásai szerint 2024-re térhet vissza a 4 százalékos toleranciasávba az infláció.

A pénzromlás 20 százalék fölé emelkedett, ami részben az energiaárak emelkedése és az élelmiszer-infláció, részben a költségek feletti vállalati átárazás miatt alakult ki, ez utóbbi a vállalati profitok jelentős növekedésében is tetten érhető – mondta Balatoni András , a Magyar Nemzeti Bank szakembere, miután megjelent a legújabb, decemberi inflációs jelentés, amelynek sarokszámait napokkal korábban közzétették. 

A jegybank várakozásai szerint 2023-ban az infláció 15 és 19,5 százalék között, míg a növekedés a 0,5–1,5 százalék közötti sávban lehet.

Balatoni hozzátette: 2023 első felében megjelennek a dezinflációs hatások, amelyek a jövő év közepétől lesznek egyre markánsabbak.

A gazdasági növekedésről elmondta, hogy lassul az ütem, de a második fél évben erősödhet, az aktivitás 2024-ben élénkülhet. A munkanélküliségi ráta enyhén emelkedhet, továbbra is marad a feszes munkaerőpiac. A folyó fizetési mérleg a korábban vártnál kedvezőbben alakulhat, a trend várhatóan kitart.

Sajnos Magyarország vezeti a rangsort

– ismerte el a magas inflációra utalva, kiemelve, hogy idehaza a legmagasabb az élelmiszer-infláció. Szerinte mélyebb elemzésre lesz szükség, hogy pontosan mi ennek az oka. Egyelőre több tényező magyarázza az élelmiszer-inflációt:

• a magas szállítási költségek,
• a dinamikus béremelkedések,
• az árfolyam-leértékelődés hatása,
• a fogyasztás növekedése teret adott a nagyobb átárazásra,
• az élelmiszerárstopok miatt a helyettesítő termékeknél a jelentős áremelkedés,
• a hazai élelmiszeripar gyenge termelékenysége.

Balatoni András szerint jelenleg ma olcsóbb trappista sajtot importálni Lengyelországból, mint itthon megtermelni, hozzátéve, hogy iparági szereplők beszámolói alapján ez 10 évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. De a munkahelyi étkezés terén is nagyon erős az élelmiszer-infláció. A feldolgozott termékek esetén sokkal nagyobb az inflációs többlet, míg a lengyel és cseh átlaghoz képest a feldolgozatlan termékek esetén 18, addig a feldolgozott árcukkeknél ez az arány 25 százalék. Ez azért is probléma, mert nettó importőrök vagyunk.

Kiemelte, hogy a magyar élelmiszeripar termelékenysége Bulgária után a legalacsonyabb, szerinte nem véletlen, hogy nálunk a legmagasabb az élelmiszer-infláció.

Az árstopok kivezetését követően körülbelül 3-4 százalékpontos infláció hatás maradhat fenn, ami ellen szerinte küzdeni kell. Hangsúlyozta, hogy megtörtént az áthárítás a helyettesítő árucikkekre, így annak csak akkor lenne negatív hatása, ha azon termékek árát, amit megemeltek, csökkentenék. „Ezek az árszintek tartósan velünk lehetnek” – fogalmazott.

Fotó: MNB Youtube

Októberben és novemberben ismét nagyon magas átárazás valósult meg, tette hozzá, kiemelve, hogy a havi átárazást a költségoldali nyomások mellett az emelkedő vállalati profitráták is támogatják. Szerinte más országokban is nőnek a profitok, de azok nem érik el a hazai szintet. Ez azért fontos, mert innentől kezdve nem pusztán a költségnövekedésről beszélhetünk, ezenfelül markánsan átáraz a vállalkozói szektor.

A kereskedelemben és a turizmusban 25 százalékkal nőttek a profitok, de a feldolgozóiparban is 50 százalék fölött volt ez az arány. 

Jelezte, hogy a dezinflációs hatások egyre markánsabbak lesznek:

• van egy konjunktúra,
• az energia- és nyersanyagárak csökkenése,
• mérsékeltek maradt az ellátási láncok súrlódása,
• az élelmiszerek világpiaci ára 8 hónapja csökken,
• a lakossági energiaárak beépülése.

Balatoni András arról is beszélt, hogy a gazdaság ciklikus pozíciója csökkenti az inflációt, a beruházások és a belső fogyasztás lassulásával együtt. Ugyanakkor az ellátási láncok súrlódása mellett a szállítási költségek is mérséklődnek, ami szintén a kínálati oldal helyreállását segíti. A NETA, a jövedéki adók és a különadó hatása is kifut, ezek szintén dezinflációs hatást erősítik.

2024-ben térünk vissza a jegybanki toleranciasávba 

– mondta Balatoni, majd rátért a növekedési várakozásokra, a kedvező gazdasági teljesítményt az ipari termelés dinamikus bővülése támogatta. Kiemelte az akkumulátorgyártás területét, amely jelentős felfutást produkált.

Az exportrendelések Magyarországon dinamikusan emelkednek, a hazai ipari export irányában élénk a kereslet, ugyanakkor hiába lassul a felvevőpiacaink növekedése, a hazai kivitel gyorsabban nő majd, emiatt arányaiban jobban emelkedik a hazai termékek hányada ezeken a piacokon.

A háztartási jövedelmek reálértéke csökken az idei utolsó negyedévben, várhatóan a jövő végéig tart a mérséklődés. A beruházások terén is visszaesésre számítanak, a beruházási ráta viszont továbbra is magas szinten van, amiben az árhatások is szerepet játszanak.

Jövőre a nettó exportnak köszönhetően pozitív marad a gazdasági növekedés, így 1 százalékos lehet a GDP bővülése, majd 2024-ben ismét 4.

Hozzátette: a foglalkoztatás minimális elmozdulására számítanak, a munkanélküliség enyhén és ideiglenesen emelkedhet. A minimálbér-emelés hatására pedig jövőre is jelentősen nőhetnek a bérek. Az adósságráta csökken, a nominális GDP-nek köszönhetően. A gazdasági növekedés szerkezetének átalakulása miatt a folyó fizetési mérleg egyenlege is erőteljesen javulhat a következő hónapokban.

Kép: Shutterstock