A Profession.hu felméréséből kiderült, hogy a fizikai munkát végző célcsoport 75 százaléka szerint a bérre vonatkozó információ alapvetés egy hirdetésnél - olvasható a Világgazdaságon. A bértranszparencia minden területen és munkakörben közvetlen versenyelőny a toborzás során, amit Magyarországon is kezdenek felismerni a munkaadók, így némi elmozdulás tapasztalható ezen a területen. Míg az év elején a hirdetések 25,2 százaléka tartalmazott erre vonatkozó információt, szeptemberre már 27,6 százalék volt ez az arány, ami az álláshirdetések teljes számát tekintve még mindig nem túl sok. Miközben, 

ha egy hirdetésben szerepel a bérajánlat, akkor 50 százalékkal több jelentkező reagál rá.

A bértranszparencia mumusa

„Nyilván emögött az a munkáltatói félelem húzódik, hogy ha transzparenssé kell tenni a fizetéseket, akkor az kényszerű béremelésekhez vezethet, elkezdhetnek egymásra licitálni a piaci szereplők, és kialakul egy ördögi kör. A munkaerőhiány és az infláció miatt az elmúlt másfél évben a cégek amúgy is kényszerpályára kerültek. Vagy hozzányúltak a bérekhez, vagy nem kaptak elegendő minőségi munkaerőt. Ha még erre rájön ez a nyílt ajánlattétel, amellyel versenyképesnek kell maradni, akkor az végképp ellentmond a legjobb áron a legjobb munkaerőt munkáltatói elvnek, ami napjaink álláspiacán amúgy sem működőképes” – véli Póta-Salgó Réka szervezetfejlesztési coach és HR-tanácsadó.

Hogy áll a cégen belüli bérpolitika?

A Profession.hu szakértői szerint 

az ajánlott bért akkor tudja beleírni egy cég az álláshirdetésébe, ha házon belül már rendezte a bérpolitikáját, 

így a munkatársai számára nem sokkoló az új belépőnek kínált fizetés mértéke. Póta-Salgó Réka tapasztalata szerint a kisebb cégeket ezen a téren általában belső káosz jellemzi, a multiknál viszont kidolgozott struktúra határozza meg, hogy 

• pozíció, 
• tapasztalat és 
• teljesítmény 

alapján milyen fizetési sávba esik egy munkavállaló. 

„Egy olyan vállalkozásnál, ahol nincs HR-háttér – nem biztos, hogy szándékosan, de – nincs olyan munkatárs, aki foglalkozna a problémával, és kitalálná, hogyan lehet rendezni a fennálló anomáliát. Általános jelenség, hogy a régi munkatársak esetében – amíg nem szólalnak fel, addig – nem emelik a fizetést, az újak, főleg, ha a legifjabb generációhoz tartoznak, viszont már egyből többet kérnek, és mivel kell a munkaerő, megadják nekik, miközben kevesebb a tapasztalatuk. A régiek bérét ezzel párhuzamosan nem tudják emelni, mert azt már képtelen kitermelni a cég, és ha ez kiderül, máris ott a bérfeszültség. Futottam bele olyan helyzetbe is, ahol a vezető csak a saját fizetését megközelítő összeg fejében tudott volna felvenni egy új belépőt, és ez igazán megdöbbentette.” 

A pénz beszél, de lehet más is a meggyőző?

A szakértő szerint továbbra is probléma, hogy nagyon kevés munkahely tud megjelenni a piacon olyan csábító ajánlatokkal, amelyekkel feledtetné az alacsonyabb bérajánlatot, ami a top három érv között szerepel a munkakeresők között. 

Póta-Salgó Réka korábban beszélt már arról a Világgazdaságnak, hogy a munkáltatói értékajánlat része, hogy a munkaadó mivel tudja megkínálni az álláskeresőt. Az IT-szektor egyik meghatározó szereplőjénél, a Kontron Hungary Kft.-nél a dolgozók pluszszabadnapot kapnak a születésnapjukra, ahogy a társaság által szervezett síelésre is, de bárki csatlakozhat a vállalati túrázók közösségéhez, a céges focisták vagy a crossfitesek csapatához. Ugyanígy a csomagajánlat része lehet, ha egy piacvezető termékkel dolgozhat valaki, a szakmai fejlődés lehetősége, a család- vagy kutyabarát iroda, illetve a transzparens és etikus működés.

Rögös út, de megéri rálépni

A következő években elvileg várható uniós szabályozás arra nézve, hogy kötelező lesz a fizetési ajánlatot az álláshirdetések szövegében elhelyezni. Póta-Salgó Réka szerint 

ez rövid távon biztosan komoly problémát fog okozni a magyar cégek életében, de hosszú távon talán rendezné a helyzetet.

„Az is elképzelhető, hogy rákényszerítené őket arra, hogy kevesebb, de minőségi munkavállalóval dolgozzanak, mert azért ma az a jellemző, hogy az olcsóbb, de kevésé jó munkaerőt választják, így viszont a szolgáltatásuk, a termékük minősége is romlik.”

Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Fotó: Huszár Gábor
Forrás: vg.hu