Ma a magyar fiatalok csaknem 30%-a tekinthető internetfüggőnek, a napi átlagos online médiafogyasztás pedig 3,4 órára tehető. 

Valóban létezik internetfüggőség?

A válasz egyszerű: igen. Igaz, az internetfüggőség még nem tekinthető pszichológiai betegségnek, mivel még nem került hivatalosan bejegyzésre, mégis

a szakemberek már elvonási tünetekkel jelentkező pszichológiai betegségként kezelik a jelenséget.

A közösségi média megvonás tünetei nagyon hasonlóak a szermegvonáséhoz: zavartság, agresszió, nyugtalanság, esetenként nem meglepő az impulzusok utáni sóvárgás sem. A szakemberek szerint egyértelműen negatív hatással van a felhasználókra a túlzott internethasználat: egyes teendők prioritása – mint a tanulás, a házimunka vagy a barátokkal való időtöltés – háttérbe szorul, és ezek elhanyagolását eredményezi. A fiatalok az érett gondolkodású felnőtteknél jobban ki vannak téve az internet okozta pszichológiai befolyásolásnak, hiszen énképük még fejlődés alatt áll, és kevésbé tudják megkülönböztetni a valódi és online világ létezését. Ha már a szorongás érzése jelentkezik, amikor a felhasználónál nincs telefon, úgy nem alaptalan a gondolat, hogy internetfüggőség áll a háttérben.

A statisztikák is egyértelmű jelét mutatják az internetfüggőség létezésének. A Be Social ügynökség 2021-es felmérése szerint

a válaszadó fiatalok több mint 85%-a 3 óránál is több időt tölt a neten naponta unaloműzés céljából.

Sőt, a megkérdezettek 49%-a négy óránál is több időt tölt a képernyők előtt, természetesen nem tanulás céljából. Nem meglepő, hogy a legnépszerűbb szabadidős tevékenység a magyar fiatalok körében a közösségi média platformok böngészése és chatelés a barátokkal. A népszerűségi sorrendben csak ezt követi a családdal töltött idő és a személyes baráti találkozások.

Ezekben az appokban töltik a legtöbb időt a magyar tinik

A felmérés kitért arra is, melyek a legnépszerűbb mobilalkalmazások a hazai fiatalság körében. Az Y és Z generáció tagjai leginkább a Messenger üzenetküldő alkalmazását és az Instagram képmegosztó felületet tudják a legkevésbé nélkülözni a mindennapokban. Csak ezt követi a Youtube videómegosztó platformja, majd a rövid zenés videókat összegyűjtő Tiktok alkalmazás. Meglepő, de

a mai generáció tagjai már egyre kevesebbet használják a Facebook-ot,

jellemzően csupán a csevegő alkalmazás használata céljából.

Létezik-e tudatos médiafogyasztás?

Az okostelefonok és egy hordozható eszközök mindennapos jelenléte manapság természetes jelenségnek számít. Sőt, a járvány következtében bevezetett korlátozások alatt a fiatalok számára az online tér jelentette az iskolát, míg az idősebb korosztály digitálisan végezte munkáját. A mai generáció számára tehát nem jelent gondot egyes okokból a digitális térbe szorulni, mint például munkavégzés, bevásárlás vagy ügyintézés. Ebből kifolyólag szívesebben is intézik mindennapi dolgaikat virtuálisan. Így – bár sok időt töltenek online a mai huszon-harmincévesek –,

sok esetben nem függőség áll a háttérben,

csupán kihasználva az online lehetőségeket, a tudatos internetfelhasználók rengeteg időt szabadítanak fel.

Illusztráció: Shutterstock

Forrás: Rackhost.hu