Látszik már, hogy milyen telünk lesz?
Minden ősszel jönnek a jóslatok, de ezek nem megalapozottak. Tavaly ugyanazt lehetett hallani, mint most, hogy nagy tél lesz sok hóval, aztán láthattuk, hogy ennek a közelébe se kerültünk. Egyszer hullott tavaly hó, december elején. Aztán a január már az átlagos közelében volt, ami a csapadékot illeti, de az is csak azért, mert sok volt a köd, ami lehozta a hideg levegőt az alacsony légrétegekbe. A február és a március már enyhébb volt, tehát a korábbi hírek nem voltak igazak. Ilyen hosszú távra egyébként nincsenek pontos előrejelzések, bármely meteorológust megkérdeznénk most, senki nem vállalná, hogy megjósolja a telet.
Mégis mire lehet alapozni ilyenkor, ha a jövőt kutatjuk?
Statisztikai előrejelzések vannak 3 és 6 hónapra, ezek az előző évtizedek számait veszik alapul, de ezeknek bevallottan úgy 50-60 százalékos a beválása, igaz, egyre precízebbek ezek is. Jelenleg a 10-14 napos időintervallum az, ami elég jól előre látható, és nagy valószínűséggel meghatározható. Vannak ebben is buktatók, főleg a csapadék tekintetében. Hogy egy frontból mennyi lesz a csapadék, ezt nagyon nehéz még 5-6 nappal előre is megmondani. Általában 20-30 modellt is futtathatnak egyszerre, és ezek átlagát veszik előrejelzésnek.
Közeledik Márton-nap, november 11-e, ez már a 14 napon belül van! Lehet hó?
Általában a hó november 20-a, 25-e körül szokott megérkezni, inkább Erzsébetre, Katalinra. De hozzáteszem, havas nap az, amikor mérhető hó hullik, és hótakarós pedig az, amikor 1 centi meg is marad belőle, ez a kettő között a különbség. A hét második felében egyébként lehűlés lesz, úgyhogy inkább az első fagyokat lehet már látni. Akár 2 méteres szinten is fagyhat. Most 8-10 fokot mutatnak a modellek a hét második felére, de előtte még lesz egy kellemes kedd, akár 20 fokkal, szerdára megjön a front, ami csapadékot hoz, és utána szárazabb, hidegebb levegő érkezik. Ha leáll a szél, megvan rá az esély, hogy fagyni fog, de ennek már itt is van amúgy az ideje. Október 20-án általában megjön az első fagy, most pont a sok csapadékfelhő miatt nem jött, csak talaj mentén volt fagy eddig 4-5 alkalommal. De 2 méteres szinten ebben a szezonban még nem fagyott.
Milyen volt ez az ősz a vidékünkön?
Növekvő csapadékmennyiséget látunk, mind az őszi, mind a téli időszakban, de ha az utóbbi húsz évet nézzük, az egész évre elmondható ez. Most is egy nagyon csapadékos októberen vagyunk túl, az állomáson 120 millimétert mértem, de például 2015-ben is 149 milliméteres volt ez a hónap. Pedig egy átlagos októberben 50 körül lehet számítani, úgyhogy ez emeli az átlagot is. Nézzük meg a szeptembert! A 20. századi átlag 50-55 milliméter volt, de ha csak az utóbbi 30 évet vizsgáljuk, annak már 60 fölé ment az átlaga. Sok csapadékos szeptember volt tehát az utóbbi időben. De még az októberről: a csapadék miatt is nagyon kevés volt a napfénytartam, nem érte el a száz órát! 94 óra nagyon kevés, épp csak januárban volt ennél kevesebb. Nem volt hideg hónap az október, egy fokon belül ugyan, de melegebb volt az átlagosnál 0,8 tized fokkal, ez nem szélsőséges, de nagyon csapadékos és nagyon napfényszegény volt.
Következik ebből valami?
Ilyenkor a következő hónapok egyike száraz lesz: vagy a november, vagy pedig a december. Igaz, ezekben a hónapokban már az átlag is alacsonyabb. Az extrém csapadék után vissza szokta fogni magát a természet. Ha szárazság van, lásd tavasszal, amikor öt hónapig alig esett 100 milliméter, most viszont már majdnem 600-nál vagyunk. Június óta közel 500 milliméter esett. És a kőszegi, őrségi részen még több, utóbbi az országon belül is az egyik legcsapadékosabb terület. Ha teszem azt, 10 milliméter hullik hóban, és arra rájön egy hideg időszak, akkor az egész hónapban megmaradhat, és mégsem volt csapadékos, de egy laikusnak úgy tűnik, hogy egész hónapban hó volt.
Az Alpok közelsége hat az időjárásunkra, ezt a laikusok is tudják, de milyen távolabbi hatások érik a klímánkat?
Minden mindennel összefügg. A mikroklímánk az Alpokalja klímája, ami nedves kontinentális. Ugyanakkor nem vagyunk függetlenek még a sarkvidéki területek változásaitól sem. Ami megfigyelhető: a nagyobb csapadékainkat mindig a délnyugatról érkező mediterrán ciklonok okozzák. Amikor ezekből bőség van, akkor többletcsapadékunk van. És nagyon fontos az Adria hatása is. Nincs túl közel, de nagyon erősen hat ránk. Szlovénia maga is nagyon csapadékos, Ljubljana csapadékátlaga több mint kétszerese a szombathelyinek, 1500 milliméter. Ott szinte alig van olyan hónap, hogy legalább 100 milliméter ne essen, és ez mind az Adria hatása, amit nedves szállítószalagnak mondunk. Ha ez beindul, akkor jönnek a nedves periódusok. Még kutatás tárgya, hogy ezek mitől maradnak el vagy alakulnak ki. És természetesen az Alpoknak is fontos szerepe van, ha nyugat felől jönnek a frontok, gyakran fennakadnak rajta, és akkor kihullik a csapadék. Itt, nálunk ilyenkor szárazabb az idő, mert ahogy átbukik az Alpokon, és lefelé száll, kiszárad a levegő. Jó tudni: ha nagyon tisztán látszik a Kőszegi-hegység, akkor általában nyugati vagy északnyugati a szél, és akkor ez a bukóáramlat okozza a kitisztulást.
