Németország is csatlakozott a NATO többi tagállamához, és fegyvereket küld Ukrajnának az orosz invázió elleni küzdelemben. Az EU bejelentette, hogy több száz millió dollár segítséget nyújt Ukrajna felfegyverzéséhez. A harcászati támogatásokról itt írtunk bővebben.

Mi az a NATO?

A NATO – az Észak-atlanti Szerződés Szervezete – egy katonai szövetség, amelyet 1949-ben hozott létre tizenkét ország, köztük az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság és Franciaország. A tagok megállapodtak abban, hogy segítséget nyújtanak egymásnak bármely tagállam elleni fegyveres támadás esetén. Célja eredetileg a háború utáni orosz terjeszkedés veszélyének elhárítása volt Európában.

A Szovjetunió erre úgy reagált, hogy 1955-ben létrehozta a kelet-európai kommunista országok saját katonai szövetségét, a Varsói Szerződést (VSZ). A Szovjetunió 1991-es összeomlását követően számos korábbi VSZ-tagország az atlanti szövetséggel kezdett csatlakozási tárgyalásokba, majd pár évvel később annak tagjává vált. A katonai szövetségnek jelenleg harminc tagja van. 

Miért nem tervez a NATO katonai beavatkozást Ukrajnában?

Mivel Ukrajna nem tagja a NATO-nak, a szövetség nem köteles a védelmére kelni. Azonban egy „partnerországról” van szó, ami azt jelenti, hogy teljes egyetértés van abban, hogy a távolabbi jövőben valamikor csatlakozhatnak a katonai szövetséghez. 

EGYES NATO-TAGOK FEGYVEREKET KÜLDENEK UKRAJNÁBA, HOGY SEGÍTSÉK A HONVÉDELMÜKET OROSZORSZÁGGAL SZEMBEN.

Az Egyesült Államok 200 millió dollár értékben küldött fegyvert Ukrajnának, beleértve a Javelin páncéltörő rakétákat és a Stinger légvédelmi rakétákat, továbbá lehetővé tette más NATO-országok számára, hogy Ukrajnát amerikai gyártmányú fegyverekkel lássák el. Azt is közölték, hogy további 350 millió dollár értékben küldenek még fegyvereket (Javelin páncéltörő rakétákat, légvédelmi rendszereket és páncélzatot).

Nagy-Britannia kétezer rövid hatótávolságú páncéltörő rakétát küldött, és azt ígéri, hogy a jövőben további fegyvereket fog szállítani. Németország ezer páncéltörő fegyvert és 500 Stinger rakétát küldött eddig, továbbá elengedett néhány korlátozást a német gyártmányú fegyvereket Ukrajnába szállító más országra vonatkozóan. Hollandia 200 légvédelmi rakétát, Belgium kétezer géppuskát és üzemanyagot, Svédország pedig 5000 páncéltörő fegyvert, sisakot és páncélost küld.

Lengyelország megkezdte a lőszerek szállítását, Észtország és Lettország pedig az üzemanyag, páncéltörő fegyverek és egészségügyi felszerelések küldését. Csehország  fegyvereket és lőszert visz, Szlovákia pedig lőszert és üzemanyagot.

AZ EURÓPAI UNIÓ BEJELENTETTE, AKÁR 450 MILLIÓ EURÓT IS RÁFORDÍT UKRAJNA FEGYVERSZÁLLÍTÁSÁNAK FINANSZÍROZÁSÁRA. TÖRTÉNETE SORÁN EZ AZ ELSŐ ALKALOM, HOGY AZ EU IS SEGÍT FEGYVERREL ELLÁTNI EGY HÁBORÚS ÖVEZETET.

Oroszország egyik követelése az invázió előtt az volt, hogy Ukrajna soha ne csatlakozzon a NATO szervezetéhez, amibe a szövetség persze nem volt hajlandó beleegyezni. Oroszország attól tartott, hogy a NATO behatol az érdekszférájába az új, kelet-európai tagok felvételével: Ukrajna felvétele NATO-erőket hozna az oroszok „hátsó udvarába”, ahogy ők fogalmaznak. A NATO szerint ez pusztán egy védelmi szövetség. Főtitkáruk, Jens Stoltenberg „brutális háborús cselekményként" ítélte el Oroszország Ukrajna elleni invázióját a háború kitörésének napján.

Mekkora a jelenléte a NATO-nak Kelet-Európában?

A NATO-nak már állomásoznak a csapatai a balti köztársaságoktól egészen Romániáig. Utóbbi országban 2014-től állomásoznak, miután Oroszország törvénytelen módon annektálta a Krím-félszigetet. Ukrajna orosz inváziója értelemszerűen fokozta a kelet-európai tagok aggodalmát.

A NATO JELENLEG 40 000 FŐS REAGÁLÓ EREJÉNEK (RESPONSE FORCE) ELEMEIT TELEPÍTI AZ OROSZORSZÁGGAL ÉS UKRAJNÁVAL HATÁROS KELET-EURÓPAI ORSZÁGOKBA.

Száz harci repülőgépe van magas készültségben, és százhúsz hajója, köztük három szállítócsoport járőrözik a tengereken a messzi északtól a Földközi-tenger keleti részéig.

„Minden szövetségesünket és a NATO-terület minden szegletét megvédjük” – mondta Jens Stoltenberg főtitkár. Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont különleges készültségbe helyezte országa nukleáris erőit a Nyugat „agresszív kijelentései” miatt. Ez a bejelentés nem jelenti azt, hogy Oroszország használni is fogja a nukleáris fegyvereit, mert az teljesen beláthatatlan következményekkel járna.

Az Egyesült Államok rögtön elítélte a döntést, és „elfogadhatatlan eszkalációnak” nevezte azt, valamint kötelezettséget vállalt arra, hogy további katonákat küld Európába, de Biden elnök azt is hozzáfűzte, hogy nem fognak harcolni Ukrajnában.

További csapatok csatlakoznak a NATO négy, többnemzetiségű harci alakulatához Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban, valamint egy többnemzetiségű dandárjához Romániában.

Hogyan fokozta a NATO a védekezést a konfliktus előtt?

A konfliktust megelőző hónapokban az Egyesült Államok további 3000 katonát küldött Lengyelországba és Romániába, hogy megerősítsék a NATO keleti határait, és 8500 harcképes katonát helyeztek készenlétbe. Az Egyesült Királyság még 350 katonát küldött Lengyelországba, Észtországban pedig további 900 katonával megduplázta az erejét, majd RAF-repülőgépeket küldött Dél-Európába, a Királyi Haditengerészet két hadihajóját pedig a Földközi-tenger keleti részének járőrözésére egyéb NATO-hadihajókkal együtt.

Ezt követően további ezer katona készenlétét rendelték el, hogy segítséget nyújthassanak az ukrajnai orosz invázió okozta humanitárius válság esetén. Dánia, Spanyolország, Franciaország és Hollandia vadászgépeket és hadihajókat küldött Kelet-Európába és a Földközi-tenger keleti térségébe.

Forrás: index.hu, (via: BBC) 

(Borítókép: A  NATO katonái hadgyakorlatoznak 2015. június 18-án Lengyelországban. Fotó:  Sean Gallup / Getty Images)