Amikor az orosz agressziót elítéljük és az erre adott válaszként bevezetett, szerintünk teljesen téves energetikai szankciókat kritizáljuk, jól látjuk, hogy ezek együttes következményeként jövőre a jelenlegi intézmények fenntartása a 25 megyei jogú városnak több mint 135 milliárd forint plusz kiadást jelent

– mondta Gulyás Gergely. Kiemelte: „ez a gyakorlati következménye azoknak a nagy európai vitáknak, amelyek a háborúról és különösen a háborúra adott energetikai szankciókról zajlanak”.

Hozzátette: a kormány és az önkormányzatok egymásra vannak utalva ebben a helyzetben. Arra kérte az önkormányzatokat, faragják le plusz kiadásaikat, de a közszolgáltatások esetében a legfontosabbakat tartsák fenn. Megjegyezte:

MÉG ÍGY IS ÁLLAMI SEGÍTSÉGRE LESZ SZÜKSÉG, A KORMÁNY TÁRGYALNI FOG AZ ÖNKORMÁNYZATOKKAL ÉS IGYEKSZIK SEGÍTSÉGET NYÚJTANI.

„Egyetlen hosszú távú megoldás van, az, ha az energetikai szankciók helyett olyan politikára térünk át, ami normalizálja Európában az energiaárakat" - emelte ki a miniszter. Emlékeztetett: a Magyar Villamos Művek már az elmúlt hónapokban számtalan olyan szabályt fogadott el, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok változó áron, több hónapos garanciavállalás nélkül szerződhessenek, de az árkérdésre alapvetően még nincs teljeskörű megoldás.

Az állam partnere lesz az önkormányzatoknak abban, hogy a következő évet is nagy nehézségek árán, de túl tudjuk élni – tette hozzá.

Szita Károly (Fidesz-KDNP) kaposvári polgármester, az MJVSZ elnöke jelezte, hogy a 25 megyei jogú városban több mint kétmillió ember él. Úgy fogalmazott: 

AZ ÖNKORMÁNYZATOKNAK IS TENNIÜK KELL ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY A LEHETŐ LEGKEVESEBB, DE A 2022-ESNÉL MINDENKÉPPEN KEVESEBB ENERGIÁT HASZNÁLJANAK FEL 2023-BAN.

Ez azzal fog járni, hogy az alapvető szolgáltatásokat biztosítják, de lesznek olyan intézmények, amelyek időszakosan zárva lesznek a téli hónapokban. Hozzátette: ha a működtetésben még ezek után is gond mutatkozna, az önkormányzatok a kormányhoz fordulhatnak. Azt mondta, a tárgyalásokra október második felében és novemberben kerülhet sor.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) szeptember azt közepén javasolja a kormánynak, hogy még az őszi fűtési szezon megkezdése előtt hívjon össze egy Nemzeti Energiacsúcsot, ahol az energiaszolgáltatók, az állam, illetve a tudomány képviselői, valamint az önkormányzatok megvitathatják a szükséges teendőket. Azt is kezdeményezték, hogy a benzinhez és egyes élelmiszerekhez hasonlóan, egy (későbbiekben meghatározott mértékű) ársapka bevezetésével védje meg az állam az önkormányzati fenntartású közintézményeket.