Az egy hónapja bevezetett korlátozó intézkedéseket eredményesnek nevezte, ezeknek köszönhetően ugyanis jelenleg a járvány platón van és javulnak a számok, ám az idősek esetében emelkedett a halálozás. A rektor az előadásban bemutatta az egyetemet is, valamint többek között felidézte a májusi H-UNCOVER országos reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálatot, felhívva a figyelmet, hogy álláspontja szerint hasonló felmérésre van szükség a második hullám idején, az országos oltási program bevezetése előtt is.
„A Semmelweis Egyetem 250 éves története ebben a speciális pandémiás helyzetben meghatározza azt az irányt, amit az intézmény élén álló rektornak követnie kell” – fogalmazott a Belgiumi Magyar Tudósklub online eseményének keretében tartott előadása kezdetén dr. Merkely Béla, hozzátéve: az egyetem az elmúlt negyed évezredben is a nemzetet szolgálta az oktatás, kutatás és gyógyítás területén.
„A 2020/21-es egy jubileumi tanév, tele kihívásokkal” – emelte ki a rektor, majd ismertette a Semmelweis Egyetem szerepét a koronavírus ellen vívott harcban. Mint elmondta, jelenleg egy globális világjárvány zajlik, a pandémiát pedig a COVID-19 kórokozó Janus-arcú tulajdonságai okozzák: a vírus rendkívül fertőző, különlegesen zárt térben és közeli kapcsolat esetén; korlátozások nélkül pedig egy beteg átlagosan 2,7 további személyt fertőzhet meg. Dr. Merkely Béla szemléltette, miképpen szorítható vissza a vírus terjedése, valamint azt, hogyan alakult Magyarországon a tavaszi első, és az ősszel kezdődő második hullám. A Semmelweis Egyetem elsőként készült jelentős mennyiségű orvosi és védőfelszerelés megrendelésével a rendkívüli helyzetre; az intézmény pedig a többi hazai orvosképzővel együtt március óta tagja a járványelemző munkacsoportnak, mely több mint 260 elemzést készített koronavírusról, a szakértők pedig napi szinten konzultálnak.
A rektor kitért az egyetem vezetésével, a négy orvosképző részvételével, a Központi Statisztikai Hivatal szervezésében és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával megvalósuló országos reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálatra, a H-UNCOVER-re is, mely eredményei meghatározták az ország exit-stratégiáját, azaz az első hullám idején bevezetett korlátozások lazítását. A vizsgálat számos fontos adatot biztosított a szakemberek számára: kiderült, hogy a megfertőződés valószínűsége magasabb a magas vérnyomással küzdők, valamint a szívbetegségben, krónikus tüdő-, vese-, és májbetegségben szenvedőknél. Az is bebizonyosodott, hogy a COVID-19 eltér más felsőlégúti fertőzésektől, hiszen jellemző tünete a szag- és ízérzékelés zavara, valamint a változó helyen jelentkező izomfájdalom is – mondta el dr. Merkely Béla, aki kiemelte: a H-UNCOVER volt a világon az első reprezentatív országos szűrés, amely egyszerre vizsgálta az aktív fertőzöttek és a betegségen már átesettek számát.
„Az egyetemek nemcsak a pandémia elemzésében, de a diagnózis felállításában és a betegek ellátásában is részt vesznek” – hívta fel a figyelmet a rektor, rámutatva, hogy a pozitív esetek közel 40 százaléka a hazai orvosképzők szűréseinek eredményeiből származnak. Az adatok azt mutatják, hogy a restriktív intézkedések hatásosak voltak, hiszen a járvány jelenleg platón van és a kórházban kezeltek, valamint a lélegeztetőgépen lévők száma sem emelkedik, a 80 év felettiek esetében azonban a kitettség révén nőnek a számok; az elhunytak átlagéletkora Magyarországon 77 év. A rektor kiemelte: azért is tartotta fontosnak a novemberben bevezetett kormányzati korlátozó intézkedéseket, mert a magyar egészségügy teherbíró képessége 1000 lélegeztetett beteg körül határozható meg, ekkora és ennél nagyobb számú súlyos állapotban lévő beteget hosszú időn keresztül az ellátórendszer nem bír el. Míg a becslések szerint az első hullámban Magyarországon 56 ezer, addig a másodikban akár 2 millió ember is megfertőződhetett, sokan közülük tünet nélkül eshettek át a betegségen. Dr. Merkely Béla szerint az országos oltási program előtt szükség van egy második hullám súlyosságát megítélő, az aktuális fertőzöttséget és átfertőzöttséget vizsgáló felmérésre, mely az oltási stratégia kialakításában is fontos szerepet játszhat.
„A határokon átnyúló fertőzéseket csak nemzetközi összefogással lehet leküzdeni, addig pedig egy ország sem lesz biztonságban, amíg nincs mindenki biztonságban” – idézte a rektor előadása zárásaként dr. Jakab Zsuzsannát, a WHO főigazgatóhelyettesét.
Forrás: semmelweis.hu/Szabó Ádám
Fotó: Semmelweis Egyetem/Kovács Attila
