Egy hónappal korábban azt írta közösségi oldalán a kormánnyal való gazdasági kompenzációs egyeztetéssel kapcsolatban, hogy „nyitott kapu várt bennünket polgármester kollégáimmal”. Pár napja sor került a második, immár egyéni tárgyalásra. Elégedett?
Mind a két egyeztetés abszolút érdemi és előremutató volt. Az első körben Gulyás Gergely miniszter úrral, a Belügyminisztérium, illetve a Pénzügyminisztérium egy-egy államtitkárával közösen találkozott a 23 megyei jogú város polgármestere. Pártállástól függetlenül mindenki elmondhatta, amit gondolt, miniszter úr pedig ígéret tett arra, hogy külön-külön is asztalhoz ül velünk. Így is történt, Székesfehérvár esetében erre március közepén került sor, s ezeken a találkozókon már valamennyi polgármester az adott város kompenzációs igényét ismertette. A kormány ugyanis elengedte a kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adójának a felét, ez az összeg pedig az önkormányzatoknál jelenik meg az idén hiányként, viszont ott marad a helyi vállalkozásoknál.
Mikor lesz kormánydöntés a kompenzációval kapcsolatban?
Benyújtottuk a javaslatainkat arra vonatkozóan, milyen módon tudja akár működésben, akár fejlesztési forrásokban a kormány a kiesést Fehérvár irányába kompenzálni.
Az ügy áprilisban kerülhet a kormány elé, májusban számítunk döntésre.
Ami a konkrétumokat illeti: 8095 fehérvári vállalkozás nyújtotta be eddig a kérelmét a NAV-on keresztül az adókedvezményre, és ez kiegészül azzal a 3521 KATA-s vállalkozóval, akiknek nem kellett ezt külön kérelmeznie. Vagyis összességében több mint 11600 fehérvári vállalkozást érint az adókedvezmény, amely segít a munkahelyek megőrzésében. Az első félévben realizált adóelőny ezzel megközelítőleg 800 millió forintot jelent. Ez az első félévi – kvázi eltörlésre került – adóelőleg, ami ott maradt a vállalkozásoknál.
A kkv-k iparűzési adója mekkora bevételt jelent az önkormányzatnak a többi saját bevételhez képest?
Nélkülözhetetlen a települések számára, mi is ebből az adónemből érjük el, nagyjából a tízszeresét mint ami az építményadóból származik. Székesfehérvár ipara szerencsére nagyon erős, rengeteg beruházás zajlott, zajlik a gazdaságban. Nálunk arányosan a legnagyobb adófizetők a nagyvállalatok, de foglalkoztatásban és adófizetésben is jelentős ma már a kkv-k aránya is. Az elmúlt évek gazdasági növekedésének köszönhetően drasztikusan nőtt ez az iparűzési adóból származó bevétel, ami minden önkormányzatra igaz. Ezt igazolja az Állami Számvevőszék napokban nyilvánosságra hozott, a 2018-19-es évre vonatkozó jelentése is. Fehérvár iparűzési adóbevétele 2010-ben 9 és fél milliárd, míg 2019-ben 19 és fél milliárd forint volt. Miután az adó emelésére nem került sor ebben az időszakban, kimondhatjuk: ekkora volt a gazdasági növekedés. Ha ehhez hozzávesszük az önkormányzatok 2010 után adósság-konszolidációját, továbbá azt a rekordösszegű fejlesztési támogatást, amely akár európai uniós forrásból, akár a Modern Városok Program keretében a városoknak pártállástól függetlenül rendelkezésére állt, láthatjuk:
soha ekkora bevételből nem gazdálkodhattak még a megyei jogú városok.
Ez Szegedre, Pécsre, Székesfehérvárra vagy éppen Debrecenre is igaz. A gazdaság visszaeséséből fakadóan tavaly 3 milliárd esett ki az iparűzési adó tekintetében, bízom benne, hogy a következő éveket újra gazdasági növekedés és magasabb adóbevétel jellemzi majd. A kkv-kedvezmény mintegy 2 milliárdos kiesést jelent az idén, ami a 2019-es – a járvány előtti utolsó teljes év – iparűzési adó bevételének körülbelül a 10 százaléka. Ez nyilván nem jelentéktelen összeg, de mi támogatjuk a gazdasági növekedés ösztönzésére, a munkahelyek megőrzésére való törekvést. Ebből az önkormányzatoknak is ki kell venniük a részüket.
A Népszavának azt mondta, igazságtalan elvonásnak tartja a szolidaritási hozzájárulást. Mit takar ez az adóelem pontosan, és mi a célja?
Az adónem célja az, hogy a magas adóerő-képességű városoktól bizonyos forrásokat át lehessen csoportosítani a szegényebb adottságú önkormányzatok finanszírozására. Tehát a lényeg egyfajta szolidaritási elv. Ezt helyesnek tartom, ám a mértéke eltúlzott, jó lenne a jövőben ezen változtatni. Ebben az évben Székesfehérvár szolidaritási hozzájárulása több mint 5 és fél milliárd forint. Ez lakosságszámra vetítve is nagyon magas összeg, nem elfelejtve, hogy az állami adóbevételek is ezekből a városokból a legnagyobbak. Alapvetően azért ugrott meg ez a szolidaritási hozzájárulás, mert egy másik jogintézmény megszűnt, így működtetési feladatok ellátására több pénzt kapunk az államtól mint az előző években. További adalék, hogy általában 2-3 éves elcsúszás van abban a matematikai képletben, amelyben kiszámolják, mennyi az adott település szolidaritási hozzájárulása. Könnyű tehát belátni, hogy nekünk a 2018-19-es rekord gazdasági növekedésből fakadó adóbevételeink alapján kell ezt a hozzájárulást fizetni. Ugyanakkor az ellenzéki városvezetők el szokták felejteni közölni, hogy ezzel a következő években
részben elszámolhatjuk azokat a veszteségeket, amelyek 2020-ban vagy 2021-ben érik településeinket.
Így várhatóan a következő években a szolidaritási hozzájárulás mértéke csökkeni fog.
„A helyi ügyeknek helyben kell eldőlnie. Nem államigazgatási szerveknél, nem hatóságoknál” – írta tavaly júliusban. Pár hete a Pikó Andrással tartott polgármesteri vitában már úgy vélekedett, hogy vannak feladatok, amelyet a hatóságok jobban látnak el, mint az önkormányzatok. Javasolna változást ezen a téren?
Az elmúlt időszak tapasztalatai nyomán meg kell vizsgálni, mely hatáskörök lennének jobb helyen az államnál, mint az önkormányzatoknál. Ilyen lehet mondjuk az ügyeleti rendszer megszervezése, több ellenzéki vezetésű nagyváros is felvetette ezt. Vannak olyan feladatkörök is, amelyeknél ez fordítva igaz, mint például az építésigazgatási hatáskörök esetében. Ez egy folyamatosan mozgó, nem kőbe vésett struktúra, időről időre érdemes áttekinteni. Egy biztos: ott érdemes a feladatot ellátni, ahol a lehető legnagyobb hatékonysággal tudja azt az adott döntéshozatali szerv megvalósítani.
Az említett vitán kiemelte a közösségépítés szerepét mint a járvány elleni védekezés sarokkövét. Napokra rá megírtuk, hogy az I. kerületi önkormányzat több mint 100 millió forintot tervez többek között csapatépítésre költeni. Megfogadták a tanácsát?
Közösségépítésként nem ilyen csapatépítő tréningekben látjuk a jövőt, inkább megkeressük a fehérvári polgárokkal azokat a dolgokat, amik összekötnek bennünket. Ez pedig viszonylag egyszerű: a közös otthon, a Székesfehérvár iránti szeretet. Abban igenis egy nevezőre hozhatók a vélemények, hogy mit gondolunk a saját városunkról és a városunk fejlődéséről. Erre mi szimbolikusan azt szoktuk mondani: 100 ezren egy csapatban. Mert a „fehérváriság” igenis felül tud írni pártpolitikai hovatartozásból fakadó véleménykülönbségeket és ebben egy polgármesternek kiemelten fontos szerepe van. Ezért nagyon fontos az, hogy ezt a felelősséget értsék a polgármesterek, és ennek megfelelően tegyék a dolgukat a mindennapokban. Mindegyikünk tartozik valamely politikai közösséghez, de esküt a város egészének fejlődésére, és minden polgár gyarapodásának előmozdítására tettünk.
Ezért nem szerencsés, ha a polgármester kollegák csak ugródeszkaként tekintik a településüket vagy a polgármesteri feladatkörüket.
Ez egy nagyon szép szolgálat, alázattal érdemes folytatni és emlékeztetni magunkat arra, hogy nem véletlenül lett összeférhetetlen a polgármesteri és az országgyűlési képviselői tisztség. Hiszek és bízok abban, hogy egy polgármester képes közösséget formálni.
Interjúiban folyamatos kritikával illeti az önkormányzati világot, hogy az belesodródik az országos pártpolitikai küzdelmekbe. Ki a felelős ezért, és hogy lehetne feloldani ezt a helyzetet?
Nyilván az embernek van egy érzése a felelősség kérdéséről is, de azért nem mennék ebbe bele szívesen, mert akkor megint eltereljük a lényegről a figyelmet. Nem egymásra mutogatni, hanem változtatni kell egy szerintem rossz irányba menő folyamaton. Az önkormányzati közélet egyre inkább az országos pártpolitikának a részévé válik. Szerintem ez nem helyes. Nem lenne jó, ha az előttünk álló egy év országos választásokra készülődő hangulata negatív értelemben visszacsatolna a helyi közösségek mindennapjaira is. Ezért kérem az ellenzéki politikai pártokat,
hogy a harmadik hullám legnehezebb heteiben ne az előválasztással legyenek elfoglalva,
és főként ne azzal borzolják a lakosság kedélyét, hogy szórólapoznak, plakátolnak. Az emberek most nem pártpolitikára kíváncsiak, hanem azt akarják látni, hogy az állam és az önkormányzati struktúra is értük dolgozik, az ő egészségüket védi, emellett a járványhelyzetből fakadó társadalmi és gazdasági következményekkel kapcsolatos döntés-előkészítési munkát folytatja. Ebben van felelőssége a kormányoldalnak, egy kormányoldali polgármesternek is, és van felelőssége az ellenzéki politikusoknak, ellenzéki városvezetőknek is.
Hogy látja a fideszes városvezetők lobbierejét? Új időket hozott a 2014 óta fennálló, a polgármesteri és országgyűlési képviselői poszt közötti összeférhetetlenség?
Mindenképp. 2014 előtt az önkormányzati vezetők ott ültek a törvényhozásban, a konzultáció akár informálisan is meg tudott történni a parlamenti folyosókon. Erre azóta nincsen lehetőség. Vannak ugyanakkor egyeztetési mechanizmusok az állam és az önkormányzatok között, például a Megyei Jogú Városok Szövetségében, ami szerintem kifejezetten jó partnere az államnak, s jól koordinálja a 23 város munkáját. Ugyanakkor van még mit javítani a kommunikáción. Ha tartósan ez a közjogi felállás marad,
akkor ennél finomabb egyeztetési mechanizmust érdemes kialakítani
az állam, a mindenkori szakminisztérium és az önkormányzatok között. Azt pedig minden pártban lehet értékelni, hogy az adott közösségen belül dolgozó polgármestereknek milyen a lobbiereje. Az elmúlt hetekben azokat a vádakat szoktuk megkapni, hogy minden pénz a kormánypárti polgármesterek által vezetett városoknak megy. Ez közel sincs így, érdemes mindenkinek az adatok, a tények mögé nézni. Egy polgármesternek ettől még az is a dolga, hogy eredményt érjen el, vagyis jó értelemben véve lobbizzon a saját településén élők érdekében. Abban reménykedem, ez nem pártpolitikai hovatartozás alapján történik meg, hanem olyan városfejlesztési tervek alapján, amik a nemzet fejlődésének egészét is szolgálják.
Végezetül: beoltották már? Melyik vakcinát preferálja, illetve mit gondol az oltásellenességről?
Nem oltottak még be. Majd amikor koromnak megfelelően rám kerül a sor, én is megkapom az oltást. A fehérvári polgárokat folyamatosan kérem, regisztráljanak. Ennek a mostani helyzetnek a megoldását vakcinának hívják. Hogy én melyik vakcinát fogom megkapni, nem tudom, nem vagyok szakember. Bízom a magyar egészségügyi szaktekintélyekben, hatóságokban és a saját háziorvosomban. Egyébként idősebb családtagjaimnak többféle vakcinát is beadtak már, szerencsére semmilyen problémát nem érzékelek. Viszont az megnyugvást jelent, hogy el lehet kezdeni majd újra családi életet élni és a nagyszülők újra tudnak majd az unokákkal találkozni.
Mélységesen elítélem azokat, akik az oltás ellen hangolnak,
különösen, ha azok politikai és közéleti szereplők. Ezt nem szabad majd nekik elfelejteni, mert ezzel nagyon nagy felelőtlenséget követtek el a magyar emberek irányába. Ám annak nagyon örülök, hogy Fehérváron nő az oltási hajlandóság. Ebben valószínűleg a több mint ötven Fehérvárhoz kötődő közéleti szereplővel indított kampány is szerepet játszik.
Forrás: mandiner.hu
Kép: Földházi Árpád
