Az európai minimálbér bevezetéséről már a jövő tavaszi ülésszakban dönthet az Országgyűlés – derül ki a kormány 2024. tavaszi törvényalkotási programjából. A gyakorlatban a képviselőknek olyan törvénymódosításokról kell szavazniuk, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy Magyarország legkésőbb 2024 októberére maradéktalanul eleget tegyen az „Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről” szóló irányelvnek - olvasható a Mandineren.
Az európai minimálbér-irányelvet 2022 októberében hirdette ki az EU azt követően, hogy az Európai Parlament és a tagállamok is jóváhagyták a szöveget. Az uniós szabályok szerint a hivatalos közzétételtől számítva két évük van a tagállamoknak arra, hogy az irányelvet összhangba hozzák a nemzeti jogszabályokkal.
Ez azt jelenti, legkésőbb 2024 októberétől hatályba lépnek azok a törvénymódosítások, amelyek végül elhozzák Magyarországra az „európai minimálbért”.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció árnyékminiszterelnöke évek óta azt próbálja elhitetni a magyar választókkal, hogy az európai minimálbér bevezetése jelentős felzárkózást eredményez a nyugat-európai bérszínvonalhoz, és jelentősen csökkenti a „munkáltatóbarátnak” nevezett jobboldali kormány mozgásterét és az Európai Egyesült Államok, vagyis a szorosabb uniós integráció felé tett jelentős lépés a minimálbér-irányelv.
A baloldal uniós minimálbérrel kapcsolatos állításai ugyanakkor szöges ellentétben állnak a valósággal. Az irányelvhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló parlamenti vita és a szavazás egyben azt is világossá teszi, hogy Dobrevék évek óta megtévesztik a magyar szavazókat azzal kapcsolatban, valójában mit is jelent majd az európai minimálbér bevezetése.
Brüsszel ezután sem mondja meg, mennyi legyen a magyar minimálbér
Az európai minimálbérről szóló irányelv legfontosabb célja, hogy előmozdítsa a megfelelő minimálbér-szint elérését. Az irányelv szövege világossá teszi, hogy a kötelező legkisebb kereset összegének megállapítása továbbra is tagállami hatáskör marad, ráadásul Brüsszel a tagállamok rendkívül eltérő minimálbér-megállapítási gyakorlatába sem akar beleszólni.
Az EU három területen vár előrelépést a tagállamoktól:
- MINDEN TAGÁLLAM DOLGOZZON KI SZEMPONTRENDSZERT A MINIMÁLBÉR MEGFELELŐ SZINTJÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, AMELY GARANTÁLJA, HOGY A LEGALACSONYABB KERESETŰ MUNKAVÁLLALÓK SE LEGYEN KITÉVE A SZEGÉNYSÉG KOCKÁZATÁNAK.
- MINDEN ORSZÁG DOLGOZZON KI ÜTEMTERVET ARRA, HOGYAN MOZDÍTANÁ ELŐ A MUNKAVÁLLALÓK KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSES VÉDELMÉT. A CÉL, HOGY NÉHÁNY ÉVEN BELÜL A FOGLALKOZTATOTTAK LEGALÁBB 80 SZÁZALÉKÁRA VONATKOZZON KOLLEKTÍV MEGÁLLAPODÁS.
- A TAGÁLLAMOK AZ ELLENŐRZÉSEK FOKOZÁSÁVAL ÉS A MUNKAÜGYI HATÓSÁGOK MEGERŐSÍTÉSÉVEL GONDOSKODJANAK RÓLA, HOGY MINDEN MUNKAVÁLLALÓ SZÁMÁRA TÉNYLEGESEN HOZZÁFÉRHETŐ LEGYEN A MINIMÁLBÉR ÉS MINDEN SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓT KÖNNYEN MEGKAPHASSANAK AZ ÉRINTETT ALKALMAZOTTAK.
Az uniós ajánlás kiemeli: a tagállamoknak az európai szociális párbeszéd keretei között ajánlatos megállapodni a minimálbérekről. Ez az évek óta bevett hazai gyakorlattal szinkronban azt jelenti,
a kormány a szakszervezetekkel és a munkáltatói, vállalkozói érdekképviseletekkel közösen dolgozza ki az irányelv céljainak eléréséhez szükséges lépéseket.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
A szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány már hónapok óta rendszeresen egyeztet az európai minimálbér bevezetéséről. Az irányelv három legfontosabb célkitűzésének megvalósítása érdekében a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretei között zajló tárgyalásokon már több konkrétumról is megszületett a döntés. Egyes háromoldalú, vagyis konszenzusos döntések ugyanakkor a hatályos hazai törvények – leginkább technikai – módosítását is szükségessé teszik. Erről a csomagról dönthet jövő tavasszal az Országgyűlés.
Érdemi, nagy horderejű jogszabály-változás, vagy a munka törvénykönyvének átfogó módosítása ugyanakkor nem szükséges, mivel a munkavállalással és a minimálbérekkel kapcsolatos szabályozás minden tagállamban megfelel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlásainak. Ez az átfogó harmonizáció az uniós csatlakozásunk feltételeinek egyike volt. Mind a magyar jogszabályokat, mind az európai minimálbér-irányelvet a nemzetközi előírások és ajánlások alapozzák meg.
Hol tart most Magyarország az európai minimálbér bevezetésével?
A kormány törvényalkotási programja szerint 2024. áprilisában kerülnek az Országgyűlés elé a háromoldalú egyeztetéseken meghozott döntésekhez szükséges törvénymódosítások.
A Mandiner több forrásból is úgy értesült, e technikai módosításokról folyamatosan egyeztetnek az érdekképviseletek a kormánnyal, a konkrét javaslatok a következő hónapok tárgyalásai alapján kerülnek a hazai törvényhozás elé.
Az európai minimálbér három fő iránymutatásának maradéktalan betartásához ugyanakkor több éves előkészítő munkára is szükség van, amely elsősorban a szociális partnerek feladata, a törvényhozás szerepe elsősorban a végrehajtás nehezítő jogszabályi akadályok lebontása és a törvények aktualizálása.
Mutatjuk, mi az amiben már európai a minimálbérünk
Magyarország régóta eleget tesz annak az elvárásnak, hogy a legkisebb bérekről a szociális partnerek döntsenek. A kormány a döntést rendeletben hirdeti ki, de a háromoldalú egyeztetéseken a munkáltatók és a szakszervezetek mellett – érintettként – bele is szólhat az alkudozásba. Ez a folyamat vezetett el oda, hogy november végén megszületett a minimálbérekről szóló idei megállapodás, és a legkisebb keresetek ezúttal egy hónappal korábban, decembertől emelkednek.
A minimálbér megállapításának ugyanakkor most hiányoznak a világos és következetes kritériumai. A munkáltatók és a szakszervezetek Magyarországon évente felülvizsgálják a kötelező legkisebb béreket, vagyis gyakrabban, mint az EU-s ajánlásban előírt két év.
Hiányzik a minimálbér szintjének megállapításához ugyanakkor azoknak szempontoknak a meghatározása és adott esetben jogszabályba foglalása, amely véget vetne az elmúlt évtizedekben gyakori patthelyzetnek, vagyis annak, hogy a munkáltatók nem engednek az ajánlatukból, de a szakszervezetek sem tágítanak a követeléseikből.
A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége már korábban előterjesztett egy eljárásrend-javaslatot. A dokumentum szerint a legfontosabb nemzetgazdasági mutatók és a háztartások életszínvonalának változását jelző adatok figyelembevételével döntenének a következő évi összegről.
A gyakorlatban a bértárgyalások kiindulópontja lenne a következő évi minimálbér meghatározásánál egyebek mellett
- a GDP változása,
- az infláció mértéke,
- a bruttó átlagkeresetek alakulása,
- a foglalkoztatottság és a munkanélküliség,
- a munkatermelékenység
- és a vállalati hozzáadott érték.
Több uniós országban automatikus, törvényben meghatározott gazdasági folyamatok fennállása esetén automatikusan változnak a legkisebb keresetek. Ilyen szabályozást idehaza nem szeretnének bevezetni a képviseletek, de a tárgyalásokat megalapozó általános megközelítések meghatározásáról a következő hónapokban megszülethet a döntés.
A kollektív védelem újdonság lesz a legtöbb munkavállalónak
Az Európai Unió azt is előírja, hogy a tagállamok dolgozzanak ki egy hosszútávú cselekvési tervet arra, hogyan növelhető az alkalmazottak kollektív szerződéses lefedettsége legalább 80 százalékra.
A legnehezebb feladat és a legnagyobb kihívás Magyarország számára ennek a 80 százalékos kollektív lefedettségnek az elérése lesz a következő években. Jelenleg a munkavállalók kevesebb, mint 10 százalékára vonatkozik kollektív szerződés.
Ezek a dokumentumok a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján a foglalkoztatottak bérszintjét és munkakörülmények javítását elősegítő döntéseket tartalmaznak.
Magyarországon a kollektív szerződések az állami cégeknél számítanak bevett eszköznek, valamint a nagyobb piaci szereplőknél, azoknál a vállalkozásoknál, ahol jelen van szakszervezet vagy üzemi tanács.
Kollektív megállapodásnak tekinthető az országos szintű minimálbér-megállapodás is, ugyanakkor míg bizonyos uniós országokban kizárólag ágazati szintű kollektív megállapodások védik a munkavállalók érdekeit, addig nálunk gyakorlatilag ismeretlen a középszintű érdekegyeztetés.
Átalakul a garantált bérminimum, óriási bárreform küszöbén Magyarország
A szakszervezetek és a munkáltatók a kollektív lefedettség emelésének érdekében várhatóan a következő egy évben a magyar bérrendszer jelentős, az elmúlt három évtizedben nem látott mértékű átalakítását készítik elő.
A több éves átmenetet tartalmazó program a jelenlegi – Európában egyedülálló – magyar kettős minimálbér-rendszert a jelenlegi formában megszüntetné. A minimálbér, vagyis a kötelező legkisebb munkabér megmaradna, ugyanakkor a szintén központilag megállapított, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum megszűnne és a mai munkaerőpiaci elvárásokhoz jobban alkalmazkodó, rugalmas ágazati minimálbérek lépnének a helyébe.
Ez azt jelenti, hogy a képviseletek életet lehelnének az ágazati érdekegyeztetés intézményébe, amely Magyarországon egyedül a villamosenergia-ágazatban működik jelenleg. Az új rendszer lényege, hogy egy-egy ágazat munkáltatói és munkavállalói képviseletei döntenének a minimum keresetekről, a munkakörülményekről és számos egyéb, a munkavállalók érdekeit segítő lépésekről. A képviseletek döntése pedig az egész ágazatra kiterjedne, vagyis mind a foglalkoztatóknak, mind a munkavállalóknak egyre inkább a saját érdekük lenne, hogy tömörüljenek és kollektív megállapodásokat kössenek.
Az országos szakszervezeti konföderációk közül jelenleg a Munkástanácsok több éves javaslatáról várhatók egyeztetések. A csomag része, hogy a garantált bérminimum megszűnésének évére, leghamarabb 2027-re vagy 2028-ra a minimálbér összege felzárkózzon a jóval magasabb bérminimum szintjéhez.
Csak papíron vagyunk sereghajtók
Magyarországon a minimálbér bruttó összege ettől a hónaptól – 15 százalékos emelést követően – 266 800 forintra emelkedett. Az Európai Unió tagállamai közül nálunk az egyik legalacsonyabb a legkisebb kereset összege, csak Románia, Lettország és Bulgária van mögöttünk.
A nemzetközi összehasonlítások ugyanakkor nem foglalkoznak a garantált bérminimummal, miközben a magyar munkavállalók jóval nagyobb hányadát érinti a középfokú végzettséghez kötött minimálbér.
Az általános minimálbérre bejelentett munkavállalók aránya 5-7 százalék, vagyis a munkavállalók több mint 90 százaléka többet keres idehaza a legkisebb keresetnél.
Ráadásul a munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai alapján nagy részük a valóságban – feketén – több pénzt kap kézhez.
Nálunk tehát az uniós iránymutatás harmadik legfontosabb céljával, vagyis azzal, hogy mindenkinek legyen hozzáférhető legalább a minimálbér összege, már nincs érdemi feladat, noha a munkaügyi ellenőrzések gyakoriságát időnként kritizálják az érdekvédők.
A garantált bérminimum már jóval többeket érint, közvetlenül nagyjából a munkavállalók 16-18 százalékát, vagyis közel egymillió ember fizetését jelenti. Közvetve szintén jelentős számú, százezres nagyságrendű munkavállalót érint az összeg változása, nekik a bérük néhány ezer forinttal magasabb a bérminimum összegénél. Így ennek jelentős emelése érdemi hatással van a bruttó átlagkeresetekre, valamint az ország bérszínvonalának egészére.
Bezzeg Románia még mindig mögöttünk
Ha a nemzetközi statisztikák a jóval több munkavállalót érintő garantált bérminimum összegét tartalmaznák, akkor a magyar minimálbér az uniós országok középmezőnyében szerepelne, a régiós országok közül pedig Lengyelországgal versenyezne. A sokak által irigykedve szemlélt román minimálbér összességében a legnagyobb növekedést produkálta az unión belül az elmúlt tíz évben, de a tévhitekkel szemben még mindig alacsonyabb, mint a magyar minimálbér.
Fontos, hogy míg idehaza a dolgozók 5-7 százaléka dolgozik a kötelező legkisebb bérért, addig Romániában a dolgozók 20 százaléka kap minimálbért.
A minimálbérek vásárlóerejét összehasonlító nemzetközi adatok már jobban mutatnak: Magyarországon a minimálbér többet ér, mint Szlovákiában.
Noha összegében az Egyesült Államok minimálbére kétszerese a magyar minimálbérnek, egy amerikai minimálbéres szinte pontosan ugyanannyi terméket és szolgáltatást tud megvásárolni, mint egy magyar minimálbéres.
Nyitókép: Getty Images
Forrás: mandiner.hu
