A piaci szolgáltatások árai dobták meg az inflációt, amely ezzel elérte a csúcsot – mondta a Hír TV Szaldó című műsorában a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Virág Barnabás. A jegybank vélekedése szerint ha az inflációt képesek vagyunk alacsonyan tartani, akkor lesz erőteljes gazdasági növekedés - írja a Világgazdaság.
Az egész világgazdaságban az látható, hogy az inflációs kép meglehetősen vegyes. Általános gazdaságtörténeti tapasztalat, hogy az infláció az egyik legmakacsabb és legveszélyesebb makrogazdasági jelenség, mellyel szemben nincsenek könnyű győzelmek.
Jegybank: globálisan is változott a helyzetkép
A Magyar Nemzeti Bank többször is jelezte, hogy következetes és fegyelmezett antiinflációs politikára van szükségünk ahhoz, hogy az infláció tartósan alacsony szinten maradjon – mondta a műsorban Virág Barnabás. Megjegyezte: az inflációs helyzetkép globálisan is megváltozott, az OECD-országok esetében is ugyanaz látszik, hogy
az országok kétharmadában az inflációs ráta emelkedett tavaly szeptember óta.
Ezt mutatják a magyar adatok is. Emlékeztetett: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a fogyasztói árak az év első hónapjában átlagosan 5,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Virág Barnabás szerint a januári adatok minden elemzői várakozást felülmúltak, így a jegybankét is, ők valamivel 5 százalék fölötti rátára számítottak.
Kiemelte, hogy az okok mögött meghatározó nemzetközi folyamatok állnak: például a globális élelmiszerpiacokon – különösen
- a tejtermékek
- és az étkezési olaj
esetében – tavaly erős áremelkedés volt tapasztalható. Ezek pedig begyűrűztek a fogyasztói árakba is. Ugyanez volt tapasztalható az energiapiacok esetében is: kifejezetten a gázárak ugrottak meg, amelyek az európai piacokon is 50 százalék felett emelkedtek.
Fontos globális jelenségnek nevezte azt is, hogy tavaly szeptember óta, mióta Donald Trump amerikai elnökségének esélye növekedett, a nagybefektetők egyre inkább az Egyesült Államok felé fordultak. Hozzátette, hogy a rendkívüli ütemű drágulásban az árfolyamhatás is szerepet játszott. A szolgáltató szektorban – például telekommunikáció, taxiárak – is voltak meglepő áremelkedések januárban.
Ezek a jegybanki várakozások
Virág Barnabás a műsorban arról is beszélt, hogy inflációs jelentésében 2025-re 3,3–4,1 százalékos sávban várta az MNB az éves inflációt. Véleménye szerint éves átlagban a sáv tetején lehet az infláció, vagyis 4 százalék körül alakulhat. Az ezzel kapcsolatos előrejelzést a márciusi inflációs jelentésükben véglegesítik. A jegybank alapvető célja az árstabilitás elérése – hívta fel a figyelmet. Arra a felvetésre, hogy piaci szereplők szerint magas a jegybanki alapkamat, úgy válaszolt, hogy mindenki a saját szemszögéből nézi az irányadó kamatszint alakulását.
A Magyar Nemzeti Bank és a monetáris tanács részéről a feladat továbbra is az, hogy a teljes magyar gazdaság és társadalom szempontjából hozzon optimális döntéseket a kamatpolitikájában – idézte fel az alelnök. Véleménye szerint
minden következő évekre kitűzött célnak a kulcsa az infláció alacsonyan tartása.
Ha az inflációt képesek vagyunk alacsonyan tartani, akkor lesz erőteljes gazdasági növekedés, ennek pedig megvannak az alapjai hazánkban.
Könnyebb lenne Magyarországnak, ha euró lenne?
Erre a felvetésre Virág Barnabás úgy felelt: nem lehet ezt a kérdést ilyen szűk fókusz mellett megítélni. Kiemelte: az euró bevezetése nemzetstratégiai kérdés, és rendszerint akkor vetődik fel, amikor a hazai fizetőeszköz árfolyama volatilis.
Szerinte a magyar gazdaságnak versenyképesebbnek kell lennie ahhoz, hogy bevezethessük az eurót, és az Európai Unió átlagos gazdasági fejlettségi szintjének legalább a 90 százalékát kellene produkálnia a magyar gazdaságnak.
Forrás: vg.hu
