A nagy-britanniai törvényhozás hétfőn jóváhagyta a brit északi-tengeri olaj- és gázkitermelőkre kivetett 25 százalékos extraprofitadót, amely a kormány szerint egy év alatt 5 milliárd fontot (mintegy 2400 milliárd forint) fog hozzátenni a költségvetéshez – számolt be róla a Reuters.

Az extraprofitadó az olaj- és a gázárak megugrásából származó nyereséget célozza majd, hiszen a világjárvány miatti lezárások megszűnése, valamint az orosz-ukrán háború kitörésével összefüggő globális bizonytalanságok miatt az energiakereslet jelentősen megugrott, és az árak is nagyot emelkedtek.
A törvényjavaslat hivatalosan még nem emelkedett jogerőre, annak ugyanis még át kell mennie a Lordok Háza néven ismert felsőházon is. A Lordok Háza ugyan megpróbálhatja módosítani a törvényjavaslatot, de nagyon ritkán próbálják meg megakadályozni a törvényalkotást.

Az extraprofitadó tervét először május 26-án jelentette be a konzervatív kormány, melyet akkor az olaj- és gázipari vállalatok kritikával fogadták arra hivatkozva, hogy az csökkentené a beruházásokat és a hazai termelést.

A kormány egyúttal beruházásösztönzést is tervez – amely azt jelentené, hogy a cégek 91 penny adókedvezményt kaphatnak minden egyes font után, amelyet új olaj- és gázkitermelésre költenek –, hogy ezzel erősítse az energiabiztonságot.

A javaslat 2025-ös végdátumot írj elő, és lehetővé tenné a cégek számára, hogy az adóval szemben beszámítsák a régi mezők leszerelésének és a kitermelő mezők villamosításának költségeit.

Klímaaktivisták és ellenzéki politikusok élesen bírálták a törvénytervezetben ismertetett ösztönző mechanizmust, mivel álláspontjuk szerint az nem nyújt adókedvezményt a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó beruházások számára.

A villamosenergia-ágazat egyelőre megúszta az extraprofitadót. Boris Johnson leköszönő brit miniszterelnök szóvivője hétfőn úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy Johnson a távozásáig hátralévő időben nem tervezi kibővíteni az adónemet a szektorra.

Forrás: vg.hu
Fotó: Andy Buchanan / AFP