Tünde

A magyar tudósok elévülhetetlen érdemeket szereztek a televízió, és a műsorsugárzás kifejlesztésében, de a történelmi okok miatt a hazai televíziógyártás csak 1956-ban indult be. A lemaradást gyorsan behozta a két vezető cég, az Orion és a Videoton, amelyek híresek voltak remek dizájnnal megtámogatott modelljeikről. Ez utóbbi cég 1973-ban pedig egy olyan készülékkel állt elő, amelyet a skandináv államokban, Egyiptomban és Kínában is nagy számban értékesítettek.  

Tünde, a dizájndíjas magyar tv FORRÁS: IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM

Ez volt a Dániel József formatervei alapján készült Videoton TC 1607, a Tünde fantázianév alatt futó készülék. 31 centiméteres képátlójú, fekete-fehér panelt kapott, de később készült színes változata is. Az első pillanattól kezdve alapvetően exportra szánták, számos dizájndíjat bezsebelt, és rendkívül sikeresnek bizonyult. 

Sterra

Vannak olyan termékek, amelyek évtizedekkel előzték meg a korukat, és a BEAG AYT205 típusszámú, Sterra fantázianevű készülék biztosan ezek közé tartozik. Az elmúlt években kezdtek komolyabban foglalkozni a nagy szórakoztatóelektronikai cégek a kompakt, alapvetően toronyszerű kialakítású, több forrás kezelésére is képes, viszonylag egyszerűen mozgatható és könnyen kezelhető, dizájnos party hangfalakkal.

BEAG Sterra, a kompakt audiorendszer FORRÁS: ORIGO

Az említett modell viszont gyakorlatilag ugyanezt tudta, hiszen rá lehetett kötni magnót, lemezjátszót, mikrofont, még tévét is, valamint a saját tunert sem spórolták ki belőle, így rádiózásra is lehetett használni. A megjelenése kifejezetten figyelemfelkeltő, látszik, hogy a formatervezésre óriási figyelmet fordítottak. Maximális névleges kimeneti teljesítménye 2x5 watt, ami a kor viszonyaihoz képest igen jónak számított, magassága hozzávetőlegesen 30 centiméter, súlya pedig csupán 4,4 kilogramm. A Budapesti Elektroakusztikai Gyár által kifejlesztett Sterra egy fantasztikus eszköz, amelynek kifejlesztése során megérezték, hogy később merre megy majd a világ. 

Mestermű

1949-ben még az akkor létező magyarországi Philips-gyár kezdett foglalkozni egy rendkívül tetszetős, asztali rádió kifejlesztésével. De a gyártást már az államosítást követően a Rádió- és Vákuumtechnikai Vállalat, azaz a RÁVA kezdte meg, amely a beszédes, Mestermű nevet adta a készüléknek.

RÁVA Mestermű, mai szemmel is gyönyörű FORRÁS: ORIGO

A mai szemmel is kifejezetten szépnek, harmonikusnak és elegánsnak ható termék a maga korában műszakilag is nagyon színvonalasnak számított. A 3+2 csöves struktúrának köszönhetően a hangminősége és hangereje is kiemelkedő volt, a hat hullámsávnak köszönhetően számos adó elérését tette lehetővé. Hogy az elnevezés nem volt túlzás, tökéletesen bizonyítja az, hogy jó néhány 1950-ben készült Mestermű mind a mai napig hibátlanul működik, pedig már ahhoz vagyunk hozzászokva, hogy a pár éve vásárolt telefonok és tévék is bedöglenek. 

Primo

A nyolcvanas évek legelején már érződött, hogy a mikroprocesszoroknak köszönhetően a számítógépek kiszabadulnak majd a kutatóintézetekből és az állami hivatalokból, és meghódítják az otthonokat is. A Sinclair ZX Spectrum, a Tandy 80 és a Commodore VIC 20 meghódították a világot, azonban Magyarországra e gépek a gazdasági embargó, azaz a COCOM lista miatt nehezen jutottak el. A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, a SZTAKI mérnökei viszont úgy döntöttek, hogy saját kezükbe veszik a probléma megoldását. 

A magyar nép- és iskolaszámítógép, a gyönyörű Primo FORRÁS: ORIGO

Megtervezték az első magyar népszámítógépet, és így született meg a Primo, amely a Zilog Z80 processzor klónjára épült, úgy, hogy a grafikai megjelenítésért is ez az egység felelt, ami a maga idejében nemzetközi szinten is egyedülállónak és technológiai bravúrnak számított. A fantasztikus dizájnnal bíró termék érintésérzékeny, igen strapabíró billentyűzettel készült. A Primo az akkori viszonyok között olcsónak számított, az iskolákba is eljutott, és rengeteg olyan magyar gyermek volt, aki elsőként e gépen keresztül találkozott a számítástechnikával. 

Az első kazettás magnó

A kompakt audió kazetták első példányait a hatvanas években mutatta be a Philips, és ma már tudjuk, hogy e termékek forradalmasították a zenehallgatást, az adattárolást. De akkoriban ez még nem volt nyilvánvaló, ezért dicsérendő, hogy a Budapesti Rádiótechnikai Gyár, a BRG mérnökei már 1969-ben megalkották az első magyar kazettás magnó egységet. Ez volt a teljesen fém mechanikával készült BRG MK-21, amely döbbenetesen jó minőséget és kezelhetőséget is produkált.

Íme az első magyar kazettás magnó, amely külföldön is komoly sikereket aratott FORRÁS: ORIGO

A hordozható, elemekről is működtethető szerkezetet úgy tervezték meg, hogy egy nagyobb otthoni végerősítőre is rá lehessen helyezni, így egy komolyabb teljesítményű hangrendszerbe egyszerűen integrálható volt. Nem is csoda, hogy az első magyar kazettás magnó külföldön is nagy sikert aratott, és hogy még évtizedekig készültek különféle változatai. 

TV-játék

A játékkonzolokról a legtöbb embernek a PlayStation vagy az Xbox jut eszébe, pedig vannak ezeknél jóval régebbi masinák is. Ilyen például a XX. század nyolcvanas éveiben, Magyarországon megtervezett, egyedi külsejű, mai szemmel is pazar dizájnnal bíró Videoton TV-Játék.

Videoton TV-Játék FORRÁS: HTTPS://FRESCHO.HU/

A termék alapvetően Pong típusú játékok különféle változatait tartalmazta. A szokatlan formájú kontrollereknek kialakítottak egy kis helyet a készülékházon, és ezen ötletes megoldásnak hála a tárolás is nagyon egyszerű, illetve kényelmes volt.  

Forrás: origo.hu