Elsősorban a döntéshozók, a tudományos kutatók számára fontos, hogy megbízható, időszerű és részletes adatok álljanak rendelkezésre. Ehhez biztosít egyedülálló adatforrást tízévenként a népszámlálás. A világon először egyébként – a mai értelemben – 1665-ben Kanadában végeztek ilyen összeírást, Európában elsőként 1749-ben volt hasonló a mai Finnország területén.
Magyarországon 1870 óta végeznek népszámlálást, és közeleg a következő: jövő tavasszal bonyolítják. 2021-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) olyan népszámlálás megvalósítását tervezi, amely a korábbinál kevesebb terhet jelent a válaszadók számára, gyors adatfeldolgozást és adatközlést tesz lehetővé.
Mindemellett az is kiemelkedő szempont, hogy a korábbiakhoz képest jelentősen csökkenjen az összeírás költsége. Ezért a kérdőívek kitöltése elektronikusan történik: online felületen, többféle mobileszközön a kérdőív önálló kitöltésével, valamint a számlálóbiztosok által tabletek segítségével. A 2021. évi népszámlálás felhasználja a közigazgatásban vezetett adminisztratív nyilvántartások adatait, hogy azokat integrálva folyamatos információbázist biztosítson. Az adminisztratív adatokat ugyanakkor csak abban az esetben lehetséges felhasználni, ha az összeírás során valamely személyazonosító adat is rendelkezésre áll, ezért a 2021-es népszámláláskor az adatszolgáltató nevének megadását kéri majd a kérdőív. Ez a gyakorlat összhangban van a többi európai uniós tagállaméval, hiszen a név valamennyi ország népszámlálási kérdőívén szerepel.
A hivatal egyébként két évvel ezelőtt, 2018-ban széles körben megkérdezte a magyarokat arról, hogy milyen lenne a lakossági fogadtatása a névmegadásnak. Kiderült, hogy az emberek 83 százalékát nem zavarná, ha a nevük szerepelne a kérdőíven. Természetesen a személyazonosításra alkalmas adatfelvétel során különös tekintettel kell lenni az adatvédelmi követelmények biztosítására, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megadott adatok már az adatfelvétel pillanatában automatikus módon álnevesítésen mennek keresztül.
A különleges adatok kezeléséről szóló hazai törvényi szabályozás szerint ugyanakkor a vallásra, nemzetiségre és fogyatékosságra vonatkozó adatok megadása nem kötelező. Fontos kiemelni, hogy a népszámlálás, a KSH többi adatgyűjtéséhez hasonlóan statisztikai célt szolgál, az adatok kizárólag összesítve jelenhetnek meg.
