A csütörtöki washingtoni eseményeket követően, amelyek során a Trump-párti tüntetők egy része, meg antifasiszták és legalább egy BLM-aktivista (!) betörtek a Capitolium épületébe, a magyar ellenzéki politikusok elkezdték teljes erővel hirdetni legújabb narratívájukat. Eszerint Trump nem tudja elfogadni a vereséget, és erőszakhoz vezető társadalmi válságba taszítja Amerikát, pontosan úgy, ahogy Orbán Viktor és hívei teszik Magyarországgal.

Azzal most bővebben nem foglalkozunk, hogy az alapállítás milyen mértékben tartalmaz igazságot, inkább azt vizsgáljuk, megállja-e a helyét a párhuzam, és hogy valójában kik azok, akik képtelenek elfogadni a választási vereséget, és akik erőszakot alkalmaznak politikai ellenfeleikkel és a más véleményen lévőkkel szemben. 

E célból összegyűjtöttünk néhányat a balliberális oldal politikusainak az elmúlt években tapasztalt kifejezetten erőszakos megnyilvánulásaiból, valamint felidézzük azt is, mi történt a Fidesz-KDNP újabb kétharmados győzelmét hozó 2018-as országgyűlési választásokat követően.

Méltósággal veszíteni? Szembenézni a valósággal?

A jobboldali győzelem után a DK és a Jobbik sem ismerte el a választási vereséget. A leendő kormány elleni szinte azonnal megkezdődő tüntetésekre, amelyeken már együtt meneteltek a két egykor ősellenségnek számító párt politikusai, az alábbi felhívással invitálták híveiket: „egyre kérdésesebb a választás legitimitása. Ha a Fidesz szerinted sem bízta a véletlenre múlt vasárnapi kétharmados győzelmét, emeld fel a hangod, gyere el holnap és tiltakozz velünk!”

Az országgyűlési küszöböt átlépni is képtelen Momentum pedig a Mozgalmárok Kézikönyvét terjesztette a 2018-as országgyűlési választást követő tüntetések előtt, melyet később a következő bevezetővel osztott meg a honlapján: „ennek a rendszernek a sorsa nem a Parlamentben fog eldőlni, hanem az utcán.

Ezt a rendszert nem bársonyszékben ülő politikusok, hanem tettre kész polgárok tízezrei fogják megdönteni.
Eljött az idő, amikor már csak két út áll előttünk: elköltözünk innen, vagy maradunk és küzdünk a rendszer ellen. Eljött az idő, hogy mindannyian cselekedjünk”.

Ellenállásra buzdított a Jobbik is, a párt képviselője Stummer János pedig megfenyegette a miniszterelnököt:  „Az ellenállás elkezdődött. Tegnap, az 1956. október 23-i forradalom évfordulóján a Jobbik ígéretéhez hűen az ellenállás útjára lépett. A rádió épülete után az MTVA Kunigunda úti székházánál és a Fidesz Lendvay úti pártközpontjánál előkerültek a festékszórók, a tojások, a matricák, molinók, zengett az »Orbán takarodj!«, majd farkasszemet néztünk a rendőrsorfallal. Ez csak a kezdet! A törvényesség határait betartva, de keményen ellen fogunk állni Orbán korrupt és diktatórikus rendszerének. Csatlakozz!”

A tüntetés során Stummer János festékszóróval összefirkálta az MTVA épülete előtti logót, és beszédében megfenyegette a miniszterelnököt: „ez még csak egy figyelmeztetés volt. Most még csak békésen szóltunk: nem kérünk többet ebből a mocskos propagandából.

De Viktor! Te is tudod, hogy egyszer fogy el a népnek a türelme, de akkor aztán vége lesz!

 És el fogunk téged kergetni, ugyanúgy, ahogy elkergettük az előző zsarnokot is 2006-ban!” (Ezek szerint nem tűnt fel neki, hogy pártja szép csendben egyre közelebb került az említett Gyurcsány pártjához) Az egész ellenzéki tábor hónapokon át harsogta a jelszót: „mi vagyunk a többség”, azaz láthatóan képtelenek voltak elfogadni a valóságot.

A balliberális erőszak

Elsőként érdemes megemlíteni Fekete-Győr András momentumos pártelnök esetét, aki a magyar demokrácia történetében példátlan módon társaival együtt betört egy szerkesztőségbe. Fekete-Győr engedély nélkül belépett az Origo szerkesztőségébe, hogy számon kérje a lap egyik munkatársát a pártjáról szóló cikkei miatt, és minderről szintén engedély nélkül videófelvételeket is készített. Később egy – az azóta a DK-ban politizáló, akkor még „független újságíróként” működő Kálmán Olgának adott – interjúban kijelentette, hogy nem bánta meg, amit tett, sőt megismételné az akciót.

Szintén Fekete-Győr volt az, aki – amikor a köztévé munkatársait megtámadták egy ellenzéki tüntetésen – a Hír TV-ben úgy fogalmazott:

„most mondanám, hogy mindenki azt kapja, amit megérdemel.

Lehet, hogy ez már túllőtt talán a célon, de azért a propaganda-televízió munkatársait érhetik ilyen atrocitások egy ilyen tüntetésen, főleg, ami a kormány ellen szól, illetve a hatalom ellen szól, úgyhogy én ezen annyira nem lepődöm meg.”

De itt még nincs vége. A 2018 decemberében a munka törvénykönyvének módosítása elleni, eredetileg békésnek hirdetett ellenzéki tiltakozáson az Országházat védő, mindenféle erőszak alkalmazásától tartózkodó rendvédelmi erőket a tömeg folyamatosan dobálta üvegekkel, petárdákkal és füstbombákkal.

Az erőszakos tüntetők között volt a Momentum elnöke, Fekete-Győr András is, aki az ATV élő adásában ismerte el, hogy egy füstgránátot dobott a rendőrök közé.

Viselkedését azzal magyarázta, hogy a füstgránát szerinte esztétikus.

„Nagyon szép nagy füstöt kreál, ez pedig az embereket nyilván még inkább lázba hozza, és ad egy hangulatot az egésznek” – jelentette ki, és másokat is erre buzdított. Fekete-Győr egy akkori bejegyzésében pedig azt írta Orbán Viktorról: „Miniszterelnök Úr pofája viszont rettenetesen nagy... Az emberek tenyere pedig egyre jobban viszket... 2019-ben találkozunk.”

„Folyjon a vér, robbanjon a pártház!”

A videón egyébként látható a volt DK-s, mára momentumossá változott Szarvas-Koppány Bendegúz dobása is tisztán látható. Gyurcsány ificsapatának egykori vezetője a verbális agressziótól sem riad vissza. Szarvas Koppány Bendegúz idén egy járványkezeléssel kapcsolatos cikket az alábbi mondattal kommentált, „Járványkezelés Fidesz módra. Nehéz erre szalonképesen reagálni, inkább csak úgy fogalmazok: megdolgoznak a fiúk a lámpavasért”.

Pár hónappal később az Index szerkesztőségéhez szervezett tüntetés Facebook-eseményének oldalán egyértelművé tette, az erőszakos fellépéseket látja célszerűnek. Egy kommentelő úgy fogalmazott:

„vagy folyjon vér, égjen kuka, törjön be szélvédő, robbanjon pártház, vagy maradj otthon...”,

amire a Momentum VIII. kerületi képviselője úgy reagált: „na, ez legalább egy alternatíva”. Majd amikor ezt számon kérték rajta, úgy reagált: „a kimenni skandálni, hazamennihez képest? Miért, nem az?” Később pedig Facebook-oldalán azt írta, nem hisz benne, hogy a békés tüntetések elvezethetnek a kormányváltáshoz, ennél keményebb eszközök kellenek.

A Momentum másik idegenlégiósa, a korábban jobbikosként a rádióban zsidózó Nemes Balázs (ma már a Momentum elnökségi tagja) hasonlóképpen vélekedett. Az Origo birtokába jutott hangfelvételen hallható, ahogy egy demonstráción elszólta magát, és elmondta, hogy ő úgy érzi, nincs más eszközük, csak az erőszak. Az utána felszólaló Hadházy Ákos kijelentette, hogy „nem a beszédnek, hanem a cselekedetnek van itt az ideje", valamint elmondta azt is, hogy „nem biztos, hogy mi is mindenben törvényesek leszünk".

Tordai Bence a 2018. decemberi tüntetésekről egy akkori interjúban úgy fogalmazott, hogy „amíg komoly és tudatos atrocitás nem történik, nem fogok elhatárolódni a tömegnek attól a részétől sem, amelyik felgyújt egy szánkót.

Egy lángoló szánkó a legkevesebb azután, amit az elmúlt nyolc évben kaptunk.”

A Párbeszéd politikusát az sem érdekelte, hogy a szánkókat rászoruló gyerekeknek szánták. A Magyar Idők erről úgy írt, hogy „a tüntetésen a szegény gyerekeknek szánt szánkókat és a karácsonyfát megpróbálták felgyújtani.”

A köztévé ostroma és a parlamenti pulpitus elfoglalása

Az MSZP, a DK és a Párbeszéd képviselői december közepén elfoglalták az elnöki pulpitushoz vezető lépcsőt az Országgyűlésben, hogy így akadályozzák meg az ülés megnyitását és a munka törvénykönyvének módosítását.

A sajtó beszámolói szerint az ellenzék tagjai szirénáztak, fütyültek, kiabáltak, papírokat szórtak a karzatról. Miután Kövér László hiába kérte az elnöki emelvényt és a szónoki pulpitust elálló ellenzéki képviselőket, hogy a rendzavarást hagyják abba, garantálják az Országgyűlés alkotmányos működését, a házelnök végül a saját helyéről nyitotta meg az ülést, amelynek levezetésével Latorcai Jánost bízta meg.

Az Országgyűlés alelnöke ezt szintén helyéről volt kénytelen megtenni, mivel ő sem jutott fel a pulpitusra. Az ellenzék később hangosan kifütyülte Áder János köztársasági elnököt is. Az ellenzék kudarcos próbálkozása után a Jobbik hídfoglalásos vonulásba kezdett, több civil szervezet pedig a Kossuth téri tüntetésre mozgósított az internetes oldalakon. Kora este a tüntetők a Lendvay utcai Fidesz-székházhoz vonultak, ahol áttörtek a rendőrökön, és páran elkezdtek felmászni az épületre.

Bizonyára sokan emlékeznek, hogy 2018 telén, a munka törvénykönyvének módosítása kapcsán a baloldal az Országgyűlés után az MTVA-nál folytatta akciósorozatát, amelynek során behatoltak a köztévé székházába, és többen is dulakodásba kezdtek a biztonsági személyzettel. Az események főszereplői Bangóné Borbély Ildikó, Hadházy Ákos, Kunhalmi Ágnes, Szél Bernadett, Vadai Ágnes és Varju László, valamint a jobbikos Stummer János voltak. Az akkor még szintén jobbikos politikus, Bana Tibor akkor úgy fogalmazott,

„az utcán kell mindent megtennünk, hogy minél hamarabb megdőljön Orbán Viktor diktatórikus rendszere.”

A szervezet közleménye szerint az ellenzéki politikusok azzal próbálták megzsarolni az MTVA-t, hogy amennyiben nem teljesül kívánságuk, akkor majd bejön az utcáról több ezer dühös ember. Az utcán eközben üvegekkel dobálták a rendőröket, egyiküket majdnem felgyújtották. A politikusok az MTVA épületében hamis tűzriadót csináltak ajtókat nyitogattak, igyekeztek bejutni az elzárt területre. Az épületben szolgálatot teljesítő biztonsági őrök egyike megsérült.

Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó, akinek az elmúlt évekből számos emlékezetes megnyilvánulására emlékezhetünk a „kurva erős kép”-től a patkányozásig, 2019 tavaszán behatolt a Fidesz csepeli irodájába, és a felszólítás ellenére sem volt hajlandó távozni. Az esetről készült videót maga Bangóné osztotta meg a Facebookon.

Meg kell említenünk a VII. kerület DK-s polgármesterét, Niedermüller Pétert is, akinek 2020 elején az ATVműsorában sikerült megbántania a magyar társadalom nagy részét, amikor rémisztő képződményeknek nevezte a fehér heteroszexuális férfiakat (és nőket). A politikus azóta sem kért bocsánatot szavaiért.

Gyurcsány.

Természetesen nem maradhat ki a felsorolásból Gyurcsány Ferenc sem, akiről 2006 őszének eseményei óta mindenki tudja, hogy céljai érdekében adott esetben az erőszak alkalmazásától sem riad vissza.

Persze csak akkor, ha ellene tüntetnek.

Pontosabban akkor is, ha a baloldal tüntet, csak akkor a tüntetők részéről tekinti jogosnak az erőszakos viselkedést. A 2018-as tüntetéseket követően úgy fogalmazott „Az utóbbi napokban az ellenállás kibontakozott, most nem szabad megtorpanni, mert a parlamenti és a parlamenten kívüli ellenzék közös fellépése sikerre vezethet.”

Pár hónappal később, 2019 tavaszán közzétett hosszabb írásában pedig már egyenesen lázadásra szólított fel. Gyurcsány ezt írta:  „A parlamenti ellenzéknek a Parlamenten kívüli ellenzék civil aktivistáival, szervezeteivel, mozgalmaival

utcára kell hívni az embereket és az ellenállásból közösen kell lázadást formálni.

A lázadás akkor lehet eredményes, ha az kiterjedt, tömeges és tartós. Ahogy egy fecske nem csinál nyarat, úgy egy tüntetés sem dönt kormányt. A tüntetések békések, de ahogy a mai hatalom nem tiszteli a demokratikus alkotmányosságot, úgy természetes, hogy a vele szembenálló ellenzék, ha kell, átlép a hatalom önkényes szabályain is. Mert sokan gondolják, hogy ez a demokratikus önvédelem része. Ahogy jogod van megvédeni magad a lakásodba betörő bűnözőtől, úgy jogod van megvédeni a hazádat az elnyomó önkénytől. Miközben zajlik a lázadás szervezése, az ellenzék két választásra is készül. Előbb európai parlamenti, majd ősszel önkormányzati választások lesznek. Az ellenzéknek, s itt nem csak a pártokra utalok, az Orbán rendszerével szembeni radikalizmus fönntartása mellett sem szabad elveszítenie józanságát. Mert a legfontosabb stratégiai cél, az ellenzék egységének fenntartása, a különböző csoportjaik, pártjaik közti – természetesen továbbra is meglévő – különbségek tiszteletben tartása, a nyilvános ellenzéki viták elkerülése. Aki most nyilvánosan vitatkozik, az aláássa az Orbán elleni lázadás sikerét.”

Borítókép: MTI/Mohai Balázs