A Világgazdaság arrót tudósít, hogy az újabb szankciók említése a 100 eurót közelítő szintről 125 euró felé lökte a jegyzéseket - írja a Mandiner.
Hozzátették: a balti hármak (Észtország, Lettország és Litvánia), valamint Lengyelország sürgetésére készülődik Brüsszelben a kilencedik uniós szankciós csomag Oroszország ellen. Lapértesülések szerint az új pakkban bővítenék az energiaszektort érintő korlátozásokat, továbbá
megtiltanák a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok terén való együttműködést Oroszországgal.
Tiltás alá esne a gyémánt-, illetve az acélimport, valamint a cseppfolyós gázból készült termékek is. Az embergó kiterjedne a szoftverek és a csúcstechnológia exportjára, illetve orosz vízijárművek nem használhatnák az európai kikötőket, valamint orosz tévécsatornák sem sugározhatnának az EU-ban.
Atom helyett takarékosság?
Az új pakk Magyarország számára legveszélyesebb része a nukleáris együttműködés tiltása lenne – nyilatkozta Litkei Máté, az MCC Klímapolitikai Intézet igazgatója az M1-nek, írják. Hangsúlyozzák: a szélsőbal régóta követeli, hogy a tiltások körébe bevonják a nukleáris energiát is. „Ha az EU kormányai komolyan veszik a háború leállítását, akkor az európai atomenergia-ipart le kell választani a Kreml köldökzsinórjáról és
helyette a takarékosságra, valamint a megújuló energiára kellene fókuszálni”
– nyilatkozta a CNBC-nek még a nyolcadik csomag elfogadása utána Ariadna Rodrigo, a Greenpeace fenntartható európai pénzügyekért felelős menedzsere.
Emlékeztettek: az előző pakkok az orosz olajra, a gázra, valamint a szénre fókuszáltak, így próbáltak meg – rövid távon nem sok sikerrel, viszont jókora inflációval – fenyegető nyomást gyakorolni Moszkvára. A vezetékes gázszállítások csökkenését az LNG-szállítások növekedése kompenzálja – jóval drágábban. Az orosz LNG legnagyobb vásárlói közé Franciaország, Kína és Japán tartozik, írják.
A nyolcadik szankciós kör tárgyalásai során Magyarország és Bulgária fejezte ki a legerősebb tiltakozást a nukleáris területek bevonása ellen, s ez minden bizonnyal most sem lesz másképp.
Hasonlóan állhat a kérdéshez az európai atomenergia nagyhatalomnak számító Franciaország is.
Az atomenergia mellett foglalt állást Lengyelország is, az amerikai Westinghouse-t kérte fel tervezett új erőművi építkezéseinek első fázisára, egy másik pedig lengyel0µdél-koreai együttműködésben épülne meg. A gond ezzel csak az, hogy előbbi a tervek szerint 2033-ban állna üzembe, a reaktort 2026-ban kezdik el építeni. Az orosz energiahordozók híján a lengyelek így kénytelenek hosszú távon is a magas energiaárakat elfogadni, írja a lap.
Brüsszelben azt is fontolgatják, hogy a szankciókat kiterjesztik Iránra is valamilyen mértékben, válaszul arra, hogy Teherán katonai drónokat szállít Oroszországnak. A kérdés ezek után már csak az, hogy az ismét regionális befolyásának növelésére törekvő, jelentős olajtermelő közel-keleti állam milyen válaszlépéseket akar tenni az EU-felé, teszik hozzá.
Van gáz, vagy nincs gáz?
Az erős oroszellenességükről ismert balti államok egyik képviselője, Urmas Reinsalu észt külügyminiszter a Politiconak nyilatkozva azzal érvelt a további szankciók mellett, hogy „az európai országoknak meglehetősen magasan vannak a gáztartalékai”. A VG úgy fogalmaz, a diplomata nyilván nem olvasta a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) közelmúltban publikált figyelmeztetését, amely óva intette az uniós kormányokat és Brüsszelt attól, hogy elbízza magát a gáztárolók magas töltöttségi szintje miatt.
Az IEA szerint Európának már most el kellene kezdenie a felkészülést a jövő télre,
mert a várhatóan visszaeső orosz gázimport és az LNG növekvő felhasználása miatt gázhiány alakulhat ki.
Brüsszel érthetetlen okokból időről időre felveti az ársapka ötletét, nem törődve azzal, hogy Moszkva egyértelművé tette: árkorlátozások esetén azonnal beszünteti a szállításokat.
A felső árkorlát ellen egyébként az elfogultsággal igazán nem vádolható holland gáztőzsdét felügyelő hatóság is kifejezte ellenérzéseit. A magyar miniszter hasonlóan vélekedett az úgynevezett szolidaritási mechanizmusról szóló javaslatról is.
„Vészhelyzet esetén a magyar tárolókból elfogadnák azt az orosz földgázt, amelyet ki akartak iktatni az európai piacról?
Ha elfogadják, akkor miért akarják kiiktatni, mennyiségi problémákat okozva ezzel?”– fogalmazott Szijjártó Péter.
Nyitókép: Paks, 2021. szeptember 10.A paksi atomerőmű 2021. szeptember 10-én. MTI/Kiss Dániel
Forrás: mandiner.hu
