A kötet címe utalás korunk egyik legjelentősebb keresztény gondolkodójának, Joseph Ratzinger bíborosnak (XVI. Benedek pápa) Isten és a világ c. interjúkötetére (2002), amely a minket körülvevő világ szakrális értelmezését adja az isteni kinyilatkoztatás fényében, valamint a festőművész alkotásai egy részének is inspirálója volt, aki az utóbbi évek önálló kiállításait (Marcali, Tihany, Kőszeg, Szombathely) is ezzel a címmel rendezte meg.
Tóth Csaba festészete hitvalló művészet, amely a Biblián és a keresztény tanításon és emberképen alapszik. Az alkotások visszatérnek a figurális ábrázoláshoz, elutasítva korunk képrombolását. A művek párbeszédbe lépnek a modernitás előtti műalkotásokkal, és képidézetként fogalmaznak meg örök érvényű üzeneteket a jelen számára, a fogalmi gondolkodás egy új értelmezését és megközelítésmódját mutatva fel. A művész képszemlélete a premodern időkből ível át korunkba, kapcsolatot teremtve az európai szellemi és képi örökség közt, a kontinuitás felmutatásával érintve meg a mai embert, aki a modernitás bűvöletében élve elveszítette kapcsolatát múltjával, hitével, ami évszázadokon keresztül a gyökérét és alapját adta önazonosságának. A könyv a teljességre törekedve mutatja be a szakrális műveket, miként merül fel keresztény gondolatiság az ifjúkori művekben, majd milyen stílusváltozások formálják át, a plein air hagyományoktól indulva a gesztusfestészeten, a konceptualis és akcióművészeten keresztül a képi interpretációkig, az appropriation artig és a pittura coltáig. A folyamatban az is megfigyelhető, hogy az induló kolorizmus először monokróm festészetté változik, majd ismét visszatalál a színek mágikus birodalmába.

A könyvben helyet kapott a művész „A Mi Sziklás Madonnánk” című tanulmánya is, amelyet a Covid karantén alatt írt, és amiben a Budapesti Szépművészeti Múzeum eddig leonardói műhelymunkaként számon tartott „Mária gyermekével és a kis Keresztelő Szent Jánossal” képről tételesen bebizonyítja, hogy Leonardo saját kezű alkotása. Új felismeréseit a hazai és nemzetközi Leonardo kutatás jeles képviselőinek megállapításaival veti össze, feltárva a budapesti kép stiláris és szellemi kapcsolatrendszerét a töredékesen fennmaradt leonardói életmű alkotásaival.  A budapesti festmény Leonardo korai alkotásai közé tartozik, amelyben elsőként valósította meg a háromszög-kompozíciót, amivel megújította a Madonna-ábrázolások ikonográfiáját.