Karácsony, a rendíthetetlen ünnep

Horváth Vilmos • 2021. december 24., péntek •
A karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe. A történelem során többször is kísérletet tettek, sőt, mostanában is tesznek, hogy eltöröljék, vagy helyére más hagyományt állítsanak. Naponta érkeznek a hírek, amelyek a nyilvános tereken a fenyőfa állítását támadják, az Európai Unió egyik bizottsága a „karácsony” szót törölné hivatalos levelezéséből, és így tovább. „Rossz hír” a karácsonyt támadóknak, hogy a történelem során, hosszabb távon egyik hasonló próbálkozás sem járt sikerrel. Az utókor viszont számos szánalmas, néha megmosolyogtató pótkarácsony ötlettel gazdagodott, ezekből szemezgettünk.
Karácsony, a rendíthetetlen ünnep

Szocialista fenyőünnep

A XX. század totalitárius rendszerei híresen gyűlölték a karácsonyt. Közülük is kiemelkednek a marxista-kommunista rezsimek. A kommunista hatalomátvétel után Magyarországon is elkezdődött a karácsony elleni harc. A rákosista elit komoly erőket fordított Jézus születése ünnepének kitörlésére a köztudatból. Miután egy ilyen mélyen gyökerező hagyományt nem lehet csak úgy eltüntetni, ezért a kultúrharcosok más taktikához nyúltak.
„Ha eltörölni nem tudjuk, legalább tegyük szocialistává!” – gondolhatták, amikor az ’50-es évek propagandakiadványaiban megjelent az új szocialista hagyomány: a fenyőünnep. A Magyar Dolgozók Pártja az „egyházak tévtana” helyett „a békéért folytatott harc és a dolgozók egymás iránti szeretetének” ünnepévé próbálta faragni a karácsonyt.  Az is bizarr dolog, hogy a párt 1949. december 24-én, éppen szenteste függetlenítette az ÁVH-t a Belügyminisztériumtól. Rá két napra, december 26-án tartóztatták le a magyar katolikus egyház vezetőjét, Mindszenty Józsefet…

A nácik találkozása a zsidó Jézussal

A zsidó Jézus Krisztus érzékeny pontnak számított a fajelméletet bőszen hangoztató nácik számára. A kommunistákkal szemben a nácik nem eltörölték a karácsonyt, inkább annak pogány és germán gyökereit emelték ki. Jézus nevét és jelentőségét pedig szép csendben elbagatellizálták. Ráadásul a náci PR-zsenik a karácsonyi dalokat átköltették a harmadik birodalom dicsőítésére.

Fidel és a nádaratás

A kubai forradalom vezetőjének mindig is kétértelmű volt a viszonya a valláshoz. Kevesen tudják, hogy a Comandante jezsuita neveltetést kapott. A forradalom után azonban hithű kommunistává lett, majd a Szovjetunió bukását követően ismét engedékenyen viszonyult a katolicizmushoz. Ám kommunista éveiben az „amerikai imperializmus jelképének” nevezte a karácsonyt. 1969-ben még tovább ment: betiltotta az ünnepet! Fidel indoka szerint attól szerette volna megóvni a cukornádarató munkásokat, hogy a karácsony ne vonja el a figyelmüket a munkától. S hogy ennek mennyire örülhettek a dolgozók, azt olvasó fantáziájára bízzuk…

Kutyanap és a szabadság süteménye

A nagy francia forradalom győzelme után nemcsak az arisztokrácia, hanem az egyház is célkeresztbe került. Ennek jegyében a „felvilágosult” mozgalom a karácsonyban és egy süteményben találta meg legfőbb ellenségképét! A kormány „kutyanapnak” keresztelte át a karácsonyt, egy ilyenkor készített, a napkeleti bölcsekről elnevezett süteményt pedig „szabadság süteményre” nevezett át!

Radikális puritánok: a karácsony a bűn kultusza?

Miután 1647-ben az angol puritánok átvették a hatalmat I. Károlytól, Oliver Cromwellék parlamentje egyszerűen betiltotta a karácsonyt! A mozgalom szerint a karácsony a bűn kultusza, erkölcstelen ünnep, ami elrugaszkodott a Bibliától. A háttérben valójában az húzódott meg, hogy a katolikus egyház befolyását visszaszorítsák. Az eszement tiltás rengeteg angolt felbosszantott, és szerte az országban zavargások törtek ki. A dolog odáig fajult, hogy lázadók egy csoportja hetekig irányítása alá vonta Canterburyt. Az ünnep II. Károly hatalomra kerülését követően 1660-ban tért vissza: a király felismerte, hogy a karácsonnyal nem szabad szórakozni.

Az amerikai puritánok sem voltak jobbak. New Englandben a karácsony 1659-ig a nem puritán hívők számára is tiltott volt! Még az Egyesült Államok létrejöttét követően sem számított fontos ünnepnek, gyakran erőszakosan zavarták meg az ünnepelni próbáló katolikusokat. A karácsony szelleme az 1800-as évek közepén támadt fel, majd Ulysses S. Grant elnök 1870-ben nyilvánította nemzeti ünnepnappá.

Muszlim világ: csak hatósági engedéllyel

Néhány muszlim országban most sem lehet szabadon ünnepelni. Bruneiben elméletben bárki karácsonyozhat, ám ezt otthon is csak úgy teheti meg, hogy erről értesíti(!) a hatóságokat. Úgy vélik, hogy a karácsony nyílt ünneplése ártalmas lenne a többségében muszlim hitűek számára. A szultán 2014-ben szigorított: a rendőrség ellenőrzi a mikulássapkák és karácsonyi dekorációk nyilvános használóit. Szaúd-Arábiában 2012-ben a vallásrendőrség letartóztatott 41 karácsonyozó embert. A magánünnepségek esetében a hatóságok általában félrenéznek, az országban egyébként becslések szerint 1,2 millió keresztény él.

Mint rövid összegfoglalónkból is kiderül, minden karácsonyt támadó eszme, rezsim és mozgalom belebukott a kísérletbe. Miként az internacionalisták a múltat, úgy az Ünnepek Ünnepét sem tudták eltörölni…

közösség

további frisss

lap tetejére