Az energiaügyekért felelős miniszterek elfogadták az Európai Unió első intézkedéscsomagját az energiaválság kezelésére, az ársapkára vonatkozó korábbi ötleteket jócskán felvizezve, miközben újabb rekordot döntött az euróövezet inflációja, napokkal az Északi Áramlat két vezetékét megrongáló robbanások után, amelyeknek felelősei továbbra sem ismertek.

Az eredeti elképzelés az volt, hogy árplafont szabjanak az orosz földgázra, hogy ezzel is megnyirbálják az Ukrajna egy részét pénteken hivatalosan is annektáló Moszkva jövedelmeit, sőt voltak olyan ötletek is, hogy bármilyen eredetű, Európának szállított földgáz árát korlátozzák, például a Norvégiából és az Algériából érkezőét is.

Ezek a radikális gondolatok azonban több nagyobb tagállam ellenkezésén megbuktak – írta a Bloomberg –, hiszen további veszélyeket okoztak volna az európai gázellátásban, miközben a tagállamok amúgy is elkeseredetten kutatnak egyéb források után a végletesen bizonytalanná vált orosz szállítások kiváltására.

A tagállamok közül 15 támogatta volna egy ársapka bevezetését a földgáz nagykereskedelmi árára  - jelentette a hírügynökség -, ez azonban nagy nehézségekbe ütközött volna, hiszen a piacok teljes felforgatását kívánta volna. Ezért kínálkozik az a megoldás, hogy csak az áramtermelésre használt földgáz árát korlátozzák, ezzel megkísérelve megtörni a gáz és az áram ára közt Európában kialakult köteléket. Ez az ársapka lehető legszerényebb változata lenne, és még ez is nagy költségvetési áldozattal jár - összegzett a Bloomberg.

Három intézkedés

A pénteken elfogadott első energiakrízis-kezelő csomag három intézkedésből áll - jelentette a Euronews - és ezek a következők:

1. Az árammegtakarítási terve szerint a csúcsórákban, amikor a földgáz nagyobb szerepet játszik, a tagállamoknak 5 százaléknyi fogyasztást kellene kötelezően megspórolniuk, illetve önkéntesen 10 százalékkal csökkenteniük a teljes áramkeresletet.

2. Sapka a gázt nem használó erőművek többletjövedelmein: ez egységesen 180 euró lenne megawattóránként, és amit ezen felül kapnak, azt a kormányok begyűjthetik.

3. Egy szolidaritási mechanizmus, ami azon alapszik, hogy a fosszilis energia szektor vállalatainak extra profitját lefölözhetik az államok: 2022-ben 33 százalékos adót róhatnak ki rájuk, de csak akkor, ha a profit 20 százalékkal meghaladja a megelőző három év átlagát.

A második és harmadik intézkedésből származó jövedelmeket a kormányoknak a pénzügyi nehézségekkel küzdő háztartások és vállalatok részére kell továbbítaniuk támogatások, csökkentett tarifák és kifizetések formájában. Azok az országok, amelyek már bevezettek intézkedéseket hasonló célokkal, ezeket megtarthatják.

Mindezzel az EU nem állna meg, további intézkedéseket terveznek.

„Energiaháborúban állunk Oroszországgal. Jön a tél. Most kell cselekednünk. A most, az azt jelenti, hogy most”

- idézte a Euronews Jozef Síkelát, az EU rotációs elnökségét birtokló Csehország ipari és kereskedelmi miniszterét.

Ha nem tiltakozunk, hogy a szankciós politikán változtassanak, akkor ez a szankciós felár beépül a gazdaságba, és a következő öt-tíz évben az életünk része lesz – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.

„Nem ledöftük magunkat, hanem lassan el is vérzünk” – jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az energiaszankciókról az MCC kétnapos konferenciáján.

Forrás: vg.hu
Fotó: John Thys / AFP, Virginia Mayo/MTI/AP