1. XIV. Lajos – 72 év, 110 nap
A lista élén egy sokak által ismert király, XIV. Lajos áll. Lajos édesapja XIII. Lajos, a Bourbon-házból származó második francia király, édesanyja Ausztria Anna volt. A „Napkirályként” emlegetett francia uralkodót ötéves korában koronázták meg. 1643-tól 1715-ig állt Franciaország élén. Az abszolutizmus klasszikus képviselője volt. Rendkívül szilárd egyeduralmat valósított meg a főnemesi ellenzék visszaszorításával és a központosított államigazgatás bevezetésével. Uralma alatt a gazdaság és a kultúra jelentősen és látványosan fejlődött. Franciaországot az európai nagyhatalmak sorába emelte. XIV. Lajos személye a francia gloire (dicsőség) egyik szimbólumává vált.
2. II. Erzsébet – 70 év, 214 nap
Mint bevezetőnkben említettük, a képzeletbeli dobogó második fokára II. Erzsébet került. 1926-ban született a későbbi VI. György király és Erzsébet királyné elsőszülött gyermekeként. Apja 1936-ban lépett a trónra, fivére, VII. Edward lemondását követően. Erzsébet első hivatalos szerepléseire a II. világháború alatt került sor. 1947-ben ment férjhez Fülöp görög és dán királyi herceghez, akivel házasságuk 73 évig tartott. Kapcsolatukból négy gyermek született. Amikor apja 1952-ben meghalt, az akkor 25 éves Erzsébet lett az utóda. Beiktatása óta országa olyan jelentős politikai változásokat élt át, mint az észak-írországi konfliktus, az Európai Közösséghez való csatlakozás, a falklandi háború vagy éppen az Európai Unióból történő kilépés. II. Erzsébet a britek leghosszabb ideig hatalmon lévő monarchája volt. Uralkodása alatt a királyi család számos válságot élt át, ám a monarchia intézményének támogatottsága és személyes népszerűsége folyamatosan magas tudott maradni. Utódja legidősebb gyermeke, a 73 éves III. Károly lesz.
3. IX. Ráma – 70 év 120 nap
A mifelénk kevésbé ismert IX. Ráma, azaz Bhumibol Aduljadezs a Massachusets állambeli Cambridge nevű városában született, ahol apja orvosi tanulmányait folytatta. A Csakri-dinasztiából származó Songkla hercegének fia1933-ban édesanyjával Lausanne-ba ment testvéreivel. Az ifjú herceg itt, Svájcban tanult, alkalmasnak mutatkozva a zenére, a franciára, az angolra és a rajzra. 1935-ben testvérét, a tízéves Ananda herceget, a thaiföldi trónra hívták, amit azonban a világháború miatt csak 1945-ben foglalt el. Valójában csak néhány hónapig uralkodott, miután meghalt egy tragikus és tisztázatlan fegyverbalesetben a királyi palotában. Bhumibol herceg váltotta őt 1946-ban. Ő lett a Thaiföldön uralkodó Csakri-dinasztia 9. királya. Hetven éven át uralkodott, 2016-ban bekövetkezett halálakor a világ legrégebb óta hivatalban lévő államfője volt, egyben a thai történelem leghosszabb ideig regnáló uralkodója.
4. II. János - 70 év 91 nap
A miniállam, Liechtenstein későbbi uralkodója 1840-ben született a morvaországi Eisgrubban II. Alajos liechtensteini herceg és felesége hatodik gyermekeként, első fiaként. Kiváló oktatást kapott, magántanárok tanították, majd Bonnban és Karlsruhéban műszaki tanulmányokat végzett. Iskoláit nem fejezhette be, mert 18 éves korában apja meghalt, és megörökölte a Liechtensteini Hercegséget. János beutazta Európát, 1859-ben meglátogatta a Liechtensteini Hercegséget is (ami nem volt magától értetődő, apja volt az első uralkodó herceg, aki így tett!), és előírta a 14 éves korig tartó kötelező oktatást. 1862-ben aláírta a hercegség új alkotmányát, 1863-ban részt vett az ún. Német Szövetség uralkodóinak gyűlésén, bár szinte már betegesen visszahúzódó és emberkerülő természetű volt. 1866-ban az osztrák-porosz háború kitörésekor mobilizálták a liechtensteini haderőt is, de ez volt az utolsó ilyen alkalom; két évvel később a herceg az egész hadsereget mint szükségtelen intézményt feloszlatta. Az 1871-es német egyesüléskor az Ausztria és Svájc közé szorult, hagyományosan osztrák irányultságú Liechtenstein független maradt. II. János visszahúzódó természetű volt, egész életében kerülte a társasági eseményeket, nem is házasodott meg. Népe mégis Jó Jánosként emlékszik rá, mert nagyvonalúan támogatta a kulturális és tudományos életet, templomokat építtetett, adakozott a múzeumoknak, restauráltatta a középkori várkastélyokat, és jó ízléssel gyarapította a Liechtenstein-család művészeti gyűjteményét. 1929-ben halt meg az akkor már Csehszlovákiához tartozó valticei kastélyában, 88 éves korában. Mivel gyermeke nem született, a hercegséget öccse, I. Ferenc örökölte.
