Jelenleg 10 ezer milliárd forintnyi nyitott állami beruházási állomány sorsáról kell, kellett döntést hozni, mivel ki kell mondjuk, hogy elfogytak a fejlesztések mögötti források – jelentette ki Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium miniszterhelyettese a Portfolio Property Investment Forum konferenciáján. Úgy fogalmazott, hogy ideológiai megközelítéstől függetlenül kijelenthető, hogy ennek fő oka a háború.

A magyar államnak kezelnie kell az energiaárak emelkedését, idén 1000 milliárd, 2023-ban pedig több mint 2000 milliárd forinttal kell a költségvetésből konszolidálni az állami tulajdonú MVM-et ahhoz, hogy a rezsicsökkentés tartható legyen

– közölte az államtitkár, mielőtt rátért volna arra, hogy mi lesz a felfüggesztett állami beruházásokkal, illetve a folyamatban lévő beruházásokkal. Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen kamatszinten finanszírozza magát az állam, 4 vagy 8 százalékon, mivel minden egyes százalékpont közel 1000 milliárd forint mozgásteret jelent az állam számára.

Kitért arra is, hogy az Európai Bizottság és Magyarország között fennálló vita gyökere még 2010-re nyúlik vissza, alapja pedig, hogy a magyar kormány továbbra is szuverén nemzetállamok közösségeként látja az EU jövőjét, szemben azokkal a politikai csoportokkal, amelyek szerint a túlélés záloga az Egyesült Államok mintájára létrejövő föderatív berendezkedés.

Kijelentette, hogy a kormány felfogása szerint a magyarok 2004-ben az EU-csatlakozáskor erős és egyértelmű jelzést adtak arról, hogy mennyi nemzeti szuverenitást hajlandóak feladni a közösséghez tartozás érdekében, és az ország azóta ehhez tartja magát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány arra való tekintettel is alakítja a terveit, az állami beruházásokkal szabályozás esetében is, hogy az Európai Bizottsággal a fennálló vitákban egy megállapodás nem jelent mindenre garanciát, itt a lengyel példát említette, mondván, hogy Lengyelország is megállapodott a bizottsággal, de azóta sem kaptak egy fillért se. 

A minisztérium létrejöttét a fentiek mellett azzal indokolta, hogy újra kell szabályozni az állami beruházások működését, de figyelemmel arra, hogy a magyar építőipar az uniós versenyszabályokhoz igazított, de protekcionista támogatás mellett is stabilan működjön úgy, hogy teljesüljön az a miniszterelnöki vállalás is, hogy 2030-ra Magyarország az EU egyik legversenyképesebb gazdasága legyen. A tárca létrehozását követően az egyik első feladat Csepreghy Nándor szerint az volt, hogy a 10 ezer milliárd forintnyi állami beruházást hogyan tudják konszolidálni.

EDDIG 270 BERUHÁZÁS FELFÜGGESZTÉSÉRŐL, ILLETVE TÖRLÉSÉRŐL SZÓLÓ DÖNTÉS SZÜLETETT 2100 MILLIÁRD FORINT ÉRTÉKBEN – MONDTA AZ ÁLLAMTITKÁR. 

Néhányat nevesített is: az M7-est Zalaegerszeggel összekötő autóút 380 milliárdos, a Testnevelési Egyetem 100 milliárdos fejlesztését, illetve a Bicske–Budapest autópálya-szakasz 3-3 sávossá bővítését említette a felfüggesztett projektek között. Hozzátéve, hogy ezeket újratervezés után a kormány tervei szerint 2026–2027-ben újraindítják majd. 

„Meg kell oldani azt, hogy a már futó beruházásoknál hogyan lehet kezelni azt a mintegy 20-30 százalékos költségemelkedést, ami az utóbbi időben bekövetkezett. Ez 5 ezer milliárdra vetítve mintegy 750 milliárd forintnyi többletköltségvetési támogatást igényel” – mondta az államtitkár. Azt szintén megoldásra váró technikai problémaként említette, hogy ezen költségnövekedések kezelését hogyan tudják a közbeszerzési eljárások után megkötött szerződéseknél kezelni.

Októberben jön az új állami beruházási kerettörvény

„Az elmúlt hónapokban intenzív szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel folytatott egyeztetést követően alakult ki az a mintegy 330 építőipari szabályozást tartalmazó új kerettörvény tervezet, amelyet várhatóan szeptember végén, október elején Lázár János benyújt majd az Országgyűlésnek” – jelentette be Csepreghy Nándor, hozzátéve, hogy még a közeljövőben is intenzív társadalmi egyeztetést folytatnak majd. A szakmai szervezetek által tett javaslatok szerinte azt célozták, hogyan lehet kevesebb forrásból minél többet kihozni a sávos építkezésekkel. Az új kerettörvény legfontosabb elvei között említette, hogy az elfogadását követően egyrészt egy állami beruházási döntés előtt körültekintő mérlegelés lesz.

A JÖVŐBEN INDULÓ BERUHÁZÁSOKNÁL CSAK ENGEDÉLYES KIVITELI TERVEK MEGLÉTE ESETÉN LEHET MAJD KIVITELEZÉSRŐL SZÓLÓ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁST KIÍRNI. 

Ez azt jelenti, hogy nagyjából 2 évvel kitolódik bármilyen beruházás megvalósulása, azonban kezelhetőbbé teszi az eljárások és a fizikai megvalósítás közötti nem várt költségemelkedéseket, és ezek finanszírozási többletigényét a mostani 10–30 százalékról 10 százalékra leszoríthatóvá teszi. 

Az Európai Bizottság elvárásainak megfelelve a jövőben nem lesz egyajánlatos közbeszerzéssel megvalósított komplex beruházás, eredményes akkor lehet egy eljárás, ha minimum négy ajánlat beérkezett 

– jelentette ki Csepreghy Nándor. Közölte azt is, hogy amellett, hogy szorosabb kontroll alatt lesz az állami beruházások kivitelezése, az is nagyobb figyelmet kap, hogy hogyan lehet azokat fenntartani a jövőben: bevezetik a Building Information Modelling (BIM) módszert az állami beruházási projektek esetében. A kerettörvény külön szabályozza majd a vasút-, út-, közműépítési, illetve a magasépítési projektekre vonatkozó tudnivalókat. 

„Az állami beruházási kerettörvény elfogadását követően október–november folyamán a tárca hozzákezd az építési és építésgazdasági szabályozások áttekintéséhez is” – közölte Csepreghy Nándor. Utóbbit azért említette, mert az építőipar stabilitását jelentősen befolyásolják az alapanyagkérdések is, itt ismét a cementet említette, utalva arra, hogy egy közelmúltbeli Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy az állam szükségét látja nemzeti tulajdonban lévő cementgyárnak is. 

(Borítókép: Csepreghy Nándor 2022. július 18-án. Fotó:  Kovács Attila / MTI)
Forrás: index.hu