Évek óta mindig valami más miatt nehéz ez az időszak, most sem könnyű. Milyen advent köszöntött idén az országra?

A várakozás ideje ez, amikor Jézus születésére készülünk. Idén azonban azt is várjuk, hogy a körülöttünk tomboló vihar, a háború elcsendesedjen! Tűzszünet, békeszerződés szülessen, mert sajnos napról napra egyre közelebb sodródunk az eszkalációhoz. Ferenc pápa többször beszélt már arról, hogy szerinte már zajlik a harmadik világháború, én szeretném hinni, hogy ez még elkerülhető. Nagy erők küzdenek a két oldalon, és Magyarország hiába tesz meg mindent azért, hogy véget érjen az esztelen öldöklés, az értelmetlen szenvedés.

Bízom az isteni gondviselésben és a józan észben, és azt mondom, inkább száz óra eredménytelen tárgyalás, mint egyetlen óra fegyveres harc!

Magyarországon is sokan vannak most nehéz helyzetben, kötelességünk a szükséget szenvedőkre gondolni, és segíteni nekik. Soha nem felejtem el, hogy gyerekkoromban karácsonykor és húsvétkor gyakran házról házra jártak a kéregető fiatalok, és mindenhová becsöngettek egy kis adomány reményében. Apám, aki egyébként nagyon fiatalon jutott árvaságra, ilyenkor mindig összecsomagoltatott anyámmal némi élelmet és más holmit, amit nekem, meg a bátyámnak kellett kivinnünk a kapuhoz.

Sok nehézséggel nézett szembe az ország idén. Hogy érzi, van ebben most egy lélegzetvételnyi szünet, pihenő?

Az idei esztendőben tartott választás túlságosan is felszította az indulatokat. A kampányban olyan határokat léptek át egyesek, amire korábban nem volt példa. Jelentős külső beavatkozási kísérletek is történtek, ennek sajnálatosan szombathelyi összefüggése is van, ez ügyben folyik a nyomozás. Nem tudom másnak tekinteni, mint politikai befolyásolási próbálkozásnak az Európai Unió, különösen a korrupció mocsarába süllyedt Európai Parlament hazánk elleni hadjáratát, amellyel a törvényesen megválasztott magyar kormányt igyekeznek megbuktatni. Mondvacsinált kifogásaikat megválaszoltuk, aprólékos szakmai munkával törvényeket alkottunk, és

teljesítettük azokat a feltételeket, amelyeket a nekünk folyósítandó, de visszatartott pénzekkel kapcsolatban szabtak.

Azóta újabb kifogások keletkeztek, ezek kifejezetten politikai indíttatásúak. Múlt héten az állam- és kormányfők azonban már megállapodtak, és ez jó reményt - sőt, szinte teljes bizonyosságot - ad arra, hogy

Magyarország egyetlen eurócentet sem fog elveszíteni az egyébként neki járó pénzből.

Fontos hangsúlyozni, hogy mi nem indulatból politizálunk, hanem a nemzeti érdek vezet bennünket, és együttműködésre törekszünk mindenkivel, azokkal is, akik nem jóhiszeműen tárgyalnak velünk.

A nehézségek most szinte mindenkit érintenek. Milyen segítségre számíthatnak az emberek?

Elsőként az ársapkákat említeném, amit az üzemanyag tekintetében is több mint egy évig sikerült fenntartani. Erről már le kellett mondani, mert a MOL már nem volt képes biztosítani az ellátást. Nagyon rossz, ha valami drága, de ennél csak egy rosszabb van, ha egyáltalán nem kapható. Az intézkedés egyébként nagyon sok embernek hatalmas megtakarítást jelentett. Április végéig hosszabbította meg a kormány az élelmiszerárstopot, ez az alapvető termékek esetében szab gátat a drágulásnak. Ugyancsak nagy segítség volt a hitelesek számára a kamatstop. A nyugdíjasoknak jó hír, hogy 15 százalékos nyugdíjemelés következik január elsejével, és még jobb hír, hogy az év elején folyósítandó 13. havi nyugdíjat is már eszerint számítják.

Nem volt még példa ilyen mértékű nyugdíjemelésre.

Kétségtelen, hogy a háborús infláció letörése marad a legfontosabb feladat a jövő évben, ezért a cél az, hogy egy számjegyű legyen a pénzromlás.

Mit tapasztalt, mit hozott ki az emberekből a háború, a nehéz gazdasági helyzet?

Számos jótékonysági akció zajlott ebben az évben, a jóakaratú emberek tömegei mozdultak meg Ukrajna lakosságának - ukránok és kárpátaljai magyarok - megsegítése érdekében. Én magam is részt vettem segélyszállítmány célba juttatásában, amikor az adományozók öt mikrobusznyi holmit gyűjtöttek össze a háború kezdetén. Külön akció folyt a Pinka menti falvakban, ahol korábban már a horvátországi földrengés miatt is megmozdultak a helyiek, megható volt látni a nagylelkűségüket.

De a szombathelyiek esetében is ezt tapasztaltam, megnyitották a szívüket, és a pénztárcájukat is.

A napokból is eszembe jut egy példa: egy ismerősöm kazánja elromlott, ott volt a család a fűtetlen lakásban. Panziótulajdonos ismerős fogadta be őket kérésemre, mert a javítást csak kéthetes határidővel vállalták, tehát egymáson segítenek az emberek.

A mostani parlamenti ciklusnak, az ott folyó munkának melyek voltak az eddigi kiemelkedő pillanatai?

A törvényalkotási bizottság elnökeként mondhatom, hogy rendkívüli teher hárult ránk, minden törvényjavaslatot megtárgyaltunk, hiszen ez az országgyűlés fő bizottsága. Az uniós követelmények teljesítése érdekében idén olyan ügyekben kellett fontos döntéseket meghozni, amelyeket egyébként több éves előkészítés szokott megelőzni. Rohamtempóban dolgoztunk. Nemcsak emiatt, hanem az Aranybulla kibocsátásának 800 éves jubileuma miatt is különleges volt ez az év.

Ez a dokumentum az alkotmányosság - vagyis a jogállamiság - alapjait teremtette meg Magyarországon 1222-ben,

alig hét évvel az angliai Magna Charta Libertatum 1215-ös kibocsátását követően. A tartalmuk hasonló: az uralkodók önkorlátozást vállalnak benne, és a törvényt teszik az állam működésének alapjává. - Fel is hívnám az olvasók figyelmét, hogy a két ünnep között az Aranybulláról és annak koráról készült filmsorozatot is műsorra tűzi a televízió. - Joggal vagyunk rá büszkék, ezért április 24-ét, Szent György napját - a kibocsátás napját - az Aranybulla emléknapjává minősíti a most elfogadott törvény. Az ügy vezérszónokaként örülök, hogy a képviselőtársaimmal közösen benyújtott törvényjavaslatot minden frakció egyhangúlag támogatott, ez ritka eset.

Hogy látja a város helyzetét? Van-e összefogás a kormány és az önkormányzat között?

A kormány múlt héten hozott egy döntést, miszerint további támogatást nyújtott több fontos beruházáshoz: a bucsui bölcsőde költségeihez adott hozzájárulást 128 millió forinttal emelte meg. Szintén új bölcsőde épül Szombathelyen, erre 101 millió forintot kapott pluszban Szombathely a már korábban megítélt 559 millió forinthoz, így 660 millió forint az engedélyezett költség. Ugyanilyen fontos, hogy a szombathelyi vásárcsarnok felújítására 186 millió forint többletforrást adott a kormány, így összesen 2 milliárd 91 millió forint állt rendelkezésre e célra. Javaslatomra más forrásból tavaly is jelentős összeget biztosított a kormány. Az 1 milliárd 205 millió forintból többek között jutott a piac környezetének rendezésére is, vagy a zanati kerékpárútra, a víztorony környékének felújítására, utcák felújítására is. Mindez bizonyítja, hogy

Szombathely nem mostohagyerek, és igen komoly támogatásokban részesül, úgy, hogy közben ez az ország egyik legjobb helyzetben lévő önkormányzata.

Ha az adóerő-képességet nézzük, hetedikek vagyunk. Látszik, hogy bár a problémák mindenkit sújtanak, a kormány igyekszik a legégetőbb helyzetekben többletforrásokat biztosítani.

Személyesebb kérdés: hogy készül a karácsonyra?

Az ünnep úgy telik majd, ahogy mi szeretjük: fogadjuk és látogatjuk a rokonokat, ismerősöket. A készülődés egyébként már javában tart. Itthon gyönyörű mézeskalácsok készültek, amelyeket a feleségem és nevelt lányom sütött, csak néztem, milyen ügyesen díszítették őket. Van egy vitatéma a családban, ami idén is felmerült: műfenyőt állítsunk, vagy igazit, hol így, hol úgy döntünk.

Mi lesz az ünnepi menü?

Kacsát biztosan sütök, mert meglátogat egy bajororoszági ismerősünk, akinek ezt szánom. Ez a fő specialitásom, amit a két ünnep között készítek el. Szenteste hal lesz, mégpedig pontypatkó rántva, amit itthon sütünk, de elmaradhatatlan a töltött káposzta és a halászlé is, a gyerekek miatt pedig a húsleves is a menü része.

A sütemény szigorúan házi: bejglit biztosan készítünk,

az ünnepi desszert pedig csokoládétorta lesz.