„Semmit sem szabad kizárni” – mondta alig egy hónapja Emmanuel Macron Párizsban arról, hogy NATO-csapatokat küldhetnek Ukrajnába. Magyarország mellett a NATO és számos ország közölte: nem küld katonákat Ukrajnába, mert azzal belesodródnának a háborúba - írja az Origó. Az elmúlt egy hónapban azonban

egyre többen sorakoztak fel a francia elnök háborúpárti ötlete mögött.

A finn külügyminiszter és a cseh elnök sem zárná ki nyugati csapatok Ukrajnába küldését. A lengyel külügyminiszter pedig azt mondta: a nyugati katonák már ott vannak Ukrajnában. A lett elnök nyíltan beszél Oroszország elpusztításáról. Az észt miniszterelnök szerint pedig folytatni kell a háborút Moszkva kimerüléséig. Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig azt mondta: a béke ideje lejárt Európában, háború előtti időket élünk.

Charles Michel is háborúzna

Európa vezetői közben az uniós csúcsra készülnek, ahol Ukrajna támogatása és a fegyverkezés lesz a fő téma. Több tagállam szeretné elérni, hogy az Európai Befektetési Bank mostantól a fegyvervásárlásokra is adhasson hitelt. Vita várható a befagyasztott orosz vagyon profitjáról is, ugyanis Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt javasolja: ebből is lehessen Ukrajnát támogatni és fegyverkezni.

Át kell állítani Európát a hadigazdaságra és fel kell készíteni a háborúra – ezt írta az Európai Tanács elnöke. Charles Michel szerint fegyverkezni kell, mert nem számíthatunk másokra, és Európa nem függhet az Egyesült Államok választási eredményeitől. Julius Caesart idézve úgy fogalmazott: ha békét akarunk, készüljünk a háborúra. 

Charles Michel szavai egybevágnak Ursula von der Leyen februári kijelentésével, amikor a bizottsági elnök szintén arról beszélt: Európának fel kell készülnie a háborúra. 

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője pedig Washingtonban beszélt arról: a háború a következő hónapokban dől el. „Támogatnunk kell az ukránokat. Bármit is kell tenni, azt gyorsan meg kell tenni” – mondta Josep Borrell.

Több nyugati szövetséges a sorkatonaság bevezetésén gondolkodik

– erről pedig már a Politico írt. A brüsszeli lap felidézi: csökken a nyugati katonák száma, ezért Dániában a nőknek is kötelező lesz a katonai szolgálat. De mások mellett Horvátország, Lengyelország és Németország is a fegyveres erők létszámnövelésén dolgozik. Németországban ráadásul már az iskolákban is a háborúra készülnek. A közmédia berlini tudósítója azt mondta: 

az oktatási miniszter nemrég felszólította a tanárokat, hogy a diákokat készítsék fel egy esetleges háborúra.

„Az ország valamennyi oktatási intézményében tanítani kellene a háborús ismereteket. Fel kell készíteni a gyerekeket egy esetleges háborúra. A tervek szerint a matematika- vagy németnyelv-órák mellett tanulnának a gyerekek lövészetet, polgárvédelmi ismereteket, hogyan kell az óvóhelyre menekülni”– számolt be Noll Katalin, a közmédia tudósító.

Teljes háborús pszichózis

Szerdán Csehország külügyminisztere azt állította, hogy további több ezer további tüzérségi lövedéket szállítanak Ukrajnának, alig néhány héttel azután, hogy kezdeményezték, hogy az EU-n kívülről szerezzék be a nagyon szükséges szállítmányokat. Jan Lipavský elmondta, hogy eddig 300 000 lövedéket biztosítottak. Az első szállítmányok még június előtt megérkeznek.

Az európai baloldal háborús pszichózisba lovalta magát, ami akkor is veszélyes, ha blöffölnek a politikusok. Erről már az Alapjogokért Központ elemzője beszélt. Koskovics Zoltán szerint ha az unió átállna a hadigazdaságra, az megroppantaná az európai életminőséget, a háború árát pedig az európai családok fizetnék meg.

Arra lenne szükség, hogy az európai választópolgárok nagyon sürgősen olyan iránymutatást adjanak az európai elitnek, hogy ezt a fajta elvakult viselkedést, ezt a fajta őrületbe hajló kommunikációt ezt be kell fejezni sürgősen, ezt leghamarabb az európai parlamenti választások idején tudja megtenni az európai választópolgár

– magyarázta Koskovics Zoltán geopolitikai elemző, aki úgy látja, hadigazdaság helyett arra lenne szükség, hogy az Európai Unió országai a saját védelmükre helyezzék a hangsúlyt.

Időközben a francia csapatok vezérkari főnöke bejelentette, hadserege készen áll a legnehezebb konfliktusokra. Hozzátéve, hogy az ország védelmi képessége a nukleáris arzenálon és a "szövetségesek hadseregével kompatibilis" csapatokon nyugszik. A parancsnokság vezetője szerint a francia fegyveres erők kevesebb mint 30 nap alatt 20 ezer katonát képesek bevetni, valamint 60 ezer fős haderőt vezényelni.

Fotó: AFP/Henry Nicholls, Fotó: SOPA Images/LightRocket via Getty
Forrás: origo.hu