Pályázatok, szándékok

Az első bejegyzés a régi városi strand eredeti panaszkönyvébe amiatt került be, mert "labdázó fiatalemberek megdobtak egy hölgyet, s férje 'revansként' széttépte a gumilabdát". Volt ezután minden, még orvosi látlelet is született egy pofon nyomán, valamikor a '30-as években. Vajon ma mit írnának a szombathelyiek az üresen álló terület panaszkönyvébe, ha lenne ilyen?

Mindenféle szándékból és panaszból sosem volt hiány a környéken. Emlékezhetünk, a 2000-es években több pályázatot is kiírt a város, miután megelégelte, hogy évtizedek óta üresen áll a telek. Még a területet is megosztották, hogy könnyebb legyen eladni. A rendezési terv is kötötte az önkormányzat kezét: sport, szabadidő, rekreáció szerepelt a lehetséges célok között.

Csakis az egészségügy

2006-ban pedig ezt írta a megyei napilap: "A közgyűlés nyílt ülésén is szó volt a városi strandról: beépítése a Markusovszky kórház fejlesztését akadályozhatja, mert a környéken máshol nincs olyan szabad terület, ahol az építési szabályok szerint kötelező parkolóhelyeket kialakíthatnák. Dr. Ipkovich György polgármester úgy vélte, hogy nem szabad zöld területet parkoló céljára feláldozni, más módon kell megoldani a parkolást."

Egy évvel később már tudható volt, hogy a területet egészségügyi célokra hasznosítja a város, de valójában ez a vonal már az 1990-es évek óta szerepelt minden koncepcióban. A megyei napilap dr. Nemény Andrást, a pénzügyi és gazdasági bizottság akkori elnökét is megkérdezte, aki azt mondta: "A megye szeretné egy helyre koncentrálni az egészségügyi intézményeket, ezért elköltöztetné az SZTK-t, a pszichiátriai és fertőző osztályt. Erre a célra ideális helyszín lehet a kórházzal szemközti terület." Nos, azóta tudjuk, hogy ha ezek nem is, az egészségügyi alapellátó központ itt épült fel, és egészen a közelmúltig az az elképzelés érvényesült, hogy a telek a kórházi ellátást szolgálja - így vagy úgy.

Hogy került ide a strand?

Talán már akkor az egészségügy szolgálatában állt a terület, amikor strandfürdőként használta a város. Történt ugyanis, hogy az első szombathelyi strandot - akkor népfürdőnek hívták - még a Perint patakon alakították ki 1905-ben a mai Haladás-pálya melletti szakaszon, tehát nagyjából ott, ahol később a fedett uszoda is megépült. Ezt a létesítményt egyszer komolyabban felújították, 1922-ben, ám a későbbi generációk által is ismert városi strand ötlete csak jóval ezután vetődött fel - az előzményeket a megyei napilap is megírta. Egyesek szerint a Perinten lévő népfürdő túl messze volt a városközponttól, mások szerint a víz tisztítása volt problémás, és edzésre sem nagyon volt alkalmas. Még a rendőrségnek is volt véleménye az ügyben: elegük volt abból, hogy "a Perint és Gyöngyös partján széltében-hosszában tiltott helyeken az erkölcsvédelem nagy kárára" folyik a fürdőzés.

Már akkor is nagy vihart kavart a helyi közéletben egy akkora beruházás terve, mint a városi strand megépítése. Többször napirendre tűzték a témát, mert a helyszínben sem volt könnyű megegyezniük az illetékeseknek. Volt, aki a Práterbe - azaz a mai Gayer, illetve Brenner park környékére - álmodta meg az új létesítményt, de volt, aki a Horváth kert és az SZSE pálya folytatásában lévő részt látta megfelelőnek. Az akkori kórházigazgató, Pető Ernő is ezt a megoldást támogatta, mondván, az egészséges emberek látványa gyógyítólag hathat a kórház ápoltjaira is. Utóbbiak győztek: 1934-re 3800 négyszögöl területen 110 ezer pengőből megépült a városi strand két medencével. A szükséges víz a Gyöngyösből érkezett megszűrve. A felnőttek 60, a gyerekek 30 fillérért válthattak jegyet. Ezzel együtt egyébként - jegyzi meg a korabeli sajtó - a régebbi, Perint-parti fürdőhelyen este 6-tól napnyugtáig ingyen pancsolhattak a szombathelyiek.

Nem maradt sértetlen a háborúban a Markusovszky utcai strand: német gyújtóbomba-támadás érte, ami miatt az épületek teljesen kiégtek. Idővel persze fokozatosan helyreállítottak szinte mindent, talán csak a büfét nem. Aztán 1972-ben végleg bezárt a város kedvelt strandja - közben megnyitott a Tófürdő -, és a területet napközis táborrá alakították. Ebből az időből talán már azoknak is van emlékük a területről, akik most döntéseket hoznak róla.

Forrás: Vas Népe 2006. 05. 16., Vas Népe 2007. 09.14., Gál József: Itthoni utazások (29.) A városligeti strand Szombathelyen. A strandfürdő története 1933-1951-ig. In: Vas Népe 1990. 104. sz.
Képek forrása: Berzsenyi Dániel Könyvtár helyismereti gyűjteménye: Szombathely Városi strand, 1935. (Lsz. a Hungaricana adatbázisban 901), Szombathely Látkép - A városi strand és környéke, 1967. Fotó: Jákfalvi Elemér (Lsz. a Hungaricana adatbázisban 4471), Szombathely Strandfürdő, 1930-as évek (Lsz. a Hungaricana adatbázisban 909).