Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 9,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit – közölte Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A VG elemzői konszenzusa előzetesen ettől jóval kisebb áremelkedési ütemet, 9 százalékot várt.
Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább.
Ezen belül a margariné 38,0, a kenyéré és a baromfihúsé 29,5, a sajté 28,9, a tojásé 26,7, a tejtermékeké 22,5, a péksüteményeké 20,0, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,4, a csokoládéé, kakaóé 3,6, a cukoré 3,4 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 5,0, ezen belül a szeszes italok 6,7 százalékkal drágultak.
A tartós fogyasztási cikkekért 11,1, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 17,8, a szobabútorokért 17,3, a használt személygépkocsikért 14,7, az új személygépkocsikért 10,6 százalékkal kellett többet fizetni. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 25,3, az állateledeleké 19,8, a járműüzemanyagoké 12,7 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 6,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 19,5, a járműjavítás és -karbantartás 14,6 százalékkal került többe.
A fogyasztói árak az előző hónaphoz képest átlagosan 1,6 százalékkal nőttek, ez szintén magasabb a VG elemzői konszenzusának 1,3-es várakozásával szemben.
Márciushoz képest az élelmiszerek 3,4 százalékkal drágultak, a főcsoporton belül a dió, mák, mogyoró csoportját leszámítva minden termékkör ára magasabb lett: a tojásé 14,7, a sertéshúsé 9,8, a baromfihúsé 8,3, a párizsié, kolbászé 6,2, a sajté 5,9, a margariné 4,3, a tejtermékeké 3,6 százalékkal. A ruházkodási cikkek ára 2,7, a tartós fogyasztási cikkeké 1,7 százalékkal nőtt, utóbbin belül a konyhai és egyéb bútorok 3,0, a szobabútorok 2,4, az új személygépkocsik 2,2, a használt személygépkocsik 1,5 százalékkal drágultak. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 5,0 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 0,7, ezen belül a belföldi üdülésért 2,0, a lakásjavítás és -karbantartásért 1,9 százalékkal kellett többet fizetni.
A háború okozta ársokk március helyett áprilisban érkezett meg
Ami nem érkezett meg márciusban, az megérkezett áprilisban – így foglalta össze az elmúlt két hónap inflációs adatait kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A szakember emlékeztetett, hogy a márciusi adatközlés kellemes meglepetés volt, mivel egy viszonylag mérsékelt emelkedést jelzett, ám az áprilisi infláció már drasztikus gyorsulásról tájékoztat, emellett a havi alapú növekedés is aggodalomra ad okot szerinte, ugyanis legutóbb a 2012-es áfaemelés után volt hasonló mértékű a dinamika.
A rossz hír, hogy a mostani áremelkedés nem egy intézkedés következménye, hanem egy rendkívül széles körű és egyre inkább erősödő inflációs nyomás eredménye, amelyet elsősorban az Ukrajnában zajló háború és annak geopolitikai és világpiaci következményei generálnak
– magyarázta az elemző, aki hozzátette, hogy az éves bázisú inflációnál is sokatmondóbb, hogy a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató még jelentősebb, havi alapon 1,8, éves összevetésben pedig 10,3 százalékos áremelkedést mutat. Erre pedig 2001 közepe óta, azaz több mint 20 éve nem példa Magyarországon.
Virovácz Péter szerint a következő hónapokban várhatóan tovább erősödik Magyarországon az infláció, hiszen a gazdaságban továbbra is rendkívüli túlkereslet mutatkozik, miközben a kínálati sokkok egyre inkább begyűrűznek a fogyasztói árakba, így már a fő inflációs mutató is hamarosan elérheti a két számjegyű értéket. Az infláció tetőzését illetően (azt, hogy mikor és hány százalékon) nagyon sokat befolyásolnak az árstopintézkedések,
ám még ezek fenntartása esetében is könnyen lehet, hogy 11 százalék felett tetőzik az inflációs mutató valamikor a harmadik negyedév folyamán. Az év egészét tekintve így várhatóan már két számjegyű átlagos inflációval számolhatunk.
Mivel a maginfláció is rendkívüli mértékben erősödik, az ING Bank szakértője szerint az MNB-nek aligha lesz lehetősége gondolkozni a kamatemelés fékezésén. Sőt, várhatóan a korábban tervezettnél is tovább kell folytatni a kamatemelést. Könnyen lehet, hogy már a májusi kamatdöntés során magasabb tempóra vált a jegybank, már ami az effektív kamatemelést illeti, és az eddigi 30 helyett legalább 50, de akár 75 bázispontos emelést hajt végre. Ezek alapján már egyáltalán nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy végül az alapkamat és az egyhetes betéti kamat is elérheti vagy akár meg is haladhatja a 9 százalékot az év második felében – bocsátotta előre Virovácz Péter.
Forrás: vg.hu
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
