Európa júliusi időjárása eddig gyakorlatilag így nézett ki: a kontinens északi részén a hőmérséklet messze az átlag alatt volt, és a szokásosnál jóval több eső esett, a déli részen viszont extrém kánikula jellemző, aminek nyomában erdőtüzek pusztítanak - írja a Mandiner.
A hőhullámok, szárazság, erdűtüzek vagy éppen ellenkezőleg az esőzések következtében kialakult árvizek, földcsuszamlások már emberéletet is követelnek, a szélsőséges időjárás pedig a turizmust és a gazdaságot is befolyásolja – az egyre aggaztóbb európai időjárási jelenségekkel foglalkozik az Euronews hosszú elemzése.
Belgium soha nem volt még ennyire esős: 119 éves rekord dőlt meg
Az átlag alatti hőmérsékletre szemléletes példa Belgium, ahol júniusra már a kilencedik egymást követő hónapban esett a szokásosnál több eső, ezzel 119 éves rekord dőlt meg. Június közepén például egyetlen hét alatt egy hónapnyi eső esett, ami több régióban áradásokhoz vezetett. Hasonló a helyzet Észak-Európa nagy részén is, ahol az emberek még mindig várják a nyarat és a napsütést, a hőmérséklet ugyanis alig lépi át a 20 Celsius-fokot.
Egyre több helyen dől meg a melegrekord is: ez lehet minden idők legforróbb nyara
Ezzel ellentétben a délebbre és keletre fekvő országokban már hetek óta forróság, sőt extrém kánikula tombol. Az Európai Unió Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálata (C3S). legfrissebb jelentése egyértelműen azt mutatja, hogy ez a hónap globálisan melegebb volt, mint bármelyik korábbi június,
sőt ez volt a 13. egymást követő hónap, amelyben rekordmeleget mértek.
Az Atlanti-óceán északi részén a tenger felszíni hőmérséklete is negyven éve a legmagasabbra emelkedett.
Összességében a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszak a valaha mért legmelegebb volt, 0,76 Celsius-fokkal meghaladva az 1991 –2020-as és további 1,64 Celsius-fokkal az iparosodás előtti átlagot. Július 21-én, vasárnap a valaha mért legmagasabb globális hőmérsékletét regisztrálta a Kopernikusz.
A kánikula a turizmust is tönkreteszi: az adatok már árulkodóak
Spanyolország, Olaszország és Görögország egyelőre továbbra is a legnépszerűbb nyári üdülési célpontok közé tartozik, de kérdés, vajon az extrém kánikula és a nyomában járó elviselhetetlen hőhullámok – tengerpart ide vagy oda – elriaszthatják-e a turistákat.
Az Európai Utazási Bizottság (ETC) szerint a válasz egyértelműen igen.
Jelentésükben azt állítják, a Dél-Európába utazó turisták száma tíz százalékkal csökkent 2022 óta, mivel a szélsőséges időjárással és az éghajlatváltozással kapcsolatos félelmek sokakat visszatartanak; a már most kézzelfogható következmények közé tartoznak többek között a közlekedési fennakadások.
„A válaszadók 76 százaléka számolt be arról, hogy az éghajlatváltozás miatt módosítja utazási szokásait. 17 százalékuk azt mondta, hogy el fogja kerülni a szélsőséges hőmérsékletű úti célokat. Ez arány az 55 év felettiek körében 32 százalékra emelkedet, ami azt jelzi, hogy az idősebb utazók aggódnak leginkább miatt, hogyan tudnak az emelkedő hőmérséklettel, a szárazsággal, a hőhullámokkal, az extrém kánikulával megbirkózni” – áll az ETC tanulmányában.
Hőhullámok, erdőtüzek, viharok, áradások
Görögország, Ciprus, Törökország és Olaszország régiói már most is szenvednek a rendkívüli hőségtől. Egyes helyeken a hőmérséklet 10 Celsius-fokkal meghaladja az évszakos átlagot, a szélsőséges viszonyok több halálos áldozatot követeltek, köztük hat külföldi turistát, akiket nemrég Görögországban találtak holtan, miután kirándulni indultak.
Athén közelében, a törökországi Izmir körzetében pedig a lakosok és a nyaralók kénytelenek voltak elhagyni a lakóhelyüket a heves erdőtüzek miatt.
Franciaországban már a párizsi olimpiai játékok kezdete előtt között elkezdtek aggódni a szervezők a sportolók biztonságért az itt szintén rekordmagas hőmérséklet miatt, és lehetővé tették, hogy az egyes országok saját költségükön hordozható légkondicionáló berendezéseket rendeljenek a versenyzőik számára. Spanyolországban a hatóságok térképpel segítik a hőhullám-előrejelzést.
Hazánk sem úszta meg, július közepén kilenc nap alatt 22 országos és fővárosi melegrekord dőlt meg, 13 hajnalban. Eközben Észak-Európa egyes részein viharok, áradások pusztítottak, aminek legalább hét halálos áldozata volt Svájcban, Franciaországban és Észak-Olaszországban.
Mi áll a szélsőséges időjárás hátterében?
Az Inverto kutatása szerint 2021 és 2023 között az Európában évente regisztrált szélsőséges időjárási események száma 11 442-ről 16 956-ra emelkedett. Ez magában foglalja a nagy jégesők, a heves esőzések vagy havazások, a károkat okozó villámcsapások, az extrém kánikula okozta forróság okozta aszályok, sőt még a tornádók pusztítását is.
Mindez természetesen a gazdaságra is hatással van, egyetlen heves jégeső 2023-ban a délkelet-spanyolországi Valencia város közelében 40 millió euróra becsült kárt okozott.
Az egyre szélsőségesebb európai időjárásért – a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a Kopernikusz friss adatai szerint 1991 óta a globális átlag kétszeresével melegszik –, ugyanakkor csak részben felelősek az olyan természetes jelenségek, mint az El Niño és a La Niña. Mindkét ügynökség arra figyelmeztetett, hogy Európának jelentősen többet kell tennie a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás érdekében.
A kontinens 30 legsúlyosabb hőhullámából ugyanis 23 2000 óta történt, és ebből öt az elmúlt három évben.
A hőségnek óriási ára van
A szakértők szerint most már tényleg ideje cselekedni, hogy ne legyen még több éghajlati katasztrófa Európa-szerte. Egyrészt az egészségre veszélyes, akár emberéleteket követelő következmények miatt, másrészt mert mindez a gazdaságot is lejtmenetbe állíthatja.
A klímaváltozás hatásaival foglalkozó kutatók egyre biztosabbak abban, hogy a hőségen keresztül a globális felmelegedés áremelő, inflációs hatással bír.
Az Európai Központi Bank és a Potsdami Klímakutató Intézet idén tavasszal publikált tanulmányában a szerzők kifejezett összefüggést találtak a magasabb hőmérséklet és az élelmiszerárak, illetve az infláció alakulása között.
Fotó: Bruno Fahy/Belga/AFP, Rafa Alcaide MTI/EPA/EFE, Mauro Ujetto/NurPhoto via AFP
