Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság európai életmód előmozdításáért felelős alelnöke a cím odaítélése kapcsán azt mondta, meggyőződése, hogy Szkopje és régiója kihasználja a lehetőséget, hogy megerősítse kulturális és társadalmi kapcsolatait az Európai Unióval. A város fellendítheti kulturális életét és elősegíti a kultúrák közötti párbeszédet a régióban. Erre azért is nagy szükség van, mivel Észak-Macedónia nem tagja az EU-nak, bár 2005 óta tagjelölt. Az ország a Görögországgal folyó több évtizedes vita lezárásaként 2019-ben megváltoztatta nevét Macedóniáról Észak-Macedóniára, a bolgárokkal azonban egyelőre nem állapodott meg. Bulgáriát a bolgár kisebbség jogai és a történelmi kérdések aggasztják. Szkopje válaszul az alkotmányt is kész megváltoztatni - írja a Magyar Nemzet.
Nagy Sándor leszármazottai
Az ország kulturális minisztere szerint a főváros készen áll a kihívásra, Szkopjét az évszázadok során erre teremtették. Tény, hogy a terület i. e. 3500 óta lakott, volt görög, római, bolgár, szerb és török uralom alatt, számtalan történelmi és természeti csapással küzdött meg, és mindig talpra állt. 1963-ban például földrengés pusztította el a város négyötödét, 120 ezer embert téve hajléktalanná, történelmi jelentőségű műemlékeket rombolva le. A látogatók ma a 2010 és 2014 között teljesen megújult, szobrokkal, szökőkutakkal, diadalívvel teli városközpontot csodálhatják.
Az esztétika és turistacsalogatás mellett nem titkolt cél volt a macedón nemzeti öntudat kifejezése, hogy a mai macedónok Nagy Sándor leszármazottaiként a hellén kultúra örökösei.
A felújítást számtalan kritika érte: Szkopjét a Balkán Disneylandjének csúfolták a rengeteg vízköpő oroszlán és a neonnal megvilágított lovas szobor miatt. A túlzásoktól eltekintve a megújult városközpont látványos és szórakoztató, a gyerekek rajonganak érte, a forgalom elől elzárt hatalmas terek és utcák ideálisak a családoknak. A projekt legismertebb eleme a Macedónia tér közepén emelt, mintegy 28 méter magas Nagy Sándor-lovasszobor, amellyel a macedónok a hódítótól való származásukat igyekeznek alátámasztani.
Kettősségek városa
A félmillió lakosú várost többségében macedónok lakják, de jelentős a muzulmán vallású albán közösség is. Szkopje tehát sok szempontból a kettősségek városa: kelet és nyugat, régi és új, nyomor és luxus találkozása, amely az odalátogatókat is megosztja. Vagy szeretik, vagy utálják. A modern új városrészből a XV. századi íves Kőhíd a város szimbólumaként vezet át az óvárosba vagy a bazárnegyedbe. A macskaköves, szűk kis utcák a török időket idézve csábítanak színes kirakatokkal, füst- és hagymaszagú csevapsütödékkel és cukorszirupban tocsogó édességekkel. A luxusékszerboltok és ruhaszabászatok mellett nem tud elbújni a szegénység, a piszkos piac, ahol kartonpapír hirdeti, hol a mobilszerviz. A koldusok többsége gyerek, némelyikük négy-öt évesnél sincs több. A gazdaság és a szegénység mellett a modern és a hagyományos is találkozik: a dzsámik minaretjei kecsesen törnek az égig, naponta ötször tölti be a szűk utcákat az imám imára szólító hangja. A városban a kereszténység is nagyon élő: Szkopje szülötte az albán családból származó Teréz anya, vagyis Kalkuttai Szent Teréz. A tiszteletére emelt emlékház 2009-ben nyílt meg egykori kereszteltelésének helyén. A múzeumot 2019-ben Ferenc pápa meglátogatta.
A városon kívül is tetten érhető a keresztény–muzulmán kettősség. A Vodno-hegy legmagasabb pontján felállított, 76 méter magas millenniumi kereszt az állam, az ortodox egyház és magánszemélyek adományaiból épült, gigantikus méretei egyértelmű üzenetet küldenek a környék muzulmán közösségeinek.
Szkopje konyhája kiváló. Az új központ elegáns éttermei nemzetközi gourmet fogásokat kínálnak, ám az igazi helyi ízek az óvárosban kóstolhatók. A csevap, plyeszkavica, kolbász mellé agyagtálban sült babfőzelék, csípős sült paprika és lepény érkezik, mellé helyi sör vagy bor. Mindez fejenként 10-15 euróból kihozható, ami Nyugat-Európával összehasonlítva kedvezőnek számít. Az édesszájúaknak az albán fagylalt és baklava ajánlott. Utóbbi számtalan változatban érhető el, alapreceptként rétestésztába tekert vagy rétegezett diós töltelék, jó adag cukorsziruppal. Szintén különleges a trilecse nevű tejjel átitatott piskóta, lágy karamellsziruppal a tetején.
Az esemény weboldala is valószínűleg komoly figyelmet fog szentelni a gasztronómiának, ám egyelőre gyér a programkínálat. A látogatókat ugyanakkor már a bemutatkozás igyekszik meggyőzni, miszerint Szkopje a szolidaritás és a barátság városa, amelyben különböző kultúrák és hagyományok élnek együtt, mert hisz abban, hogy a kultúra a viszály felett áll.
Borítókép: Szkopje (Forrás: AFP)
Forrás: magyarnemzet.hu
