Energia-veszélyhelyzet van Németországban, az Északi Áramlat 1 vezetékén tartott, tíznapos karbantartás után Oroszország leálílthatja a teljes gázszálíltást. Ez a német gazdaság összeomlásához vezethet. Káosz lehet abból, hogy a radikális baloldali zöldek ragaszkodnak az atomerőművek bezárásához – írja az Origo.
Kudarcos leválási kísérletek
Németországban az energiahiány, illetve a kialakulóban lévő energetikai veszélyhelyzet az orosz gáztól és olajtól való, alapvetően kudarcra ítélt leválási kísérletek mellett az atomenergia-ellenességgel hozható összefüggésbe. A radikális baloldali Zöldek – akik 2021 vége óta kormányon vannak –
mindig is határozottan ellenezték az atomenergia-felhasználást Németországban.
A fukusimai atomkatasztrófa „kapóra jött” a zöldeknek, akik kampányt építettek a témára, azáltal – a baloldali sajtó felhasználásával – az atomellenesség felé befolyásolva a német közvéleményt. A zöldek nyomására Angela Merkel akkori kancellár feladta atomenergia-pártiságát, és után döntött úgy, hogy Németország tizenhét még működő atomerőművéből hetet azonnal bezár, az úgynevezett zöldátmenet (Energiewende) részeként pedig 2022 végéig az összes továbbit működésképtelenné teszi.
Az orosz-ukrán háború következében az Oroszországból jövő olcsó olajról, illetve gázról való leválási tervek azonban rávilágítanak arra, hogy mégsem lenne szabad bezáratni a maradék atomerőműveket, különben energiahiány alakul ki.
A bezárás ellen a CDU
Mindezek ellenére a zöldek továbbra is kitartanak atomellenességük mellett, a berlini kormánykoalíció részét képező liberálisok (FDP) a realitásokat figyelembe véve azonban meghosszabbítani a maradék három atomerőmű élettartalmát. A nagyobbik kormánypárt, a szociáldemokraták (SPD) témával kapcsolatos álláspontja nem egyértelmű. Az ellenzéki, jobbközép CDU/CSU jelenleg azt szorgalmazza, hogy
2022 végén ne zárják be a megmaradt három erőművet.
Az Origo már több alkalommal beszámolt Manfred Webernek, az Európai Néppárt (EPP) elnökének a július 2-i nyilatkozatáról. A bajor politikus szerint „igazságosan” kell elosztani az Európai Unióba érkező földgázt a tagországok között, emiatt pedig rendkívüli EU-csúcsot kell tartani júliusban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy miközben a nyugati országok sodorták bele az Uniót az energiahiányt okozó embargós hisztériába, most azoktól az országoktól – köztük Magyarországtól – akarják elvenni a tartalékot, amelyek reálisan gondolkodtak.
Nyitókép: David Inderlied / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Forrás: mandiner.hu
