Továbbra is csak a vészjósló jelek sorakoznak az orosz-ukrán konfliktus kapcsán, Európa lépésről-lépésre sodródik a háború felé, a nyugati nagyhatalmak pedig még mindig a gázpedált nyomják a fék helyett - írja a mandiner.hu.

Ömlik a katonai segély

Az amerikai képviselőház április közepén fogadott el egy több mint 60 milliárd dolláros pénzügyi törvénycsomagot, amely Ukrajnának szánt segélyeket és fegyvereket finanszíroz, majd pár napja az USA újabb katonai segélycsomagról hozott döntést. 

Közben Európa vezetői sem tétlenkednek, az Unió márciusban kezdte el folyósítani az Ukrajnának szánt támogatási csomag első részletét, Németország pedig a napokban rakétaütegeket küldött Volodimir Zelenszkíjéknek, miközben a sorkatonaság visszaállítását fontolgatja. Emanuel Macron francia elnök pedig már egy ideje azt ismételgeti, hogy 

katonákat kellene küldeni Ukrajnába, 

legutóbb a francia elnök szóvivője erősített rá erre, amikor arról beszélt, hogy azért kell NATO-csapatokat küldeni, hogy kiváltsák a nem harcoló ukrán csapatokat, hogy azok el tudjanak menni a frontra.

Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogy „a NATO-csapatok beküldése az első lépés, a második pedig az lenne, hogy „ha már ott vannak a NATO-csapatok, akkor harcoljanak is egy kicsit”. 

Orosz célpontok NATO-fegyverekkel

A NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg legutóbbi nyilatkozata is leginkább az eszkaláció felé tett lépés, hiszen a főtitkár ugyanis úgy véli, eljött az ideje, hogy a szövetségesek megfontolják, hogy 

feloldják az Ukrajnának adományozott fegyverek használatára vonatkozó korlátozások egy részét,

mert „különösen most, amikor a harcok nagy része Harkivban, a határ közelében zajlik, ha megtagadjuk Ukrajnától annak lehetőségét, hogy ezeket a fegyvereket az orosz területen lévő legitim katonai célpontok ellen használja, az nagyon megnehezíti a védekezést”.

Mindez annak tükrében is erős kijelentés, hogy több orosz vezető is arról beszélt, a nyugati fegyverek használata Oroszország területén egyértelműen azt jelenti, hogy Oroszország számára azok az országok is célponttá válnak.

A Kreml-ből kiszivárgott információk szerint Vlagyimir Putyin kész lenne a tűzszünetre, és bár nem tudni, hogy ebből valójában mi igaz, Zelenszkíj azonnal rövidre zárta a kérdést, és közölte, hogy Ukrajna nem fontolgat tűzszünetet. 

Egyelőre tehát semmi nem utal a békére a konfliktusban. 

Milyen esélyei vannak a háborús pszichózisban Magyarországnak?
Orbán Viktor miniszterelnök egy korábbi rádióinterjújában felidézte: Ukrajna katonai támogatását Brüsszelben „azzal kezdték, hogy küldenek sisakot, aztán azzal folytatták, hogy küldenek fegyvereket. Aztán kiderült, hogy majd küldenek harckocsikat is. Aztán jönnek a repülők. 

Most már arról beszélnek, hogy miután vesztésre állnak az ő háborújukban – ahogy ők fogalmaznak – , előbb-utóbb katonákat is kell küldeni és a NATO is sodródik ebbe az irányba.”

Orbán szerint azzal, hogy felvetették a katonák küldését, egy másik fejezete kezdődött meg a háborúnak. Az első szakaszából sikerült kimaradnunk, és a kormányfő szerint nem kérdés, hogy annak következő szakaszából is ki akarunk maradni.

„Amíg nemzeti kormány áll Magyarország élén, addig az orosz-ukrán háborúban egyik fél oldalán sem fogunk beleavatkozni ebbe a háborúba” – szögezte le Orbán Viktor. 

„Brüsszelben Európa háborúba lépésének előkészítése történik”

És bár a magyar kormány álláspontja azóta sem változott, Brüsszelben már Európa háborúba lépésének előkészítése zajlik – mutatott rá Orbán Viktor miniszterelnök egy másik interjúban, pénteken. Pedig mint a kormányfő tájékoztatott: a NATO alapokmányában szó sincs arról, hogy a szövetség egy olyan ország oldalán szálljon harcba, amely nem tagállam. 

„Munkacsoportok dolgoznak azon, hogyan vehetnek részt a konfliktusban. Mi ezt nem helyeseljük. Jeleztük, hogy sem fegyverzeti, sem pénzügyi segítséggel nem akarunk beszállni ebbe.

Komoly munka van abban, hogy Magyarország NATO-tag maradjon, azonban ne vegyen részt a NATO-n kívüli konfliktusban”

– tette hozzá Orbán Viktor.

A kormányfő arra is kitért, hogy szerinte könnyen lehet, hogy az utókor úgy fog beszélni a most soron következő választásokról, mint ahol eldőlt a háború és béke kérdése, 

de szerinte hasonló a tétje a novemberi amerikai elnökválasztásnak is.

Mi magyarok azt gondoljuk, hogy ez a választás a háborúról és a békéről szól”

– fogalmazott. Ezen felül téma a gender és a migráció is, azonban a háború kérdése ezeket most felülírja – tette hozzá.