Németországban kezdik felmérni az áradás okozta károkat, bár a pontos összeget még jó ideig nem tudják majd megállapítani. Különböző cégek azonban sorra jelentik be, milyen fennakadásokat okoz a természeti katasztrófa Európa legnagyobb gazdaságában.

A dél-németországi székhelyű EnBW közműszolgáltató vízerőművei a Neckar folyó és mellékfolyói mentén hétfő óta csökkentett kapacitással üzemelnek, a kisebbek egy része pedig egyáltalán nem működik a rengeteg úszó törmelék miatt. Az Uniper szintén megtette az azonnali előkészületeket, hogy szükség esetén leállítsa Irschingi erőművét, ha átszakadna a Paar egyik gátja.

Az Audi ingolstadti üzemét ugyan nem érintette az áradás, a Reuters tudósítása szerint műszakok egy részét azonban törölni kellett, mert a dolgozók egy része nem tudott munkába állni.

A gazdaszövetség tippelni sem tud

A gazdaszövetség eddig csak annyit tud biztosan, hogy az agrárszektor kárai hatalmasak lesznek, de ennél pontosabb becslés még túl korai lenne. Lezárták a hét elején a teherhajók előtt a Rajnát is az ország érintett déli részén, mert a magas vízállás miatt nem férnek el a hidak alatt.

A Duna felső szakaszán és több déli mellékfolyóján a két legmagasabb szintű figyelmeztetés volt érvényben a Crisis24 portál tudósítása szerint. Bajorország hét térségében hirdettek szükségállapotot, több települést evakuáltak.

A német vasúttársaság, a Deutsche Bahn jelentős fennakadásokról számolt be a két tartományban, valamint az ausztriai Bregenzbe és a svájci Zürichbe vezető szakaszokon.

Mivel a folyók jórészt hajózhatatlanok a magas vízállás és a törmelék miatt, így az érintett térségekben az átterelt forgalom miatt a szárazföldön is fennakadások vannak, és 

hamarosan gondok lehetnek a vízellátásban is, ha az áradás elönti a víztisztítókat, és emiatt fertőzötté válik az ivóvíz.

Nem ez az első áradás az idén

Németországban nem ez az első eset az idén, amikor súlyos károkat okoz a szélsőséges időjárás, heves esők, jégverés és szokatlanul erős zivatarok pusztítottak a Rajna mentén, az Elba északi részénél és az Alpok déli lábánál is. Az Ahr-völgyben pedig még mindig tisztán láthatóan a 2021. nyári katasztrofális áradás nyomai, amikor 135 ember vesztette életét, a károk értéke pedig meghaladta a 30 milliárd eurót. (Egy 391,2 forint.)

A Deustche Welle szerint komoly gondot okoz, hogy a legtöbben nem kötnek biztosítást áradás ellen, mert az roppant költséges. Egyes biztosítók nem is ajánlanak ilyesmit bizonyos területeken, ahol túl magasnak tartják a kockázatokat. Emiatt a lakóházak mintegy fele nincs is ilyen esetre biztosítva.

Az állam ugyan általában nyújt nekik segítséget súlyos áradások után, ez azonban csak részben fedezi a költségeket, hiszen a szövetségi, állami és helyi hatóságoknak elsősorban az infrastruktúrát kell helyreállítaniuk.

Kötelező biztosítás áradás ellen

Markus Söder bajor miniszterelnök ezért bejelentette, hogy a tartományok vezetőinek következő konferenciáján 

döntenek majd egy kötelező természetikár-biztosítási rendszerről.

Bár az önkéntes biztosítás általában mindig jobb, „az állam egyszerűen nem mindig tudja fedezni a károk költségeit”, figyelmeztetett.

A biztosítókat azonban nem lelkesíti az ötlet. A kötelező biztosítás szerintük csak akkor fog működni, ha az állam garanciákat vállal, és fedezi a károkat, amennyiben a katasztrófa túl súlyos ahhoz, hogy erre a biztosítók képesek legyenek.

Segítséget ígért Olaf Scholz kancellár is, aki hétfőn látogatott a térségbe. „Természetesen folytatjuk a szolidaritás németországi gyakorlatát”, jelentette ki, de mivel idén már negyedszer látogatott árvíz sújtotta területre, világos, hogy nem elszigetelt esetekről van szó.

A politikának lépnie kell, és ezt a kancellár is elismerte. „Nem fogjuk elhanyagolni a feladatot, hogy megállítsuk az ember okozta klímaváltozást” – jelentette ki.

Forrás: vg.hu
Fotó: AFP