A kedves olvasóink kedvéért érdemes átismételni, mit kell tudni a mentelmi jogról. A mentelmi jog az a jogintézmény, amely az országgyűlési képviselőket, sőt képviselőjelölteket attól védi meg, hogy a büntetőeljárás bizonyos cselekményeit alkalmazni lehessen velük szemben – rendszerint a parlament engedélye kell ehhez.
Mint ismeretes, Czeglédy Csabával szemben jelenleg is költségvetési csalás vádjával büntetőeljárás zajlik, ennek nem is akármelyik szakasza, a nyomozati szak után már vádemelésre is sor került (másodszor), és zajlik a bírósági tárgyalás. Nem véletlenül lehet adóbűnözőnek is nevezni: 2003-ban már jogerősen elítélték, tehát papírunk van erről. Azonban ha életbe lép a mentelmi jog, vele szemben az eljárás megállna, ahogy megállt már 2019-ben is.
Érdemes visszaidézni a korábban történteket. Czeglédy Gyurcsány Ferenc ügyvédjeként elhíresült politikus, akit akkor is már 6,3 milliárd forintos költségvetési csalással, valamint más bűncselekményekkel vádolt az ügyészség. Emlékezetes, hogy 2017-ben Gyurcsány ügyvédjét előzetes letartóztatásba is helyezték, mintegy másfél évet már rácsok mögött töltött. Akkor még Botka László, aki akkor egy ideig az MSZP miniszterelnök-jelöltje volt, felszólította az MSZP etikai bizottságát, hogy azonnali hatállyal vizsgálja ki az ügyet, a pártvezetést (Molnár Gyulát, aki azóta ugyanúgy, mint Czeglédy, átlépett a DK-ba) pedig arra kérte, függessze fel a Czeglédy ügyvédi irodájával kötött keretszerződését, amíg „az ügy nem rendeződik”.
A trükköt tehát már többször is bevetették: még az előző ciklusban, 2018-ban hivatalosan független jelöltként indult Szombathelyen az országgyűlési választáson, így akkor is keletkezett mentelmi joga. Ennek köszönhetően kiengedték volna az előzetesből, ám az ügyészség fellebbezésére a Nemzeti Választási Bizottság megváltoztatta korábbi döntését. Ezt akkoriban Gyurcsány Ferenc a jogállam eltiprásának nevezte.
2018 végén aztán Czeglédy előzetes letartóztatásból házi őrizetbe kerülhetett, majd szabadlábon védekezhetett.
Azonban a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) - igaz, a 36. helyen, de - 2019-ben felvette őt az európai parlamenti listájára. Olvasóink kedvéért: Magyarországnak az Unió parlamentjében általában valamivel 20 feletti hely jár. Így ha Gyurcsány Ferenc pártjának sikerült volna 100%-os eredményt elérnie (ami nem valószínű), akkor se kerülhetett volna be. Czeglédy amúgy maga is elismerte, hogy a DK uniós listájának utolsó, 36. helyén áll, tehát minden valószínűség szerint nem lesz EP-képviselő. (Nem is lett...) De azért kijelentette magáról, hogy nem tartja magát „kamujelöltnek”.
Ennek azonban ellentmond, hogy - mint láttuk - a 2018-as országgyűlési választás előtt hasonló trükkel próbált szabadlábra kerülni. Majd 2019 májusában, az EP választás alatt a Nemzeti Választási Bizottság – ebben a pártok emberei ülnek - ülésén azonban nem kapott kétharmados támogatást az az előterjesztés, hogy megvonják a mentelmi jogát – kilencen szavaztak mellette, és nyolcan ellene. A büntetőeljárás megszüntetésének kérdésében ezután már a szegedi törvényszéknek nem volt mérlegelési lehetősége.
Czeglédy tehát megszabadult az európai uniós választások idejére a büntetőeljárástól, egészen pontosan az uniós választás eredményeinek jogerőre emelkedéséig elkerülhette a felelősségre vonást. Ugyanakkor a dolog nem ennyire egyszerű. Hiszen ha az eljárást megszüntették, újra el is kell azt indítani. Ez azt jelenti, hogy az ügyészségnek gyakorlatilag új eljárásként újra vádat kellett emelnie azért, hogy Czeglédy Csaba vádlott újra bíróság elé álljon.
Ez meg is történt. Az ügyészség újfent vádat emelt ellene, a továbbiakat röviden összefoglalva: az ügyet Kecskemétre tették át, ahol jelenleg is zajlik Czeglédy ellen a büntetőeljárás – költségvetési csalás vádjával, 6,3 milliárd forintról van szó -, és tárgyalásokon már többször ki is hallgatták.
A történelem ugyanakkor ismétli önmagát, immáron harmadszor: Czeglédy mentelmi jogot szerezhet, amivel a büntetőeljárást tovább késleltetheti. Amikor azt nyilatkozta azonban, hogy lemond a mentelmi jogáról, nos finoman szólva nem mondott igazat: arról csak a parlamenti 2/3-ad dönthet, vagyis nem ő.
Vonjuk le a logikus következtetést: a DK már összejátszott Czeglédyvel a mentelmi joggal való visszaélésben, amikor a 36. helyre tette a listáján. Feltehető az is - hiszen már egyszer megtörtént -, hogy készek lesznek a 2/3-ot megakadályozni a kiadásánál. Czeglédy közismerten igen fontos Gyurcsányéknak; ennek oka talán egyszer még kiderül.
Kép: MTI
