A svéd tanácsi elnökség kérésére rendkívüli jelentést adott Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikai és bővítési biztosa Ukrajna uniós csatlakozásáról, miután

eltelt egy év azóta, hogy az Európai Unió Ukrajnának és Moldovának tagjelölti státuszt adott,

Grúzia esetében pedig megállapította a tagjelölti státusz elnyerésének feltételeit - írja a Mandiner.

Várhelyi hangsúlyozta, hogy ez a jelentés nem a teljes csatlakozási folyamat összes mérföldkövéről szól – ezeket majd az októberi rendes bővítési jelentés tartalmazza –, hanem arról a hét prioritásról, amelyet tavaly júniusban az Európai Unió Ukrajna felé elvárásként megfogalmazott: az igazságügyi reformról, a sajtószabályozásról, az alkotmánybíróság reformjáról, a korrupcióellenes fellépésről, a pénzmosás visszaszorításáról, az oligarchamentesítésről és a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről.

Két ügyben jók a hírek Kijevnek

Várhelyi biztos úgy fogalmazott,

egyelőre két területen teljesített Ukrajna minden elvárást:

az igazságügyi reform tekintetében létrehozta az Igazságügyi Főtanácsot és a Bírói Alkalmassági Főbizottságot, mely a bírók érdemek szerinti kinevezését teszi majd lehetővé.

Emellett teljesültek a sajtóval kapcsolatos igények is: Ukrajna teljes mértékben átvette az Európai Unió audiovizuális médiadirektívájának megfelelő sajtószabályozást. A biztos az ukrán alkotmánybíróság reformja kapcsán is optimistán nyilatkozott, szerinte az „jól halad”, azaz Ukrajna az ezzel kapcsolatos teendőinek már több mint felét elvégezte: első olvasatban elfogadták a reformhoz szükséges törvényt. „Ez a törvény szerintünk biztos folyamatot alakít ki, de ezt még korán van megmondani, mert a törvény elfogadása a Radában második olvasatban még mindig folyamatban van, és június 24-ig még benyújthatók módosítások” – fogalmazott Várhelyi.

A Bizottság ezért arra kéri Ukrajnát, koncentráljon arra, hogy a törvényt második olvasatban a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelő módon fogadja el, azaz abban a formában, ahogyan a kormány azt előterjesztette.

Korrupció: igen sok még a munka

A fennmaradó négy területről kevésbé rózsás képet festett Várhelyi biztos, ezeken Ukrajnának a munka kevesebb mint felét sikerült elvégeznie.

A korrupcióüldözés vonatkozásában hangsúlyozta: a Különleges Korrupcióellenes Ügyészi Iroda (SAPO) és az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) új vezetőinek kinevezése egyértelműen előrelépésnek számít, de hátravannak még olyan rendszerszintű teendők, mint az elektromos vagyonnyilatkozati rendszer és a korrupcióellenes állami program elfogadása.

Ukrajnának a pénzmosás ellen is erélyesebben fel kell lépnie,

ha uniós tagállam szeretne lenni: vissza kell állítania a „politikailag kitett személyek” jogi kategóriáját úgy, ahogy azt az uniós pénzmosás elleni szabályok előírják, és minden másban is meg kell felelnie ezeknek a szabályoknak.

Az oligarchaellenes szabályokkal kapcsolatban sem elégedett még a Bizottság: van ugyan az oligarchák befolyását csökkentendő elfogadott akcióterve az országnak,

de azt egyelőre még nem sikerült a Velencei Bizottság ajánlásaival együtt megvalósítani.

Ezzel kapcsolatban Várhelyi biztos erős jelzést adott, szerinte „az oligarchák elleni rendszerszintű törvényeket és lépéseket haladéktalanul meg kell hozni”. 

A kisebbségek jogaival nagy a baj

Igencsak problémásnak tűnik a csatlakozás kisebbségi jogi feltételeinek teljesítése is. Várhelyi felszólította Ukrajnát arra, hogy

„tegyen eleget a Velencei Bizottság e havi véleményében tett ajánlásoknak a kisebbségi törvény kapcsán,

különös tekintettel a kisebbségi nyelvek közéletben, közigazgatásban, sajtóban és könyvekben való használatára”, illetve azoknak az ajánlásoknak is, amelyeket a Velencei Bizottság az oktatási és az államnyelvi törvény kapcsán 2017-ben és 2019-ben tett, és amelyeket Ukrajna szintén ignorált.

Várhelyi biztos ugyanakkor üdvözölte, hogy Ukrajna egy évvel elhalasztotta a kisebbségi nyelven folyó oktatás masszív szűkítését, mert az szerinte „lehetőséget ad Ukrajnának, hogy átgondolja a kisebbségi iskolák rendszerét a Velencei Bizottság korábbi ajánlásainak tükrében is, hogy egyenlő lehetségeket biztosítson a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai Bizottság Ukrajna kisebbségpolitikájának teljes reformját látná szívesen az EU-csatlakozás érdekében.

Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Pontus Lundahl
Forrás: mandiner.hu