Hatalmas lendületet adott az adóelkerüléseknek és a pénzügyi csalásoknak Olaszországban a koronavírus-járvány okozta károk elhárítását szolgáló helyreállítási alapból beáramló óriási összeg, amit a gazdaság fellendítésére szántak, ám a maffiával együttműködő csalókat is helyzetbe hozza – írta hétfőn a Reuters.

Nem minden adócsalás mögött áll a maffia, de a legtöbbször ott ólálkodik

Giorgia Meloni miniszterelnök kormánya a múlt hónapban közölte, hogy csak a lakásfelújítási programokhoz kapcsolódóan eddig 16 milliárd euró értékű csalást fedeztek fel - olvasható a Világgazdaságon.

Az Európai Unió ösztönzőcsomagjával összefüggő tömeges visszaéléseket vizsgáló ügyészek szerint ugyan nem minden adócsalást az erős olasz szervezett bűnözői csoportok – közkeletű néven a maffia – szerveztek meg, de gyanítják, hogy sok esetben ők állnak a háttérben.

Dőreség lett volna azt hinni, hogy nem használják ki a mintegy 200 milliárd euró beáramlását

– mondta Barbara Sargenti, a Maffia- és Terrorizmusellenes Ügyészség tisztviselője. Mint ismert, az EU teljes 672 milliárd eurós helyreállítási alapjából 191 milliárdot kapott Olaszország.

A legaktívabb szervezet pedig a közhiedelemmel ellentétben nem a szicíliai Cosa Nostra, vagy a nápolyi Camorra, hanem a calabriai régióban működő 'Ndrangheta, Itália legnagyobb szervezett bűnözői csoportja, amely miután szoros befolyása alá vonta az európai kokainkereskedelmet, a pénzügyi területre is rávetette magát.

A csalások miatt az Európai Unió pénzügyi érdekei ellen elkövetett bűncselekményeket vizsgáló Európai Ügyészség (EPPO) pedig februárban fújt riadót, mivel a tavaly elé került 1927 ügy csaknem egyharmada Olaszországban merült fel, és az ebből fakadó kárt 7,38 milliárd euróra becsülték az EU-ban elsinkófált teljes, 19,3 milliárd euróból.

Az EPPO hét ügyésszel és rendőrfőnökkel készített interjúi, valamint a több ezer oldalnyi bírósági dokumentum elemzése kíméletlenül feltárták, hogy a maffia milyen széles körben érintett az olasz üzleti életben, és milyen károkat okoz az államkasszának.

A csalásokban gyakran bűnrészesek a szervezett bűnözésen kívülálló vállalkozók is, akiket nem nehéz meggyőzni egy-egy új, fifikás módszer előnyéről. A fondorlatos adócsalások annyira krónikus problémát jelentenek Olaszországban, hogy a legfrissebb adatok szerint 2021-ben 83 milliárd eurótól fosztották meg a büdzsét.

Bár nincs hivatalos becslés a szervezett bűnözés olaszországi pénzügyi bűncselekményekben való részvételének mértékéről, a Reutersnek nyilatkozó két ügyész becslése szerint évente több milliárd euróról van szó, amelynek csak a töredékét sikerül feltárni.

Az ’Ndrangheta már főként adócsalásokban utazik

Az ügyészek úgy vélik, az egyik legnagyobb gondot az enyhe büntetések jelentik. Ha például 50 gramm kokain eladásán kapnak valakit, akár 20 év börtönbüntetést is kockáztathat. 

Amennyiben azonban hamis számlákat állít egy 500 millió eurós csaláshoz, mindössze 18 hónaptól hat évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.

Februárban az észak-itáliai Emilia Romagna régióban például a rendőrség 108 személyt tartóztatott le, akik közel állhatnak az ’Ndranghetához. A gyanú szerint 4 millió euró értékben állítottak ki hamis számlákat fiktív szolgáltatásokról a hajóépítéstől, az ipari gépek karbantartásán és a takarításon át, egészen az autóbérlésig.

Az ’Ndrangheta ... már nem zsarolással, hanem fizetésképtelenséggel és csődökkel foglalkozik. Belépett az alvállalkozók világába, kiszolgálva a vállalkozók adóelkerülési igényeit

– mondta a Reutersnek Pasquale Addesso milánói bíró, aki testközelből követte a maffia metamorfózisát.

Az egyik tavaly lezárult per középpontjában egy Addesso által vezetett nyomozás állt, amely feltárta a maffiózók néhány csalását a sok közül. Az egyik praktika, hogy olyan látszólag törvényes cégeket hoznak létre, amelyek kedvezményes áron ajánlanak kiszervezett szolgáltatásokat a vállalatoknak, hogy aztán alig egy-két év után csődöt jelentsenek.

A kormány tudniillik szép adókedvezményeket kínál az újonnan alapított vállalatoknak. Egy frissen alapított cég pedig felhasználhatja ezt a segítséget, hogy rendkívül versenyképes árakat kínáljon, majd csalárd módon csődöt jelentve elsétálhat az adófizetési és társadalombiztosítási kötelezettségei elől.

„Az ’Ndrangheta munkaerőt kölcsönöz például a fuvarozó és takarító cégeknek” – állítja Gaetano Paci, az északi Reggio Emilia városának főügyésze. 

Ebben az az üzlet, hogy nem fizet adót és járulékokat, így csökkentett áron tud szolgáltatásokat nyújtani.

Néhány nagy hal is horogra akadt

A bírósági dokumentumokból amúgy az is kiderült, hogy az olyan nemzetközi vállalatok, mint az UPS Italia, a DB Schenker német szállítmányozási cég, vagy a Lidl szupermarketlánc is logisztikája egy részét az ’Ndrangheta által létrehozott cégeknek szervezte ki, amiért pénzbüntetésben is részesültek.

Az olasz adóhatóság tavaly júliusban a parlament előtt feltárta, hogy a csődbe ment vállalatok összesen 156 milliárd eurónyi be nem fizetett adóval és nyugdíjjal tartoznak, ami nagyjából a háromszorosa Olaszország éves társaságiadó-bevételének.

Addesso szerint a kintlévőségek jelentős része adócsalás miatt keletkezett, amihez maffiakapcsolatok is fűződhetnek. Panaszkodott azonban, hogy nincs elég szakember a bonyolult pénzügyi vizsgálatok lefolytatásához, és a csalárd csődök bizonyításához.

Egy másik trükk a látszólag sikeres cégek átvétele, majd kibelezése. Amint Addesso beszámolt róla, az ’Ndrangheta két tagja 2014-ben egy Michelin-csillagos étterembe fektetett be, ígérve, hogy segít a tulajdonosnak az elmaradt adók és bérleti díjak befizetésében. Ehelyett persze még több adósságot halmoztak fel, és csődöt jelentettek – nem is egyszer, hanem kétszer –, mintegy 1,8 millió eurós adótartozást felhalmozva.

Bár a csalókat ebben az esetben elítélték és börtönbe zárták, a nyomozók szerint sokan megússzák a büntetést, részben a fehérgalléros bűncselekményekre vonatkozó túlságosan rövid elévülési idő miatt, ami 6 év általános adócsalás, 8 év áfacsalás és 10 év csalárd csődeljárás esetén.

Az Európa Tanács szerint 2022-ben az olaszországi börtönök lakóiknak mindössze 0,9 százaléka ült gazdasági bűncselekmények miatt, míg ez az arány Franciaországban 7,1 százalék, Németországban 9,8 százalék volt, miközben a Rómában egymást követő kormányoknak eszük ágába sem jut, hogy szigorítsák a gazdasági bűncselekményekre vonatkozó szabályokat. Ebben persze az is szerepet játszik, hogy történelmi okokból a közvélemény sem ítéli el az adócsalókat.

Fotó: AFP
Forrás: vg.hu