A csendőrség tehát közbiztonsági szolgálat teljesítésére rendelt, katonailag szervezett őrtest. Feladata volt a működési területén a személy- és vagyonbiztonságot fenntartani, a békét és közrendet megóvni, a büntető törvények, rendeletek és szabályrendeletek megszegését, a véletlenségből vagy bármily természetű mulasztásból eredhető veszélyeket és károkat lehetőleg megakadályozni, a megzavart rendet és békét helyreállítani, az ezek ellen vétőket felderíteni, feljelenteni, és a bíróságnak vagy más hatóságnak átadni. Az új Magyar Királyi Csendőrség szolgálati tekintetben a belügyminisztérium, fegyelmi és személyzeti szempontból pedig a honvédelmi minisztérium alárendeltségébe tartozott. Létrehozásakor átvették a horvátországi és az erdélyi csendőrség vonatkozásában már létező gyakorlatot.
A kezdeti nehézségek ellenére a csendőrség idővel Európa egyik leghatékonyabb testülete lett, 85–90%-os eredményességi mutatókkal. Az 1945-ben feloszlatott, egyszersmind népellenesnek bélyegzett testület máig visszatérő témája a historizáló magyar nyilvánosságnak. A Magyar Királyi Csendőrség két világháború közötti históriája, illetve a II. világháború éveiben kifejtett működése alighanem kiemelt helyet foglal el huszadik századi történelmünk megannyi fájdalmasan lezáratlan, megemésztetlen, s így indulatos vitákat gerjesztő mozzanatainak sorában. Napjainkban egyszerre övezi e néhai erőszakszervezet emlékét keserű harag, illetve - hol édelgő, hol pusztán rendpárti - nosztalgia. A neves előadóktól átfogó képet kaphatunk a szervezetről, egy érdekfeszítő estén.
Időpont: 2022. március 1. (kedd) 16:30
Helyszín: Apáczai Ház / Őrvidék Ház - Szombathely, 11-es Huszár u. 40.
