Az egyesületet ebben az évben Nagy László erdőmérnök kereste meg a békamentő kordon építésének ötletével. Az erdőmérnök tapasztalatai szerint a Spirit Hotel melletti elkerülő úton évről-évre több száz békát ütnek el tavasszal az autósok. Ennek oka, hogy az új út a békák téli erdei alvóhelye és szaporodási területe (Csónakázó-tó) közé épült. A kétéltűek vonulását az út kialakítása is megnehezíti – az autóút szélén található padka pár békafaj számára akadály az átkeléshez.
Sárvár Város Önkormányzatának, valamint egyéni vállalkozók (Krajczár Kft.) anyagi támogatásával és a természetvédő egyesület aktivistáinak segítségével a munka a béka-kordon felállításával kezdődik minden évben március elején. A kordon, amely 3-4 méterenként leásott karókkal rögzített, körülbelül 400 méter hosszú nylon fólia, a sárvári Vadkert-úton húzódik az erdő mentén. A kordon mentén 20 méterenként leásott vödrök a békák csapdába ejtéséül szolgálnak. A természetvédő egyesület tagjai és a Sárvári Tinódi Gimnázium diákjai a közösségi szolgálat keretein belül vállalják, hogy egy hónapon keresztül naponta kétszer (reggel és délután) átszállítják a békákat a tóhoz.
A munkának a békamentésen kívül a célja a tudományos adatgyűjtés. Ehhez a mentés során készített jegyzőkönyvek szolgálnak segítségül. Az információs lapra felkerül: a mentések időpontja, a hőmérséklet, az időjárás és természetesen a békák száma is, fajra lebontva. Az akció befejeztével a kordon lebontására is sor kerül minden év áprilisában. A lebontás és az utómunkálatok után a megmaradt anyagokat megőrizzük, hogy azokat a következő évben újra felhasználhassuk.
A mentést másfél hónapon keresztül végzik az önkéntesek, amelynek eredményeként évente 500-1100 békát sikerül átsegíteni a szaporodási helyükre. Közülük a leggyakoribbak a varangyok (barna varangy kb. 60%, zöld varangy 25%), de rendszeresen megjelennek az adott élőhely egyéb kétéltűi, mint a gyepi béka, az erdei béka, a kecskebéka, a zöld levelibéka, valamint a mocsári béka és a sárgahasú unka.
A jegyzőkönyvek alapján elmondhatjuk, hogy a fagymentes hajnali órákban volt eddig nagyobb a kétéltűek vonulási kedve. Általában kirajzolódik egy vonulási csúcs is, amely függ az időjárástól. A vödrökben több különböző állatfaj is megfordult a békákon kívül, mint például a mezei pocok vagy a védett törékeny kuszma, pettyes gőte és a mocsári teknős is.
Összegezve megállapítható, hogy a békamentés eddig sikeres volt. Természetesen felvetődik a kérdés, hogy visszafelé nem kell-e szállítani a békákat? Az eddigi tapasztalatok szerint az őszi időszakban a visszavonulás nem ennyire koncentrált, így a tömeges békapusztulás nem figyelhető meg. A békamentésnek a természetvédelmen túl fontos balesetmegelőzési (tömeges pusztulás esetén csúszik az út) és marketing célja (Spirit Hotelbe érkezők nem látnak békatetemeket) is van. Reméljük, hogy a megmentett békák sikeresen fognak szaporodni, aminek következtében jövőre még több békát kell majd átvinnünk a másik oldalra.
