Transzgender játékbabát dob piacra a Mattel: az amerikai játékgyár ezzel a sokadik nagyvállalattá vált, amely a gyerekek érzékenyítésének területén csatlakozott a (jelek szerint talán tényleg létező…) lmbtq- és transzlobbi törekvéseihez. A világhírű Barbie sorozat a megjelenése óta eltelt évtizedekben is számos kritikát kapott, elsősorban épp a testképzavarokkal kapcsolatosan: feminista aktivistáktól egyetemi kutatókig rengetegen mutattak rá annak káros hatására, hogy a népszerű játékbabák irreális (és egészségtelen) testképet mutatnak be a gyerekeknek, akiknek ezáltal szépségideálja is torzul.
A testkép- és identitászavar most csak fokozódik: a sorozat új tagja ugyanis az egyébként férfi, jelenleg önmagát nőként azonosító (transzgender) Laverne Cox színész előtt kíván tisztelegni, azaz a baba neme már nehez(ebb)en mehatározható, a játékról megjelent fényképek alapján alapvetően a női jegyek dominálnak, megjelennek ugyanakkor az egyértelműen férfias vonások is. Az új „Barbie” egyébként a „tribute”, azaz tisztelgés fantázianévre keresztelt sorozat tagjaként érkezik, amely sorozatban a játékgyár mások mellett például II. Erzsébet brit királynőnek is formabontó emléket állít. (A múltban a cég olyan hírességek alapján adott ki babákat, mint Audrey Hepburn, Jennifer Lopez és Zendaya.)
A Mattel ügyvezető alelnöke, Lisa McKnight a játék piacravezetése előtt úgy nyilatkozott, „Nem is lehetnénk izgatottabbak, hogy egy babával ünnepeljük a díjnyertes színésznőt, producert, írót és az LMBTQ+-jogok úttörőjét. Büszkék vagyunk arra, hogy hangsúlyt fektetünk a befogadás és az elfogadás fontosságára minden korosztály számára, és elismerjük Laverne jelentős kulturális hatását egy Barbie-kollekcióval.”
A fent is megidézett Laverne Cox egyébként a beszámolók szerint már tizenegy éves korában testképzavarral küzdött, ami egyébként közel sem ritka a tizenéves fiatalok körében, gyakrolatilag a fejlődés természetes velejárója. Az amerikai liberális közvélemény azonban mára megoldási javaslatként ilyen esetekben a hormonkezelés megkezdését, majd „nemváltó” műtét elvégzését javasolja a fiataloknak. (Arról, hogy ez milyen méreteket ölt és milyen drámai hatásokkal jár, többek között itt írtunk korábban.)
Az amerikai National Catholic Register cikkében azt írja, a vállalat egy kutatásra hivatkozik, melynek készítői eredményeiket összegezve úgy érveltek, megállapításuk szerint „a gyerekek nem akarják, hogy játékaikat a nemi normák diktálják”. Hogy ilyen mondatokat hány éves gyerekek fogalmaznak meg vajon, nem pontosan lehet tudni, az azonban a katolikus lap tudósításából is kiderül, a báli ruhába öltöztetett, műbőr felsőt és tüllszoknyát, alatta csillogó ezüst bodyt viselő Cox-babát az interneten először május 25-én értékesítették és jelenleg 40 dollárért (körülbelül 15 000 forintért) adják.
A játékgyár az új terméket bevezető kampány részeként egy olyan szervezetnek adományozott, amely a „nemi sztereotípiák eltörlését” tekinti küldetésének, magyarul a transzmozgalom részeként működik.
A „múzsa”, Laverne Cox a játék bemutatása alkalmából nyilatkozva arról beszélt, szerinte az a legizgalmasabb, hogy a fiatal transznemű emberek játszhatnak egy „transz emberhez hasonló” babával.
Ez a transzneműség ünnepe is lehet, és egyben tere is lehet számukra, hogy álmodjanak, megértsenek, és emlékeztessenek rá, hogy a transz gyönyörű” – fogalmazott Cox.
A katolikus lap emlékeztet rá, hogy a játékgyár 2019-ben már kiadott egy nemi szempontból semleges babákból álló kollekciót, amely lehetővé tette a gyerekek számára, hogy testre szabják a Barbie és Ken babákat. A kollekció hirdetése a következő szlogennel futott: „Egy babasor, amely úgy készült, hogy távol tartsa a címkéket, és mindenkit megszólítson”. Lépésüket akkor azzal indokolták, hogy a játékok az adott kor kultúrájának termékei és megtestesítői.
Konzervatív értékvédők a bejelentést követően máris bojkottot hirdettek a Mattel játékgyár termékeivel szemben.
Nyitókép: Facebook
Forrás: mandiner.hu
