„Ha a kormányok segítsége nem jól célzott, előfordulhat, hogy a lakosságnak nyújtott támogatások nagyobb nyomást gyakorolnak az inflációra, és akkor a monetáris politikának még radikálisabb intézkedéseket kell meglépnie” – mondta Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója a Bloomberg beszámolója szerint. A IMF tisztségviselője nyilatkozatában kitért arra is, hogy „a monetáris politikák szigorodnak, de a fiskális politika akaratlanul a másik irányba is elmehet”. A kijelentéseit a G20-as csoport pénzügyminisztereivel való találkozás után tette.
A találkozón részt vevő tisztviselők Oroszországra hárították a felelősséget a világgazdaság nehézségeiért. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter úgy ítélte meg, hogy az amerikai infláció mintegy fele
AZ ENERGIAKÖLTSÉGEKNEK KÖSZÖNHETŐ, AMIÉRT SZERINTE OROSZORSZÁG KÖZVETLENÜL FELELŐS.
Bár más országok képviselői is hozzátették saját elítélő nyilatkozataikat Moszkvával szemben, a G20-konferencia résztvevői elismerték, nem szakították meg a tanácskozást, amikor az orosz tisztviselők felszólaltak – ellentétben a csoport idei korábbi találkozójával.
A tisztségviselők nem tudtak megállapodni egy közös közleményről a találkozó végén, így egy értéknyilatkozatot adtak ki, amiben konszenzusra lehetett jutni. Ez olyan területeket érintett, mint például az élelmezésbiztonság és az adósságválság.
Válságot ígérnek
„Objektíven kell elemeznünk, hogy mi az oka annak, hogy az infláció ennyire felszökött” – mondta az IMF vezérigazgatója. Megjegyezte, hogy a háború hatásai és a Coviddal kapcsolatos kiadások egymást követő események voltak, aminek az lett az eredménye, hogy az árutermelés világszinten akadozik, és az ellátási láncokban problémák vannak. Az élelmiszerek esetében pedig a időjárási sokkok fokozták az inflációt.
Georgieva szerint az elmúlt hónapokban „sokkal inkább tudatosult, hogy a kilátások elsötétültek”, és megjegyezte, hogy az IMF idén már kétszer rontott a gazdasági előrejelzésén,
EZT KÉT HÉT MÚLVA ISMÉT MEG FOGJA TENNI.
Elmondta, hogy a háború, a világjárvány és a pénzügyi feltételek miatt lefelé mutató kockázatok jelentkeztek: „Emlékeztetnék mindenkit, aki hajlandó meghallgatni, hogy két év alatt két elképzelhetetlen esemény történt. Mi garantálja, hogy nem lesz még egy olyan sokk, amire fel kell készülnünk?” – tette fel a kérdést az IMF vezérigazgatója.
A feltörekvő és fejlődő gazdaságok mintegy 30 százaléka van adósságválságban, az alacsonyabb jövedelmű piacok esetében pedig a bajbajutottak aránya elérte a 60 százalékot.
Amerika egyre nagyobb bajban van
Az előrejelzések szerint az amerikai bruttó hazai termék (GDP) az április és június közötti három hónapban zsugorodhatott. Ha ezt hozzáadjuk a januártól márciusig tartó visszaeséshez, akkor ez már két egymást követő negyedév. Egy gyakran idézett szabály szerint ez azt jelenti, hogy a világ legnagyobb gazdasága recesszióban van – bár ezek még nem hivatalos adatok.
A MÁJUSI FOGYASZTÁSI ADATOK AZONBAN AZT MUTATTÁK, HOGY A KIADÁSOK ÉS A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ JÖVEDELEM INFLÁCIÓVAL KIIGAZÍTVA CSÖKKENT.
Ez tovább erősítette a félelmeket, hogy most már beállt a recesszió. Az előttünk álló hetekben valószínűleg heves viták fognak zajlani a gazdaság valódi egészségi állapotáról. Az viszont lassan biztosan kijelenthető, hogy inkább az a kérdés: az Egyesült Államok a recesszió felé tart, vagy már benne is van.
(Borítókép: Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója 2021. augusztus 26-án Berlinben. Fotó: Clemens Bilan / Pool / Getty Images)
Forrás: index.hu
