December 5-én megrendezésre került az első hivatalos Humán Mikrobiom Szimpózium, amin szakemberektől hitelesen, valódi tudás alapján hallhattunk előadásokat. Ennek hangsúlyozása nem elhanyagolható, mert már az első órában kiderült, kamudoktoroktól és álcégektől hemzseg a piac - írja az index.hu.
Kóklerek és csalók
A humán mikrobiommal kapcsolatos kutatások száma az utóbbi 15 évben megnőtt a különböző betegségekkel való összekapcsolásuk és az üzleti szféra érdeklődése miatt. De ahogy Ifjabb Duda Ernő, a Medipredict vezetője, az itthoni legjelentősebb biotechnológiai befektető elmondta, mindig résen kell lenni. A szimpózium első előadójaként két úttörő amerikai céget is említett, melyekről idővel kiderült, csalók és nincs mögöttük semmilyen szakmai háttér, orvosi dokumentumok, hiteles tanulmányok, mégis pénzért készítették el a gyanútlan érdeklődők mikrobiom-elemzését.
A FRISS PIAC FŐ PROBLÉMÁI, HOGY SZABÁLYOZATLAN, SOK A KÓKLER, NEM JÓL MŰKÖDIK A MINTAELŐKÉSZÍTÉS, NEM MEGBÍZHATÓ MINDIG A SZEKVENÁLÁS, NEM BIZTOS A REPRODUKÁLHATÓSÁG, ÉS GONDOK LEHETNEK AZ ÉRTELMEZÉSSEL IS.
A jó analízis metagenom-szekvenálással történik, más vizsgálattal együtt (például labor, genetikai analízis, orvosi képalkotó módszerek).
Kovács Krisztina a Magyar Kutatási Hálózat Kísérleti Orvostudományi Intézetből érkezett a molekuláris neuroendokrinológiai kutatócsoporttól. Ő munkatársaival a stresszt kutatta, mikor felfedezték a mikrobiommal kapcsolatos összefüggéseit.
A mikrobiom-közösségek 95 százaléka található a bélrendszerben, és valószínűleg több mint 10 000 fajuk van. A mikrobiom összetétele egyedi, olyan, mint az ujjlenyomat, és betegségeink akár 90 százaléka is összefüggésbe hozható vele.
Krisztina főleg egerekkel dolgozik, és elmondja, hogy a csíramentes kísérleti egereket, amiknek nincs bélflórája, van viszont rengeteg betegsége, gnotobiotikus egerekké alakítják. Így azt vizsgálják, egy adott baktériumtörzs milyen hatással van rájuk, csak ez igen drága mulatság.
Mire hat a mikrobiom?
Úgy tűnik, szinte mindenre. Befolyását kimutatták már a depresszió, a Parkinson-kór vagy az elhízás kórképeinél is. Sok minden befolyásolja, a születés módja (császár vagy hüvelyi), az étrend, a stressz, a gyógyszerek, a környezet és a mindenféle pro-/anti-/pre-/syn-/para-/postbiotikumok. Érdekes adalék a mikrobiomhoz, hogy amikor egy amerikai kísérletben azt vizsgálták, a vad vagy a laboregerek ellenállóbbak-e, a vad egerek bizonyultak erősebbnek a betegségekkel szemben.
A BÉLMIKROBIOM BIZONYÍTOTTAN HATÁSSAL VAN A KÖZPONTI IDEGRENDSZERRE, DE MÁR AZT IS VIZSGÁLJÁK, MILYEN SZEREPE VAN A HORMONHÁZTARTÁSBAN.
Nem mindegy az sem, gyerekkorban milyen a mikrobiomunk. Ekkor vagyunk talán a legegészségesebbek, sőt, Dr. Cseh Áron, a Semmelweis Egyetem kutatója elmondta, hogy a 2-3 éves korra állandósuló egészséges mikrobiom elérésére törekszik aztán a szervezet egész életében. Ezt kis korban még befolyásolhatjuk szuper összetételű tápszerekkel, de felnőtteknél nem nagyon válik be a tápszeres táplálás, inkább diétával, sporttal, probiotikumokkal tudunk hatni rá. Dr. Cseh feltárta, hogy az új egészség-felfogás szerint nem is a genetikát kell figyelni, az adott, hanem amin változtathatunk, és ugyanilyen jelentős: a környezeti hatások, például a táplálkozás. Aggasztó, hogy évente 5-10 százalékkal nő az olyan súlyos betegségek száma, már a gyereknél is, mint az IBD, a gyulladásos bélbetegség.
A Szegedi Tudományegyetemen komoly mikrobiom-kutatások folynak, onnan érkezett Dr. Bálint Anita, aki a Crohn-betegek vizsgálatáról beszélt. A betegséget vérvétellel és zsírszövetvizsgálattal azonosítják, a Crohn és az elhízás közös metszete a krónikus gyulladás. A Crohn-betegek mikrobiom-profilját is analizálják shotgunszekvenálás-technikával. Az előadás során felmerült az a kérdés is, lehet-e jó annak a mikrobiomja, aki túlsúlyos? Hát nem. Ugyanis náluk megváltozik az összetétele. De ha már az elhízásról is szó esett, Dr. Kiss Richárd, a Medipredict munkatársa megjegyzi,
ahogy csökken az izomtömeg, megjelennek a betegségek is, de minél izmosabb valaki, annál tovább él.
Az érdekes előadások között hallhattunk még a daganatok és a mikrobiom összefüggéseiről is Dr. Bay Péter tolmácsolásában, aki a Debreceni Tudományegyetemről érkezett. Megtudtuk tőle, hogy egyes daganatos betegségeknél eltérő mikrobiom-kompartmentek érintettek. Kiderült, hogy a daganatok, a gazda(test) és a mikrobiom között kommunikáció zajlik. De a későbbi előadásokban hallhattunk a mikrobiom-elemzés spektrumáról, a probiotikumok hatásáról a bélflórára, vagy arról is, hogy mi a mikrobiom szerepe a gyulladásos betegségekben.
(Borítókép: Az emberi mikrobiomból származó izolátumokat tanulmányozó diák. Fotó: Lea Suzuki/The San Francisco Chronicle via Getty Images)
