A konyhai hulladékoknak az állattartásban történő felhasználásának korlátozása alapvetően humán- és állategészségügyi célokat szolgált. A szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladását, más néven a kergemarhakórt először Angliában ismerték fel 1986-ban. A kórokozó állatról állatra élelmiszerrel terjed, ismert például az a legendás eset, hogy a vizsgálatok szerint az afrikai sertéspestis (ASP) első, vaddisznókon észlelt magyarországi megjelenését is egy eldobott szendvicsdarab okozta - írja a Világgazdaság.
Az Európai Unióban tilos a gazdasági haszonállatok élelmiszer-hulladékkal történő etetése, amit a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szigorúan ellenőriz. Magyarország 2004 óta tagja a közösségnek, de még 2019-ben is előfordult, hogy egy Pest megyei állattartó telepen illegálisan tartott sertésekre bukkantak, az állatokat pedig a súlyos járványügyi kockázat ellenére tiltott módon, moslékkal etették.
A konyhai hulladékok állattartásban történő használatát tehát elsősorban az állatokra és az emberekre veszélyt jelentő egészségügyi kockázatok miatt tiltják, miközben használatuk gazdaságosabbá válhatna az állattartás, és a húselőállítás ökológiai lábnyoma is csökkenne a takarmányok egy részének kiváltásával.
Nem véletlen, hogy a téma komoly kutatások tárgya lett, és – amint arról a National Geographic is beszámolt – az ausztrál New England Egyetem kutatócsoportja azt vizsgálta meg, hogy lehet-e a csirkéket biztonságosan konyhai hulladékkal etetni. Számításaik szerint Ausztráliában a gazdák mintegy évi 500 millió dollárt takaríthatnának meg, és 5 százalékkal csökkenne az országban a szén-dioxid-kibocsátás, ha ezt bevezetnék.
A biztonságos felhasználás érdekében az élelmiszer-hulladékot a takarmányként történő hasznosítása előtt egy speciális eljárással feldolgozzák, és kis szemcsékké alakítják át, és ezt etetik meg az állatokkal.
Az eljárás során – amelyet a Food Recycle nevű cég fejlesztett ki – a maradékokat úgy alakítják át és sterilizálják, hogy a táp teljesen fertőzésmentessé válik, így pedig már sertéseknek is adható.
Két tonna hulladékból egy tonna száraz állateledel plusz egy tonna elpárologtatott víz képződik. A kutatók szerint az így kapott szemcsékkel a baromfik, a sertések, illetve a halak etetése is megoldható úgy, hogy a céltermék gyártása során még dúsítják is a tápot az ehhez szükséges mikrotápanyagokkal és vitaminokkal.
A kísérletekben a kutatók azt is ellenőrizték, hogy az állatok (a konkrét vizsgálatok esetében a tojótyúkok) egészségére és a tojás minőségére hogyan hat a speciális takarmány, és ezek a vizsgálatok is jó eredményt adtak. A vizsgálatokról a Scientific Reports folyóiratban számoltak be, bemutatva azt is, hogy a módszerrel egyrészt segíteni lehet az állattenyésztőket a növekvő takarmányárakkal szemben, másrészt csökkenhet a hús előállításához köthető szén-dioxid-kibocsátás. (A FAO adatai szerint a hús- és tejtermék-előállítás a globális szén-dioxid-kibocsátás 14,5 százalékáért felelős.) Emellett jó lehetőséget teremt az élelmiszer-maradékok, hulladékok hasznosítására is.
Az arányokról pedig annyit, hogy Ausztráliában a baromfitenyésztés költségének a 65 százalékát a táp ára adja, miközben 7,3 millió tonna élelmiszer-maradék kerül a szemétbe az országban. Ha a hulladékból táp készül, azzal minden szereplő nyer: a tojás szén-dioxid-kibocsátása 75, a csirkehúsé 25 százalékkal csökkenhet, a táp ára pedig csak a fele a normál táp árának. Magyarországon egy 2020-as adat szerint az egy főre jut élelmiszer-hulladék 93 kilogramm volt, amelynek több mint a 70 százaléka a háztartásokban keletkezett. Ez a fajlagos mennyiség alacsonyabb volt az uniós átlagnál, és azóta – főként mert a magas infláció miatti a háztartások takarékosabbak lettek – csökkent is.
Ahogyan korábban ifj. Bárány László, a családi tulajdonú Master Good cégcsoport résztulajdonosa, a SáGa Foods Zrt. vezérigazgatója a Világgazdaságnak elmondta, az élelmiszer-hulladék felhasználása reális alternatíva lehetne az állattenyésztés fehérjeellátottságának javítására is. Mégpedig a rovarfehérjék felhasználásával, és az alapanyagul szolgáló rovarokat etetnék élelmiszer-hulladékkal. Csakhogy ma a rovarok azonos megítélés alá esnek a gazdasági haszonállatokkal, így csak olyan takarmánnyal szabad etetni őket, amelyek a többi állat számára is engedélyezettek – ez pedig kizárja a humán élelmiszer-hulladékot. A vállalatvezető szerint több évbe is beletelik, amíg ez a szabályozás kiforr.
Fotó: Shutterstock
Forrás: vg.hu
