A második negyedévben is tovább bővült a pénzforgalmi infrastruktúra Magyarországon: az előző negyedévhez képest 94 ezerrel, azaz 0,9 százalékkal bővült a fizetési számlák száma – és meghaladta a 11,1 milliót –, ezen belül a devizaszámlák száma 1,8 százalékkal növekedett – derül ki a Magyar Nemzeti Bank hétfőn közzétett pénzforgalmi statisztikáiból, amit a vg.hu is idéz.
A lakossági számlák száma közben átlépett egy fontos lélektani határt, hiszen a második negyedév végére megközelítette a 10,04 milliót.
Tovább növekedett azon lakossági számlák aránya, melyről mobilbanki átutalást indítottak, így ezek aránya 38 százalék volt. Negyedéves alapon 1 százalékkal, 10,23 millióra bővült a fizetési kártyák száma, különösen a lakossági és a betéti kártyák körében volt megfigyelhető növekedés. Kismértékben, 0,4 százalékponttal növekedett az aktívan használt kártyák aránya is.
Szintén folytatódott a fizetésikártya-elfogadó hálózat bővülése, az első negyedévhez képest több mint 5 ezer új fizikai elfogadóhely jelent meg, ami 3,4 százalékos növekedés. Az ezeken üzemelő POS-terminálok száma 4,6 százalékkal bővült, és elérte a 268,9 ezret. Tovább folytatódott az internetes elfogadóhálózat bővülése is, egy negyedév alatt 6,3 százalékkal, mintegy 3300 darabbal növekedett az online elfogadóhelyek száma.
Nagyon gyorsan nő az azonnali utalások száma
Az előző év azonos időszakához képest az egyedi forintátutalások száma 8,5 százalékkal nőtt, míg ezek összértéke, a vállalati fizetések értékének jelentős változása miatt, 17,3 százalékkal csökkent. Ezeken belül közel 1,5 százalékponttal növekedett az interneten vagy mobilbankon keresztül benyújtott átutalások aránya, 2024 második negyedévében már az egyedi forintutalások 78,2 százalékát ezen csatornák egyikén nyújtották be. Jelentősen nőtt az azonnali átutalások használata, a negyedév során összesen közel 55 millió darab azonnali átutalás történt több mint 15,8 ezermilliárd forint összértékben.
Ez éves alapon 10,7, illetve 28,4 százalékos növekedés. Ezen belül is kiemelkedő a qvik kérelemre válaszul indított azonnali átutalások számának növekedése, már 2024 első negyedévéhez képest is 55,3 százalékkal nőtt ezek darabszáma, elérve a 200 ezer darabot, míg összértékük 113,2 százalékkal 12,5 milliárd forintra emelkedett, jelezve a fizetési megoldás népszerűségének gyors növekedését. 2023 második negyedévéhez képest a bankkártyás vásárlások darabszáma 10,8, értéke pedig 9,8 százalékkal nőtt,
így a negyedévben majdnem félmilliárd kártyás vásárlás történt mintegy 4,8 ezermilliárd forint értékben.
Átlagon felüli mértékben növekedtek a külföldi vásárlások, ezek darabszáma éves alapon 17,6 százalékos növekedéssel meghaladta a 48 milliót, értéke pedig 21,7 százalékkal bővült, és elérte a 740 milliárd forintot. Az előző év azonos időszakához képest tovább csökkent a teljes készpénzfelvételi forgalom (kártyás és pénztári tranzakciókat is figyelembe véve). Darabszámban majdnem 1 millióval, 4 százalékkal csökkent ezek száma, értékben pedig 12,1 százalékos volt a csökkenés.
Még mindig milliárdos károkat okoznak a visszaélések
Negyedéves alapon a hazai szolgáltatók által kibocsátott kártyákkal elkövetett visszaélések száma több mint 5000 darabbal, 8,9 százalékkal csökkent, viszont ezek összértéke 2 százalékkal növekedett, jelezve a visszaélések átlagértékének további növekedését, melyek elleni védekezésben fontos a bankkártya limitek aktív használata. A kártyás visszaélések között jelentősen növekedett a mobiltárcához közvetlen hozzáféréssel elkövetett csalások részaránya, ezek mellett továbbra is nagyon gyakoriak az adathalászattal történő visszaélések. A nem kártyás forgalomban elkövetett sikeres lakossági visszaélések darabszáma 2024 első negyedévéhez képest 0,6 százalékkal növekedett, viszont ezek összértéke 6 százalékkal csökkent. A visszaélési módszerek között legnagyobb súllyal a mobilbankhoz, netbankhoz közvetlen hozzáféréssel történt visszaélések szerepelnek, de szintén jelentős az adathalászathoz, pszichológiai manipulációhoz köthető visszaélések súlya is.
Azonban a mintegy 5 milliárd forint, banki ügyfelekre terhelt kár további csökkentéséhez elengedhetetlen az aktív banki fellépés és rendszer fejlesztés
– hívta fel a figyelmet közleményében az MNB.
