„Mindkét fél azt mondja, hogy nyerni fog, csakhogy még nem teljesítették a céljaikat. Putyin politikai változást akar és egyes területeket elfoglalni, Zelenszkij pedig minden ukrán területet vissza akar foglalni, ami aligha reális követelés. Mindez azt jelzi: hosszabb küzdelemre kell számolni” – mondta lapunknak Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, az orosz-ukrán háború állásával kapcsolatban.
Szerinte ugyan az orosz támadás lendülete kifulladt, állóháborúról nem beszélhetünk, hiszen folyamatosan változik a harci helyzet. Putyin a két szakadár megyét minden valószínűség szerint elfoglalja, csakhogy egyelőre még erről sem beszélhetünk – ráadásul a jelek szerint az ország déli részein az ukránok még ellentámadást is tudnak indítani. A szakértő egyébként úgy látja, mindkét oldal jóval február 24-e előtt felkészült a küzdelemre, nem csak az oroszok.
Kis-Benedek József kifejtette, az oroszoknál is lehetnek létszámgondok a hadseregben, nyilván az ukrán oldalon is, ráadásul előbbi hadsereg a jelek szerint részben elavult technológiát alkalmaz, finoman szólva sem a legkorszerűbb fegyverekkel harcolnak.
Az Ukrajnába érkező nyugati utánpótlás tovább nyújtja a háború idejét, még akkor is, ha közel sem annyi fegyver érkezik, mint amiről szó van.
Ezek technikai szintje azonban kifejezetten magas, nélkülük pedig az ukránok nem tudnák folytatni a küzdelmüket. A németek, bár elkezdték fejleszteni a haderejüket, egyelőre nem tudnak szállítani érdemben fegyvereket, ellenben az amerikaiak belengették: kifejezetten hatékony légvédelmi rendszert küldenek. Ennek komoly hatása lehet. A lőszerhiány ugyanakkor nehezíti az ukránok esélyeit – véli a szakértő –, az oroszok ugyanis több raktárt is felrobbantottak.
Rámutatott: ha az orosz törvényhozás a héten dönt az átfogó mozgósításról, az szintlépést jelenthet a háború intenzitásában, csakhogy ez Putyin számára belpolitikailag kockázatos lépés. Az Alsóház ülésén pénteken lesz bejelentés, s benne van a pakliban, hogy elrendelik a hadiállapotot, így jelentősen meg lehet növelni majd a behívókkal a hadsereg létszámát. Hogy így lesz, egyelőre nem lehet tudni, de látszik: az orosz haditengerészet már „mozgódik” a Fekete-tengeren. Valami készül, jegyezte meg a szakértő.
Ami a szankciókat illeti, Oroszország megérzi az eddigi hat európai csomagot, illetve az energiahordóinak sem tud egykönnyen új vevőket találni, mert az ehhez szükséges infrastruktúrát előbb ki kell alakítani. Például csöveket kell építeni Kína és India felé a kőolajnak, ám ez a munka alighanem már zajlik. A diplomáciai elszigeteltség és az áruhiány is nyilván problémát jelent Moszkvának, még akkor is, ha az orosz nép „bírja” a megpróbáltatásokat – mondta a szakértő.
A konfliktushoz való közelsége, illetve az Oroszországgal való szoros kereskedelmi kapcsolatok miatt
Európának bizonyosan rossz gazdaságilag a kialakult helyzet, hamar visszaüthetnek a szankciók hatásai
– magyarázta. Közben egy új fegyverkezési verseny kezdődött, s amit az európai országok erre költenek, azt nem tudják a gazdaság fejlesztésére fordítani. Ebből pedig további leszakadás következik.
Amerika ezzel szemben bizonyosan jól jár majd Kis-Benedek szerint is, ahogy a fegyvergyártó cégek is, hiszen most élesben ki tudják próbálni a termékeiket. Kínának sem árt a háború, egyelőre távol tartja magát a konfliktustól. Gazdasági téren azonban hosszú távon mindenképp profitál majd a változásokból – vetítette előre a szakértő. A vesztes tehát egyértelműen Európa, és persze Ukrajna – vont mérleget.
Ami a békekötés esélyét illeti, azzal kapcsolatban a szakértő inkább pesszimista. Hozzáteszi, titkos tárgyalások nyilván vannak a felek között, ahogy a lehetséges új határvonalakról is folynak egyezkedések. Ez azonban még csak tapogatózás. Egy biztos: amit Zelenszkij elnök követel, vagyis hogy a Krímet is kapja vissza Ukrajna, aligha teljesíthető, ebben a külföld sem támogatja majd őt, ha ott tart a történet – véli a szakértő.
Kis-Benedek rámutatott: kérdéses az is, kiket vonnak majd be a tárgyalásokba, az USA és Moszkva viszonya mindenesetre rosszabb, mint a hidegháborús időkben. „De nem tartunk még ott, hogy a terepen bárki ki tudná mondani, elérte a céljait. Magyarország is tehet egyébként javaslatokat, ez meg is történt, de aligha ránk bízzák a tárgyalásokat. Izrael vagy Törökország lehet közvetítő” – mondta.
Kis-Benedek lát esélyt arra, hogy némileg javuljanak az ukrán-magyar kapcsolatok,
erre utalhat a nagyköve visszahívása, illetve az, hogy Zelenszkij köszönetet mondott Orbán Viktornak a menekültek befogadásáért. Ugyanakkor szerinte messzemenő következtetést sem kell levonni azért mindebből, sok más is lehet a háttérben. Nem lehetetlen azonban, hogy van egy tudatos váltás az ukrán kommunikációban.
Nyitóképünk illusztráció: Donyecki terület, 2022. június 6.Ukrán katonák M777 ágyúval készülnek lőni az orosz erőket a kelet-ukrajnai Donyecki területen 2022. június 6-án. MTI/EPA
Forrás: mandiner.hu
