Megállapodtak a német tartományok: a menedékkérők számára folyósított különféle segélyek legalább egy részét nyártól kezdve, de legkésőbb 2025 elejétől olyan kártyákra utalják, amelyek
se külföldön nem használhatók, se átutalások végrehajtására nem alkalmasak;
készpénz pedig csak zsebpénznyi összegben vehető fel velük - írja a Mandiner. A havi ellátmány nem érkezik automatikusan, hanem a feltöltéshez személyesen be kell fáradni a hivatalba, visszaélés esetén pedig a hatóság rögvest letiltja a kártyát.
Alsó-Szászország szocdem kormányfője szerint a mostani döntés fontos lépés az illegális migráció ösztönzőinek csökkentése és az embertelen migránscsempészet leküzdése felé. Arról, hogy a pénz mekkora részét adják ilyen formában, az egyes tartományok dönthetnek, ahogy arról is, hogy bevezetnek-e további funkciókat – például korlátozzák-e, hogy konkrétan mely régióban vagy milyen ágazatokban lehet fizetni a kártyával.
Berlin mindenesetre leszögezte, hogy a pénz egy részét mindenképp továbbra is készpénzben biztosítja; a bajor belügyminiszter szerint azonban nem sokat ér a rendszer,
ha a menekültek egyes tartományokban továbbra is készpénzhez juthatnak „és abból esetenként akár kábítószert is vehetnek”.
Bajorország és Mecklenburg–Elő-Pomeránia ezért nem is vár a többiekre, hanem saját területén heteken belül bevezeti a feltöltőkártyás megoldást.
Néhány proaktív önkormányzat ennél is gyorsabb volt, és mostanra már eredményekről is beszámolhat: a türingiai Greiz járásban még csak most osztják ki a kártyákat mind a 740 menekültnek,
de máris akadtak tizennégyen, akik összepakoltak és eltávoztak
– a szomszédos járások február elsejétől már vezetik is be a rendszert a saját területükön is, tekintettel a meggyőző tapasztalatokra. A szintén türingiai Eichsfeldben, ahol a juttatások 55 százalékát egy kizárólag a környéken használható és pénzfelvételre nem alkalmas kártyára teszik rá, főként észak-macedón családok döntöttek úgy, hogy akkor inkább önként szedik a sátorfájukat; mások álláskeresésbe kezdtek, hogy készpénzhez jussanak.
A Bild értesülései szerint kártyákat a település első körben 135 elutasított, de megtűrt menedékkérőnek tervezte kiosztani;
végül azonban 92-en nem vették át a kártyát, közülük 35-en már haza is utaztak. A többiek közül tizenheten pedig találtak maguknak munkát.
A CDU helyi politikusa a távozásokat mellékhatásnak tekinti: a valós cél szerinte az, hogy a menedékkérők a lehető leghamarabb munkába álljanak. „Szeretettel fogadunk mindenkit, aki a mi életüket szeretné élni Németországban. Ez az élet pedig azt jelenti, hogy az ember dolgozik” – foglalta össze a lényeget. Az eichsfeldi szabályozás ezt azzal is ösztönzi, hogy mihelyt valaki akár csak 100 eurót is megkeres egy hónapban, megkaphatja készpénzben a segély teljes összegét.
A baloldali Tageszeitung kommentárja szerint ugyanakkor a kártyás kezdeményezés egyet jelent a menedéket kereső szerencsétlenek megbélyegzésével,
ráadásul eleve megalapozatlan, hiszen senki nem fog úgy gondolkodni a bombazápor közepette vagy házának romjai előtt állva, hogy „á, nem, ha Németországban nem kapok készpénzt, akkor inkább itt maradok”. A szerző reményét is fejezi ki, hogy a berliniek hasonlóan szolidárisak lesznek, mint az 1990-es években egy hasonló rendszer bevezetésekor, amikor átvették a menedékkérők helyett a természetbeni juttatásaikat, majd odaadták nekik készpénzben az áruk ellenértékét.
A berlini Zöldek szintén kritizálták az intézkedést, mondván, már a kártyával kapcsolatos közbeszerzési eljárás is felemészt 25 ezer eurót, tehát az egész még drága is, miközben tovább ront a menedékkérők eleve nehéz helyzetén.
Az Eurostat egyébként épp a napokban számolt be arról, hogy 2022-ben rekordösszegű lakossági átutalás történt az Európai Unióból külföldre:
43,5 milliárd euró áramlott így kifele, 22 százalékban EU-n kívüli európai országokba, 19 százalékban pedig Észak-Afrikába.
Az átutalások mennyisége 2014 óta folyamatosan nő, 2021 és 2022 között például 14 százalékos emelkedés volt tapasztalható.
(Nyitókép: Christof Stache/AFP)
Forrás: mandiner.hu
