Aki az elnémultakat is újra szóhoz juttatja – Az afáziások beszédtanára, Varga Sarolta

kepmas.hu • 2023. június 12., hétfő •
A stroke-on átesett Kulka János színművész is az ő segítségével tanult meg újra beszélni – ez keltette fel a média figyelmét Varga Sarolta logopédus, afázia-terapeuta egyedülálló, a rajzolást, a verselést és az éneklést ötvöző beszédtanító módszere iránt.
Aki az elnémultakat is újra szóhoz juttatja – Az afáziások beszédtanára, Varga Sarolta

Az ilyen, nagy visszhangot kiváltó esetek rávilágítanak sok névtelen ember heroikus küzdelmére, akik szeretnék visszanyerni beszédképességüket, és azoknak a szakembereknek az áldozatos munkájára is, akik segítik őket. A kommunikáció, a nyelvi önkifejezés képességének sérülése, vagyis az afázia legyőzésének egyik legkiválóbb szakemberével beszélgetett a kepmas.hu újságírója.

A bemutatkozásod a honlapodon azzal indul, hogy édesapád agyvérzésben halt meg, így a személyes érintettség miatt tudod, mit jelent egy afáziás beteg a családban. Ez vezetett erre a pályára?

A történet korábban, még gimnazista koromban kezdődött, amikor hallottam egy beszélgetést Illyés Gyulánéval, aki siket-vak gyermekekkel foglalkozott. Ez annyira mély nyomot hagyott bennem, hogy elhatároztam, ebbe az irányba szeretnék továbbtanulni. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán, logopédus szakirányon végeztem. Már több éve dolgoztam, amikor egyik kolléganőm megkért, hogy folytassam azt a munkát, amit elkezdett egy afáziás beteggel. 

Mi ez a betegség pontosan? Sokakat érint, de nagyon keveset tudunk róla.

A leggyakrabban stroke következtében alakul ki afázia. Az esetek túlnyomó többségében isémiás stroke történik: a sejtek között vérellátási zavar, szövetelhalás, funkcióvesztés vagy embólia lép föl. A verőér megrepedése miatt előfordul, hogy vérömleny keletkezik a koponyán belül, ami az agyállomány összenyomódását okozhatja. Amikor ezek a beszédközpontot érintik, akkor alakul ki afázia. Ritkábban baleset, koponyasérülés miatt, vagy ha ezen a területen tumor alakul ki, szintén nyelvi funkcióvesztés következik be.  

Milyen területeken dolgoztál korábban?

Kezdetben gyerekekkel foglalkoztam Miskolcon, a Nevelési Tanácsadóban, majd, amikor beindult a kereskedelmi rádiózás, megkértek, hogy tanítsak beszédtechnikát a leendő hírolvasóknak, rádiós műsorvezetőknek. Először a kereskedelmi rádiók, azután a Magyar Rádió, majd az MTVA rádiós műsorvezetőivel is foglalkoztam, több mint két évtizeden át. Eközben folytattam a terápiás munkát a betegekkel, s rájöttem, mennyire más az elmélet és a gyakorlat. 

Úgy éreztem magam, mint aki könyvből tanult meg úszni. Eljött a pillanat, amikor bedobtak a mély vízbe, és világossá vált: a tanultak mellé kellenek a megérzések és a kreativitás, hogy kiússzak a partra. 

Ebből a tapasztalatból aztán elköteleződés lett. Azóta is folyamatosan képzem magam. Meggyőződésem, hogy az agy működését sosem fogjuk teljesen megismerni, legfeljebb azt fogjuk világosabban látni, hogy mi mindent nem tudunk még.

Hány embert érinthet ez a betegség?

Több tízezres nagyságrendben kell számolnunk. Ugyanakkor nagy jelentősége van a státusznak, a súlyossági foknak is. Az egészen enyhe szómegtalálási nehézségtől a gyakori verbális blokkokon át a nyelvi funkciók teljes összeomlásáig minden előfordulhat. A beteg számára persze az enyhének mondható állapot is jelentős deficitérzéssel jár otthon, a munkahelyén vagy baráti társaságban, hiszen nem tudja a gondolatait úgy elmondani, mint azt korábban tette. Ilyenkor kezdődnek az önértékelési problémák, az elszigetelődés, a depresszió, a logofóbia.  

Az egyik interjúdban azt mondtad, hogy amikor valaki afáziás állapotba kerül, az olyan, mintha egy atombombát dobnának le az életében, olyan erejű pusztítást és változást jelent. Milyen állapotban vannak a betegek, amikor találkozol velük?

Ezt a hasonlatot egy betegemtől hallottam először, és teljesen helytálló. Jó, ha sikerül a beteget kerekesszékbe ültetni, és szemkontaktust kialakítani. Felmérem, hogy figyel-e rám, hogy az ajakmozgást tudja-e utánozni, hogy a légzését tudja-e irányítani. Egyszerű utasítást ért-e, vagy csak következtetni tud a szituációból, intonációból. Fontos a beszéd-, grafo- és finommotorikum állapota; nyelvét, ajkát tudja-e mozgatni, vagy a ceruzát meg tudja-e fogni, egyszerű vonalakat tud-e rajzolni, automatizmust elő tudok-e hívni. A kórházban dolgozom most egy aránylag friss stroke-os beteggel, aki úgynevezett globál afáziás, a jobb oldala lebénult. A kerekesszékbe is csak segítséggel tudott átülni. Amikor bekerült az osztályra, egyetlen szót sem tudott mondani. 

A stroke-ja előtt aktív üzletasszony volt, egy prosperáló üzleti vállalkozás ügyvezető- tulajdonosa. Egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltozott az élete. 

Az eredeti interjú itt olvasható végig.

közösség

további frisss

lap tetejére