- Most már sok éves hagyomány, hogy Pannónia és városunk nemeslelkű hitvallója, Szent Kvirin vértanúhalálának napjához legközelebb eső vasárnapon egyházközségünk búcsút rendez. Úgy vélem, hogy ezekben a nehéz időkben különösen fontos, hogy kifejezzük tiszteletünket Quirinus előtt, aki bátran megvallotta hitét. Igazi, követendő példát mutatott arra, hogy elveinkhez, az igazsághoz, és hitünkhöz minden körülmények között ragaszkodjunk! Szeretném felhívni minden kedves szombathelyi figyelmét, hogy Szent Kvirin nem csak templomunk, hanem Szent Mártonhoz hasonlón az egész város védőszentje.
- Mi lesz az idei búcsú programja?
- 10 órakor az ünnepi szentmisével indul a nap. Brenner József nagyprépost lesz a főcelebráns. Itt említem meg, hogy Kvirinhez hasonlóan nagyprépost úr testvére, Brenner János is a római katolikus egyház vértanúja. A templomban a Horváth Imre karnagy vezette Szent Márton Kórus működik majd közre. Délután 3 órakor az Óperint utcai hídnál – ahol a mártír püspököt a patakba fojtották - szintén Brenner József nagyprépost mond beszédet a szombathelyi plébániák képviselőinek jelenlétében. Innen átvonulunk a szalézi rendház udvarára, ahol búcsúi kerti agapén látjuk vendégül a híveket és minden Szent Kvirint tisztelő szombathelyit, akit ezúton is szeretettel hívok az egész programra.
Szent Kvirin (latinul: Quirinus)
Siscia, a mai horvátországi Sisak püspöke volt, aki a Diocletianus-féle keresztényüldözések áldozata lett. A püspököt egy bizonyos Maximus prefektus elfogta és letartóztatta. Felszólították, hogy áldozzon a római birodalom isteneinek, de ő ezt határozottan megtagadta. Ezért megvesszőzték és bebörtönözték. Még a fogsága idején sem tétlenkedett, hiszen a legenda szerint egy Marcellus nevű börtönőrt itt térítette meg. Három nappal később Sabarába hozták és Alsó-Pannónia kormányzója elé állították, de ő sem tudta rávenni hite megtagadásra. Ezért malomkövet kötöttek a nyakára, majd a megáradt, Sibaris (a mai Perint) patakba dobták 303. június 4-én. Halála előtti utolsó perceiben vigasztalta és a hitben való kitartásra buzdította övéit. Hívei később élettelen testét kiemelték a patakból, és a város scarabantiai kapuja közelében temették el, ahol később bazilika is hirdette bátor vértanúságát. A IV. század végén Kvirin ereklyéit Rómába vitték, és a Via Appián a Szent Sebestyén-bazilika mögött helyezték el. Az ereklyéket a Szombathelyi Egyházmegye 1777-ben-ben történt megalapítása után, 1779-ben – Mária Terézia közbenjárására – Szombathelyre hozták és a püspöki palotában őrizték. Később a XX.században, a szalézi templom felépítése után az ereklyék itt kerültek végleges elhelyezésre.
Fotó: google maps
