Közösen szervezett gazdasági témájú fórumot a West Hungary Projekt és a Trenkwalder Magyarország a munkaerőpiac szereplőinek: döntéshozóknak, szakértőknek, egyetemi és cégvezetőknek, munkaerő-közvetítőknek. A csütörtöki fórum házigazdája, Szajlai Csaba - a WHPR projektvezetője, a Világgazdaság vezető elemzője - köszöntőjében kiemelte: fontos, hogy az érintettek megismerjék egymás szempontjait, összevessék azokat, és együtt gondolkodjanak a megoldásokon a nyugat-dunántúli régió gazdaságának fejlődése érdekében.

Üdvözölte a fórum résztvevőit G. Nagy Balázs, a Trenkwalder ügyvezetője is, aki arról beszélt, hogy a munkaerő és a technológia együtt alakítja a világ gazdaságát, amely most rendkívül nehéz helyzetben van. Szerinte

a következő évek "rögösek lesznek",

de az olyan szolgáltatásokkal, mint amilyet az általa vezetett cég is nyújt, helytállhatnak a hazai vállalkozások.

Kollégája, Desics Péter operatív igazgató a digitális HR témájában tartott előadást. Mint mondta, mindenekelőtt alkalmassá kell válnia egy cégnek arra, hogy digitális megoldásokat vethessen be, és kell egy hajtóerő is - ez 2019-2020-ban a Covid-járvány volt, amely rákényszerítette a vállalkozásokat a fejlesztésre.

A technika ugyan már rendelkezésre állt ekkor, kéznél volt, de nem használták tömegesen a cégek, és nem is volt könnyű dolguk, hiszen a digitális zajban - ahol az igények felkeltésén van a hangsúly - nehéz eligazoldni.

A megfelelő technológia megszerzése egyébként nem is elég, a módszertan és a stratégia ugyanilyen fontos egy fejlesztésnél

- hangsúlyozta. Kiemelte az adatalapú mérések hasznosságát, és felhívta rá a figyelmet, hogy ezzel az adott vállalkozás hatékonysága is növelhető.

A régió munkerőpiaccal kapcsolatos statisztikai mutatóit ismertette és magyarázta meg Szalai Piroska szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa. Utalt rá, a demográfia az egyik fő alakítója a folyamatoknak. Nyugat-dunántúlon úgy sikerült elérni a foglalkoztatottak számának növelését, hogy közben csökkent a népesség. És bár az uniós átlag is emelkedett, a magyarországi adatok azt jóval meghaladják, ráadásul úgy, hogy "sokkal mélyebb gödörből" indultunk. Kihangsúlyozta:

régiónk a magyar átlagnál is jobb mutatókat produkál,

bár még mindig van bővítési lehetőség - ez pedig a női munkavállalók köre. Megjegyezte, a fiatalok foglalkoztatásában egyelőre jobb az EU-s átlag. Beszélt még a Vas vármegyei adatokról - országos rangsorban elért ötödik helyünkről -, a fizetések alakulásáról - néhány fogalmat is tisztázott ezzel kapcsolatban -, valamint kielemezte az osztrák-magyar határ mentén kialakult munkaerőpiaci feszültséget is.

A helyi munkaerőpiac sajátosságairól, majd a külföldi munkavállalók szükségességéről kerekasztal-beszélgetés zajlott az előadások után. Ebben Lenkai Nóra, az ELTE SEK rektori biztosa arról beszélt, hogy az általa képviselt intézmény milyen hatással van a térség életére, milyen gyakorlatorientált képzésekkel igazodnak az elvárásokhoz, illetve milyen ágazatokban járulnak hozzá a munkaerő-utánpótláshoz. Takács Balázs, a TDK Hungary Components Kft. ügyvezető igazgatója

munkáltatóként borús képet festett a jelenlegi és a közeljövőben várható piaci kilátásokról,

ugyanakkor kiemelte az előnyös hazai gazdasági környezetet. Rámutatott: a TDK alapos portfóliótisztítás előtt áll, a termékpalettát a jövő kihívásaihoz kell igazítaniuk. Ezzel, valamint a megfelelő technológiával és kellő számú munkaerővel igyekeznek hatékonyak, nyereségesek maradni. Részt vett a beszélgetésben dr. Lovász László, a Gazdálkodási Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) elnökhelyettese, aki egy trendfordulót emlegetett. Mint mondta, a mesterséges intelligenciának komoly szerepe van, beszélt az eltűnő szakmákról, a robotizált munkafolyamatokról is, de megjegyezte, nem tudni még, mindez hová vezet. G. Nagy Balázs szólt a toborzási technikák változásáról, a cégek által kötendő kompromisszumokról, a keresett munkakörökről beszélt - kiderült, a betanított munkás is megjelent a top10-ben, ami ijesztő. A kerekasztal-beszélgetésen szóba került még a minimálbér és a garantált bérminimum változásainak hatása, a tervezett egymillió forintos bruttó átlagbér, a külföldről érkező munkaerő szükségessége is.