A megalakulásuk, illetve újjászervezésük jubileumára az egyházmegyei karitászok számos programot fűznek fel, hogy jószolgálati tevékenységüket minél szélesebb körben bemutathassák. A Kríziskamra-mintaprojektjét 2010-ben elindító szombathelyi szervezet az évforduló alkalmából

ismét fa- és gyümölcscsemetéket ültetett, aminek már évtizedes hagyománya van az egyházmegyében.

A jószolgálati szervezet célja ugyanis a föld adta lehetőségek újra kiaknázása a régi bevált, de mára elfeledett ősi gyümölcsfák vidéki visszatelepítésével.

Így volt ez 2021. április 29-én a kemenespálfai egykori iskolaépület, mára Szent Pál Szociális Központ udvarán is, ahol a 90 éves jubileum emlékére 90 csemetét ültetett el a Katolikus Karitász és szombathelyi egyházmegyei szervezete. 50 körtefát - a kora nyári körtétől a késő őszi, illetve téli körtéig -, a földterület kerítése mellé pedig 40 gyümölcsbokrot telepített, feketeribizli- és egresbokrokat, valamint egy bogyós almát, a fanyarkát.

A szociális intézmény, a karitász munkatársai, valamint a kissomlyói kertészgazdák már az előző napokban előkészítették a földterületet, kiásták a csemeték helyét, drain-csövet és karókat raktak a kis gödrök mellé, és hatalmas, vízzel teli dézsákat helyeztek el a fasorok mentén.

Szikrázó napsütésben nyitotta meg a jubileumi ünnepséget Tuczainé Régvári Marietta karitászigazgató, aki történeti áttekintést adott a már említett Kríziskamra-mintaprojekt állomásairól (lásd: alább), a vidéki plébániák kertjében meghonosított gyümölcs- és gyógynövénytermesztés hagyományáról, valamint az egymásra épülő intézményrendszerről. Beszédében kiemelte: a kemenespálfai kert emlékkert lesz, a 90 éves jubileumát ünneplő Katolikus Karitász egyházmegyei emlékparkja, ahol nemcsak kispadok biztosítják a kellemes közérzetet, hanem nyár elejétől ősz végéig többféle körte és bogyós gyümölcs érik majd - biocsemegeként.

V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos, a térség országgyűlési képviselője köszöntőbeszédében örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy hosszú idő után ez az első ünnepélyesebb alkalom, amikor együtt lehetünk azokkal, akikkel azonos módon gondolkozunk.

„Közelről látva a Katolikus Karitász tevékenységét, úgy gondolom, mindig olyan módon segít, ami a legfontosabbat adhatja:

ha kell, anyagiakkal, ha kell, élelmiszerrel vagy éppen foglalkoztatással, munkával. Ám ami ennél is fontosabb, hogy szemléletet ad a mindennapi életmódhoz, visszavezet a hithez, azokhoz a tradicionális értékekhez, amik a vidéki embert jellemezték, ám a fogyasztói társadalomban kikopóban, veszendőben vannak. A karitász elévülhetetlen érdeme, hogy a vidéki élet tradícióit újra „felragyogtatja”, többek között a mai gyümölcsfaültetéssel is mintát mutat, formálva a szépről alkotott képünket” – zárta gondolatait V. Németh Zsolt.

Hogy ne csak a fákról, hanem a Katolikus Karitász 90 évéről is szó essék, Écsy Gábor atya, a Katolikus Karitász főigazgatója osztotta meg ünnepi gondolatait, amiben központi hangsúlyt kapott a faültetés és a jószolgálati szerveztet tevékenységének hasonlósága: „a karitász is évtizedek óta törődik, gondoskodik, ápol.” A karitász megalapításáról szólva elmondta, 1930-ban indult meg a szervezkedés az egyházi szegénygondozás és szeretetszolgálatok egységesítése céljából a szervezett karitász létrehozására. Serédi Jusztinián, Magyarország bíboros-hercegprímása szeptember 17-én a karitász érseki biztosának nevezte ki Mihalovics Zsigmondot, aki azonnal megalakíttatta Budapest minden egyházközségében a karitászszervezetet. 1931 végére pedig országos hálózattá nőtt, hiszen a többi egyházmegyében is megalakultak a karitászszervezetek. „90 év tapasztalatát, tudását és reményét hoztuk ide, és reméljük, az itt jelenlevők utódai meglátják majd, hogy nem volt hiábavaló a faültetés.

Ahogy nem hiábavaló minden olyan tett, cselekedet, amit embertársainkért végzünk”

– mondta el ünnepi köszöntőjében Écsy Gábor.

„Én elsősorban azt kérem a Jóistentől, hogy egyházmegyei karitászunk igazgatónőjének temperamentuma, lendülete, energiája ne fogyjon el” – utalt nyitógondolatként 10 éves kiváló munkakapcsolatra Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke. Beszélt arról, hogy nagyon sok ötlet, lehetőség és aktív polgármester kell ahhoz, hogy a falvakat, főként a kistelepüléseket megmentsék, felrázzák. A falvaknak aktív közösségépítő ereje Kemenesalján példaértékű, köszönhetően a karitász, a plébániák és a településvezetők kiváló kapcsolatának. „Bízom benne, lesznek még új központok, új intézmények, amik a vidéki élet, az anyafölddel való napi kapcsolat termő és teremtő erejét hasznosítva mutatnak irányt a kistelepülések életben maradásához. Erőt és hitet kívánok mindehhez!” – zárta gondolatait Majthényi László.

A jubileum alkalmából a földterületet, valamint az elültetendő fa- és gyümölcsbokor csemetéket dr. Székely János megyéspüspök áldotta meg. Áldás előtti beszédében kiemelte: a mai nap ünnep, amin a 90 évvel ezelőtt megalakult magyar Katolikus Karitászt ünnepeljük, azt a szervezetet, ami rengeteget tett az utóbbi években is a legszegényebbekért, a bajbajutottakért. Hozzáfűzte: a 30 évvel ezelőtt újjászervezett Szombathelyi Egyházmegyei Karitászt is ünnepeljük, ami az egyházmegye nagy büszkesége.

„Azt gondolom, nem túlzok azzal, hogy az egyházmegyei karitászok közül magasan kiemelkedik.

Hálát adunk azért a kreativitásért, tettrekészségért, amivel szolgálatát a szombathelyi karitász végzi” – emelte ki a karitász szerepét püspök atya. A továbbiakban szólt arról, hogy az állami szociális hálónak vannak rései, vannak emberek, akikhez az állami segítség nem jut el. „Néha hiányzik belőle a személyes odafigyelés, a szeretet, az a fajta tekintet, amit a hitünk ad, mely minden emberben meglátja Isten képmását. A Katolikus Karitász ezzel a szemmel néz minden felebarátra, ilyen módon próbál sorsán segíteni és mellette állni.”. A karitász szeret úgy ünnepelni, hogy közben tesz is valamit, mai ünnepe is ilyen: fákat ültet. „Isten arra teremti az embert, hogy az életünk termést hozzon, hogy az életünknek legyen gyümölcse. A karitász is ebben segít: szeretettel áll mindenki mellé” – emelte ki beszédében a főpásztor.

Az ültetés előtt ajándékokkal kedveskedett a karitász, elsőként az esemény házigazdájának, ft. Déri Péter atyának, a Szent Pál Szociális Központ lelki vezetőjének adott át virágot az egyházmegyei műemlék templomok megmentése érdekében végzett munkálataiért. Ajándékcsomagot kapott Némethné Pál Gyöngyi, akinek családja rengeteget tett azért, hogy ilyen rendezett körülmények között lehessen fogadni a jubileumi ünnepség vendégeit.

Az eseményt megtisztelte Kiss András jánosházai és Németh Zoltán kemenespálfai polgármester, valamint az intézmények munkatársai, akik az ünnepség részeként a meghívott vendégekkel együtt elültették a 90 db facsemetét és gyümölcsbokrot.

Az elültetett 90 csemete lesz a 90 éves jubileumát ünneplő Katolikus Karitász szombathelyi egyházmegyés emlékparkja, a fákra és bokrokra pedig rákerültek azok a kis táblák, amik az ültető nevét megőrzik az örökkévalóságnak.

A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász 2010 januárjától kezdve olyan vidéki plébániákkal alakított ki partnerséget foglalkoztatás címén, amik óriási földterületekkel rendelkeztek. A projekt egyik lényeges eleme, hogy a felújított vidéki plébániaépületeket szociális intézményként működtetik, szociális foglalkoztatást valósítanak meg bennük. Ez párosult azzal, hogy az épületekhez tartozó, parlagon levő, már nem művelt plébániakertek is a karitászhoz kerültek, újrahasznosításukkal pedig „visszatért az élet” ezekre a területekre.

A vásárosmiskei plébánia földjén több mint 20 ezer tő levendula virágzik immár 11 éve, a kemenespálfai volt katolikus iskola hatalmas földterületén 160 szilvafát és feketeribizli-bokrokat telepítettek 2012-ben Veres András püspök segédletével. Ugyancsak püspök úrral közösen telepítettek a nagylengyeli Szent Család Szociális Központ udvarára 60 szilvafát és sok-sok csipkebogyóbokrot, míg az Öngondoskodó Háztartások program részeként cigány családokat vontak be plébániakerti mozgalmukba. Ehhez a jánosházai plébánia hátsó nagy földterületén 400 feketeribizli- és 100 feketeszeder-bokrot telepítettek. Legutóbb pedig az egyházashetyei Szent Jakab Szociális Központ Közösségi Kertjébe ültettek magyar őshonos és tájjellegű gyümölcsfákat.

Minden településen, ahol a karitász intézményt hozott létre, óriási földterület van. Ilyen a döbörhegyi Szent Erzsébet pihenőház is, amin 2000 tő levendula és nagyon sok frissen telepített gyümölcsfa található, de még a nardai napközis tábor udvarára is ültettek 5 évvel ezelőtt gyümölcsfákat, hogy legyen miről a gyerekeknek „szemezgetni”.

Az egyházmegyei karitász másik sajátossága, hogy nemcsak plébániai területeket birtokol az intézményeivel, hanem van egy ölbői gyógynövényes projektje is, a Szent Miklós Gyógyfüves Ház. Mivel a plébániai földterületeken nem volt „mérgezett gazdálkodás”, a szervezet szakképesítést szerzett munkatársai tudnak gyógynövényt gyűjteni és feldolgozni, amit a gyógyfüves házban szárítanak és csomagolnak. Ehhez tartozik egy lekvárfőző üzem, a Szent Anna Gyümölcsészet. A plébániai földterületeken biogazdálkodás folyik, az itt termett gyümölcsökből ebben az intézményben állítják elő a lekvárokat, amit ezt követően a Castellum Teaházban értékesít a karitász a gyógynövénytermékekkel együtt. Ezáltal az összes intézmény összekapcsolódik, a termőföld művelésétől a termények, gyógynövények begyűjtésén át a feldolgozásig. A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász jelenleg közel 400 megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat ezekben a felújított plébániai épületekben és a hozzájuk tartozó földterületeken.

Szöveg és fotók: Büki László / Szombathelyi Egyházmegyei Karitász